Látrány
Látrány egy község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
| Látrány | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Fonyódi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Hartung-Mihály Anett (független)[1] | ||
| Irányítószám | 8681 | ||
| Körzethívószám | 85 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1316 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 60,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 22,31 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 17° 44′ 46″46.748389°N 17.746239°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 54″, k. h. 17° 44′ 46″46.748389°N 17.746239°E | |||
 Látrány
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Látrány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Látrány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésLátrány a Szigetvár-Kaposvár-Balatonlelle közt húzódó régi 67-es főút mellett, Balatonlellétől 5 kilométerre délkeletre található. A 67-es főút újabb építésű, településeket elkerülő szakaszától 3 kilométeres, külön táblával jelzett bekötőúton érhető el, Somogytúron keresztül. Központján a 67-es régi nyomvonala, a Somogytúr-Balatonlelle közti 6713-as út vezet végig, közigazgatási területét emellett érinti az Andocstól idáig húzódó 6514-es út és egy alig egy kilométer hosszú, ennek ellenére négy számjegyű útnak számító útszakasz, a 6515-ös út is.
Története
szerkesztésA község képében ma is őrzi a honfoglalók szállásainak jellegzetességét. Az egykori lakhelyek nagycsaládonként kör alakzatokat formáltak, közepén a közösség számára fenntartott térrel, a külső oldalon sánccal övezve. Később a népesség növekedésével és a házépítés térhódításával a közöttük hagyott üres területen házsorok és kanyargós utcák alakultak ki. Az épületek közül számos lakóház magán viseli a település népi építészeti hagyományait, így a századforduló tipikus dél-balatoni faluképe Látrányban még fellelhető.
A mai Látrány területén az Árpád-korban hat kisebb település állt: För, Látrány, Péntekhely, Csopak, Csegléd és Iklód. Noha a neveket a mai napig őrzik a környékbeli földrajzi nevek, a hat településből csupán Látrány maradt folyamatosan lakott a későbbi évszázadokban.
1391-ben Kővágóörsi Kis György – a későbbi Batthyány család egyik őse – kapta adományul a falut. 1395-ben Zsigmond király Látrányért és az ekkorra elnéptelenedett För, Csopak és Iklód földjéért Atádot adta Györgynek, Látrány így újra királyi birtokká vált. 1396-ban a Marczali családnak adományozta a király; a család ezen ágának kihalásáig földesura is marad a községnek. 1490-ben rövid időre Corvin János tulajdona volt Látrány, akinek apja, Mátyás király adományozta a települést. Corvin Jánostól Ulászlóhoz, majd – szintén királyi adományként – a Báthoriakhoz került. 1536-tól előbb Pekry Lajos, aztán Ungnád Kristóf, 1598-tól Nádasdy Ferenc, majd fia, Nádasdy Pál birtokolta.
A település a török megszállás ideje alatt is lakott volt, sőt, a környékbeli kisebb falvak, puszták lakói is idemenekültek. Így az 1563-as török adólajstromban előbb 14, majd 17 portával rendelkező községként szerepelt.
Feltehetőleg Látrányt is elérte a reformáció, erről azonban kevés az írásos emlék. Annyi biztos, hogy miután 1677-től Széchenyi Zsigmond birtokai közé került, a gróf kiutasította a református prédikátort a faluból. A református fa imaházat a Gölléről idehozatott Gomba Imre plébános katolikus templommá szentelte, a volt református lelkészlakot pedig elfoglalta.
1757-től a lengyeltóti Lengyel család tulajdona lett a falu, 1763-ban felépült a jelenlegi katolikus templom. A köznép megélhetését a földműves- és az erdei munka, a szőlőművelés és a halászat biztosította. 1800-ban zajlott le a „Látrányi tumultus” néven elhíresült eset, melynek következményeként 3 látrányi református lakost akasztatott fel az akkori földesúr a falu határban lévő Akasztófadombon. 1805-től Széchenyi Ferencnek, 1835-től jeszeniczei Jankovics Ferencnek és gróf Festetics Pálnak, majd a 20. század első felében a Löwensohn családnak voltak nagyobb birtokai Látrányban.
1864-ben tűzvész pusztított a községben, ekkor a falu nagy része leégett, és megsemmisültek a katolikus egyházközség anyakönyvei is. A Somogy vármegyei összeírási adatok szerint ez idő tájt Látrány körjegyzőségi székhely volt, 250 házzal és 1429 lakossal. Postája helyben, távírója Balatonlellén, vasútállomása Balatonbogláron volt.
Az 1900-as években Látrány fejlődése újabb lendületet vett. Lakosainak száma, beépített területe növekedett. A 21. század elején 580 lakó- és üdülőépület volt található a faluban, a lakosok száma 1300–1400 fő volt. Az alapvető egészségügyi ellátást - orvos, gyógyszertár - nem csak a helybeliek, de a környező falvak (Somogytúr, Somogybabod, Visz) lakói számára is itt biztosítják.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1992: Emri Gyula (független)[3]
- 1992–1994: Tóth László (független)
- 1994–1998: Tóth László (független)[4]
- 1998–2002: Tóth László (független)[5]
- 2002–2006: Tóth László (független)[6]
- 2006–2010: Tóth László (független)[7]
- 2010–2014: Kelemen Ferenc (független)[8]
- 2014–2019: Kelemen Ferenc (független)[9]
- 2019–2024: Kelemen Ferenc (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Hartung-Mihály Anett (független)[1]
A településen 1992. augusztus 9-én időközi polgármester-választás zajlott.[11]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 1364 | 1351 | 1342 | 1408 | 1389 | 1365 | 1316 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,3%-a magyarnak, 5,7% cigánynak, 2,2% németnek, 0,2% szerbnek mondta magát (13,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 52,2%, református 15,8%, evangélikus 1%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 3,7% (25% nem nyilatkozott).[12]
2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% cigánynak, 3,8% németnek, 0,3% lengyelnek, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szerbnek, ukránnak és szlováknak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 45,3% volt római katolikus, 13,7% református, 1,1% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 2,4% egyéb katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (29,9% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztésA községben két műemléki védelem alatt álló templom található.
Római katolikus templom
szerkesztés1763-ban épült késő barokk stílusban, rendezett park közepén áll. A szép arányú épület belsejében is akad csodálnivaló: a rokokó főoltár, Szent Mihály arkangyal képével, a késő barokk mellékoltár, a szószék és a szép hangú orgona. Említésre és megtekintésre méltóak a templombelső freskói. A templom főhajójának északi oldalán látható festményen Látrány községet is ábrázolta a művész, a kép emberalakjaiban pedig a község akkori lakosait örökítette meg.
A katolikus templom bejárata melletti ékesen faragott, az 1910-es években készült kőfeszületet a rajta olvasható felirat szerint „Isten dicsőségére állíttatta Bagyarik Ferenc és neje, Miglicz Terézia, valamint fiuk, Péter”.
Református templom
szerkesztés
A református templom copf stílusú, 30 méter hosszú, 14 méter széles, falmagassága 12 méter, falvastagsága 1 méter. A torony csillaga 40 méter magasan jelzi: Látrányban is élnek reformátusok. 1823-ban fogtak bele a község református lakosai a templom megépítéséhez. A hagyomány szerint olyan nagy volt az elődök lelkesedése, hogy az építkezéshez szükséges meszet és követ a Balaton túlsó, északi oldaláról, Veszprém vármegyéből szerezték be. A közös megegyezés alapján kijelölt napon minden jégjárásra alkalmas lovas fogat megindult, és a Balaton jegén át hozták az építőanyagot Látrányba. 1824 őszére elkészült az oratórium, majd 1826-ban a torony, 1829-ben pedig a toronysisak, amelynek gömbjébe az akkor építők kéziratos üzenetet rejtettek az utódok számára. A toronyban két harang lakik. Orgonája, mely az Angster gyárban készült 1904-ben, nagyon rossz állapotú. Az évtizedek óta néma hangszert a gyülekezet szeretné felújíttatni, ám ehhez kevés a saját anyagi ereje.
A református templom és a parókia közötti sírkő a temetőből került a templomudvarba, a család kérésére. Kulifay József református kántortanító nyughelyét jelezte, aki az 1890-es évektől oktatott a látrányi református népiskolában. A kőbe vésett rövidített hitvallás: „A.B.F.R.A.” jelentése: „a boldog feltámadás reménye alatt”.
Természeti környezet
szerkesztés
Szőlődombok és ligetek ölelésében fekszik a 3 hektáros Füzes-tó, amely az 1800-as évek elején keletkezett. A horgászok kedvelt célállomása gazdag és nagy egyedméretű haltenyészete miatt. A horgászzsákmányok között volt már 24 kilós ponty, 16 kilós amur, és 9 kilós csuka is. A Füzes öreg vizében óriási harcsák is élnek, az eddig kifogott legnagyobb példány 43 kilót nyomott, ám ennél jóval nagyobbak is élnek a tóban. A tavat sétány öleli körbe, a tóval egyidős, óriási fákkal borított park pedig lehetőséget nyújt szabadtéri főzésre, grillezésre és családi összejövetelek tartására is.
A Balaton közelsége ellenére sok látogatót csalogat ide a falu szélén levő, a Tetves-patak mentén kialakított természetvédelmi terület, a Látrányi-puszta ősgyepje, valamint a szőlőhegyek (Csopaki-, Aszó- és Öreg-hegy) borospincéi a dél-balatoni történelmi borvidék ízletes boraival.
Látrányt kiváló gyümölcstermesztő helyként és az egyik legszebb dél-balatoni településként tartják számon. Üdülővendég több háznál találhat szállást a falusi turizmus keretében működő fizetővendég-szolgálat által.
Rendezvények
szerkesztés2014 óta minden nyáron megrendezik a Látrányi Lekvár- és Gyümölcsfesztivált.[14][15]
A település az irodalomban
szerkesztés- Látrány megjelenik Fekete István író A koppányi aga testamentuma című ifjúsági regényében, annak egyik, a történet szempontjából nem kirívóan fontos, de mégis sarkalatos, többször is említett helyszíneként.
Források
szerkesztés- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 26.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
- ↑ Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 17.)
- ↑ Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
- ↑ Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Látrány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 27.)
- ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
- ↑ Látrány Helységnévtár
- ↑ Látrány Helységnévtár
- ↑ Jól sikerült a II. Látrány Gyümölcs és Lekvárfesztivál. Látrány honlapja. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
- ↑ Nem feledkeztek meg az utánpótlásról. Kapos.hu, 2017. július 10. (Hozzáférés: 2017. július 10.)
