Balatonboglár

magyarországi város Somogy vármegyében

Balatonboglár (németül: Sankt Egidi) város Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban. A Balaton déli partján, Balatonlelle és Fonyód között található. Mintegy 6000 lakossal, egy kis kikötővel és vasútállomással is rendelkezik. A strandröplabdapályákkal rendelkező réti strand és minigolfpálya mellett vízibicikli-kölcsönzésre is lehetőség van a nyaralók és vendégek számára. Itt van a Balatonboglári borvidék hivatalos központja, és gyakran "a szőlő és bor városának" is nevezik. A Xantus János-kilátó, a város szimbóluma, domb tetején található, éjszaka jól megvilágított. Nevét Xantus János somogyi származású etnológusról, zoológusról kapta.

Balatonboglár
A Gömbkilátó
A Gömbkilátó
Balatonboglár címere
Balatonboglár címere
Balatonboglár zászlaja
Balatonboglár zászlaja
Becenév: a szőlő és bor városa
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállás város
Polgármester Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 8630
Körzethívószám 85
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség5351 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség177,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′Koordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′
Balatonboglár (Somogy vármegye)
Balatonboglár
Balatonboglár
Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonboglár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonboglár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A második világháború alatt egy lengyel egyetem és egy líceum működött a településen - egyedülálló Európában. Abban az időben számos francia hadifogoly érkezett ide, akik a német táborok elől menekültek el. 2000 óta létezik közösségi partnerség a baden-württembergi Bönnigheimel. 1979 és 1991 között Balatonlellével együtt egyetlen települést alkotott Boglárlelle néven.

Fekvése szerkesztés

Balatonboglár a Balaton déli partján fekszik, Balatonlelle és Fonyód városokkal szomszédos; a legközelebbi települések között említhető még Ordacsehi is. Központján kelet-nyugati irányban a 7-es főút halad végig, amit ezen a szakaszon, a lakott területeken kívül, azoktól néhány kilométerre délre folyamatosan kísér az M7-es autópálya is. Lengyeltótival (és azon keresztül Somogy vármegye délebbi településeivel) a 6711-es út köti össze, ez vezet végig a városhoz tartozó Szőlőskislakon is. A hazai vasútvonalak közül a településen a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal halad át, amelynek egy állomása van itt, Balatonboglár vasútállomás.

Városrészek szerkesztés

A város a vasúttól északra elterülő üdülő övezetre, a keleti részen fekvő Császtára, a Vár- és Kápolna dombokra, a kaposvári út körül elhelyezkedő lakó- és ipari területekre, a nyugati részen található lakó- és üdülőövezetre (Jankovich-telep) , valamint Szőlőskislak társközségre tagolható.

Története szerkesztés

A Balaton környéke mintegy 6000 éve népes. Balatonboglárt 1211-ben említik először egy dokumentumban.  A hely a 19. század vége óta a Balaton egyik legnagyobb üdülőközpontjává nőtte ki magát, így 1904-ben megalapították az első fürdőklubot Balatonbogláron. 1912-ben a várost gyógyfürdőnek nyilvánították. Körülbelül ekkor épült meg az új kikötő, amely ma a Balaton egyik legnagyobb vitorlás kikötője.

1940 és 1944 között itt épült fel és működött a Lengyel Gimnázium és Líceum, amely a lengyel menekültek gyermekeinek képzését szolgálta. Az iskola vezetője Varga Béla katolikus pap, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke volt. Az iskola a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[3]

1979. január 1-jével Balatonlellével összevonták, Boglárlelle néven, mely 1986. január 9-én városi rangot kapott. A rendszerváltás után helyi népszavazás alapján került sor a két település újbóli önállósodására, 1991-től.[4]

Az 1932-ben épült katolikus templom képezi a város központját. A legrégebbi megőrzött építészeti emlék az 1835 -ben épült klasszicista kastély, ma az állami pincészet központját képezi.

1987 óta a hely a bor és a szőlő nemzetközi városa. BB - Balatonboglári Borgazdasagi Rt. A dél-balatoni régió legnagyobb bortermelő vállalata.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1991-1994:
  • 1994-1995: Dr. Kovács Miklós (független)[5]
  • 1996-1998:
  • 1998-2002: Sós Zoltán (független)[6]
  • 2002-2006: Dr. Kovács Miklós (független)[7]
  • 2006-2010: Dr. Kovács Miklós (független)[8]
  • 2010-2014: Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014-2019: Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Mészáros Miklós (Fidesz-KDNP)[1]

A rendszerváltást követő első önkormányzati választás idején, 1990-ben Balatonboglár nem volt önálló település, Balatonlellével összevontan működött, Boglárlelle néven, városi rangban. Boglárlelle polgármesterének 1990 őszén dr. Kovács Miklóst választották,[11] ő a szétválás után Balatonboglár polgármestere maradt, Balatonlellén pedig ezt követően időközi polgármester-választást kellett tartani.

A településen 1996. március 31-én időközi polgármester-választás zajlott.[12]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
5901
5866
5798
5471
5208
5351
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,2% lengyelnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, református 5,2%, evangélikus 2,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 8,8% (27% nem nyilatkozott).[13]

Turisztikai értékei szerkesztés

Az átutazó legelőször a Gömbkilátót pillantja meg Várdombon. A domb egész évben nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A Várdombon a nyolcvanas években számtalan nyári rendezvény vonzott nagyobb tömegeket, rendelkezett szabadtéri színpaddal, impozáns pergolával. A domb tövében található a Hétház utca, amely a város legelső villanegyede volt. A város főutcáján – a Dózsa György út mentén – a posta klasszicista épületét láthatja az átutazó. A régi üzletsorok helyén az utóbbi években elegáns üzleti negyed épült. Fonyód felé haladva balra még fellelhetők Balatonboglár régi fényét felidéző polgári villák. Az új bevásárló központtal szemben a többször átépített vasútállomás épülete tűnik fel. A Balatonbogláron tartósan időző üdülő és kiránduló vendég számára a város sokszínű arcát mutatja.

Több évtizede nyaranta tömegeket vonz Balatonboglárra az is, hogy itt van a Balaton-átúszás végpontja.

Híres balatonbogláriak szerkesztés

Nevezetességei szerkesztés

 
Az evangélikus templom belseje
 
A vörös kápolna
 
A kék kápolna
  • Római katolikus templom, 1931–32. (műemlék) – tervezte: Dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár), építtette: Varga Béla akkori plébános, később képviselő, a Nemzetgyűlés egykori elnöke, a lengyel iskola alapítója). 2023-ban itt épült fel Magyarország első, 7,5 méter hosszú lábzongorája.[14]
  • Művelődési ház, a háború alatt lengyel iskolának helyt adó épület
  • Evangélikus templom (tervezte: Nagy Tamás)
  • „Vörös” kápolna (műemlék)
  • „Kék” kápolna (műemlék)
  • Gömbkilátó
  • Teleki Pál miniszterelnök bronzszobra (állítva: 2005-ben)
  • Varga Béla „Nemzeti Sírhelye” (helyreállítva: 2005-ben)
  • Hajókikötő (az első balatoni kompjárat kikötője)
  • Bárány-kúria
  • Ágoston-Madách-kastély

Képek szerkesztés

Borházak és pincészetek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
  4. Idegenvezetővel a Balaton körül – Balatonboglár – 1. rész (magyar nyelven) (html). Felsőfokon.hu, 2012. július 8. [2020. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  5. Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  7. Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  8. Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  10. Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  11. Boglárlelle települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  13. Balatonboglár Helységnévtár
  14. Tíz év ötletelés után elkészült a monumentális magyar lábzongora, Guinness-rekord-kísérletre készülnek Balatonbogláron. Híradó, 2023. december 19. (Hozzáférés: 2024. január 2.)

További információk szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés