Főmenü megnyitása

Balatonboglár város Somogy megyében, a Fonyódi járásban. A Balatonboglári borvidék központja.

Balatonboglár
A Gömbkilátó
A Gömbkilátó
Balatonboglár címere
Balatonboglár címere
Balatonboglár zászlaja
Balatonboglár zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállás város
Polgármester Mészáros Miklós (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8630
Körzethívószám 85
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség5798 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség177,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület32,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonboglár (Magyarország)
Balatonboglár
Balatonboglár
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′Koordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 17° 40′
Balatonboglár (Somogy megye)
Balatonboglár
Balatonboglár
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonboglár weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonboglár témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Balatonboglár a Balaton déli partján fekszik, Balatonlelle és Fonyód városokkal szomszédos; a legközelebbi települések között említhető még Ordacsehi is. Központján kelet-nyugati irányban a 7-es főút halad végig, amit ezen a szakaszon, a lakott területeken kívül, azoktól néhány kilométerre délre folyamatosan kísér az M7-es autópálya is. Lengyeltótival (és azon keresztül Somogy megye délebbi településeivel) a 6711-es út köti össze, ez vezet végig a városhoz tartozó Szőlőskislakon is. A hazai vasútvonalak közül a településen a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal halad át, amelynek egy állomása van itt, Balatonboglár vasútállomás.

VárosrészekSzerkesztés

A város a vasúttól északra elterülő üdülő övezetre, a keleti részen fekvő Császtára, a Vár- és Kápolna dombokra, a kaposvári út körül elhelyezkedő lakó- és ipari területekre, a nyugati részen található lakó- és üdülőövezetre, valamint Szőlőskislak társközségre tagolható.

TörténeteSzerkesztés

1940 és 1944 között itt épült fel és működött a Lengyel Gimnázium és Líceum, amely a lengyel menekültek gyermekeinek képzését szolgálta. Az iskola vezetője Varga Béla katolikus pap, a Nemzetgyűlés későbbi elnöke volt. Az iskola a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[3]

1979. január 1-jével Balatonlellével összevonták, Boglárlelle néven. A rendszerváltás után helyi népszavazás alapján került sor a két település önállósodására.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Dr. Kovács Miklós (független)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Mészáros Miklós (FIDESZ-KDNP)[1]
  • 2019-től:

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,5%-a magyarnak, 2,5% németnek, 0,2% lengyelnek mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 54,7%, evangélikus 2,6%, református 5,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 8,8% (27% nem nyilatkozott).[5]

Turisztikai értékeiSzerkesztés

Az átutazó legelőször a Gömbkilátót pillantja meg Várdombon. A domb egész évben nyugalmas és közkedvelt kirándulóhely. A kilátó esti kivilágítása a távolabbi veszprémi partokról is látható. A Várdombon a nyolcvanas években számtalan nyári rendezvény vonzott nagyobb tömegeket, rendelkezett szabadtéri színpaddal, impozáns pergolával. A domb tövében található a Hétház utca, amely a város legelső villanegyede volt. A város főutcáján – a Dózsa György út mentén – a posta klasszicista épületét láthatja az átutazó. A régi üzletsorok helyén az utóbbi években elegáns üzleti negyed épült. Fonyód felé haladva balra még fellelhetők Balatonboglár régi fényét felidéző polgári villák. Az új bevásárló központtal szemben a többször átépített vasútállomás épülete tűnik fel. A Balatonbogláron tartósan időző üdülő és kiránduló vendég számára a város sokszínű arcát mutatja.

Több évtizede nyaranta tömegeket vonz Balatonboglárra az is, hogy itt van a Balaton-átúszás végpontja.

Híres balatonbogláriakSzerkesztés

NevezetességeiSzerkesztés

 
Az evangélikus templom belseje
 
A vörös kápolna
 
A kék kápolna
  • Római katolikus templom, 1931–32. (műemlék) – tervezte: Dr. Kotsis Iván műegyetemi tanár), építtette: Varga Béla akkori plébános, később képviselő, a Nemzetgyűlés egykori elnöke, a lengyel iskola alapítója)
  • Művelődési ház, a háború alatt lengyel iskolának helyt adó épület
  • Evangélikus templom (tervezte: Nagy Tamás)
  • „Vörös” kápolna (műemlék)
  • „Kék” kápolna (műemlék)
  • Gömbkilátó
  • Teleki Pál miniszterelnök bronzszobra (állítva: 2005-ben)
  • Varga Béla „Nemzeti Sírhelye” (helyreállítva: 2005-ben)
  • Hajókikötő (az első balatoni kompjárat kikötője)
  • Bárány-kúria
  • Ágoston-Madách-kastély

KépekSzerkesztés

Borházak és pincészetekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
  4. Balatonboglár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Balatonboglár Helységnévtár

További információkSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés