Hornig Károly

	Hornig Károly
Született	1840. augusztus 10.; Buda; Pest;
Elhunyt	1917. február 9. (76 évesen); Veszprém
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	katolikus pap; katolikus szerpap; katolikus püspök;
Tisztsége	veszprémi püspök (1888. április 17. – ); bíboros (1912. december 2. – );
Iskolái	Eötvös Loránd Tudományegyetem
	veszprémi püspök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Vallása	római katolikus egyház
Pappá szentelés	1862. december 14.
Püspökké szentelés	1888. szeptember 8.
Szentelők	Simor János (főszentelő); Zalka János (társszentelő); Hidasy Kornél (társszentelő);
Bíborossá kreálás	1912. december 2.
Hivatal	veszprémi püspök
Hivatali idő	1888–1917
Elődje	Kovács Zsigmond
Utódja	Rott Nándor
	Szentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Széchényi Miklós	1902. február 2.
Kránitz Kálmán	1907. május 12.
Csernoch János	1908. május 10.
	Társszentelt püspökök
	Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Steiner Fülöp	1890. szeptember 8.
Jung János	1893. május 11.
Cselka Nándor	1893. május 11.
Radnai Farkas	1902. január 25.
Rajner Lajos	1906. július 8.
	Catholic Hierarchy;
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hornig Károly témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Báró Hornig Károly (Buda vagy Pest, 1840. augusztus 10. – Veszprém, 1917. február 9.)^[4] veszprémi püspök, bíboros.^[5]

Pályafutása szerkesztés

Sziléziai eredetű családból származott; apja Hornig Antal mérnök volt.^[5] Az elemi iskolát Lajtafaluban végezte, mivel apja éppen ott építette a vasutat. A gimnázium alsó négy osztályát a bécsi piaristáknál, a következő két osztályt a budai királyi katolikus gimnáziumban, az utolsó két osztályt az esztergomi főegyházmegye kispapjaként Nagyszombatban, az érseki gimnáziumban járta. 1858-ban érettségizett.^[6] Ezt követően a Központi Papnevelő Intézet növendéke volt; 1862. december 14-én^[7] szentelték pappá. Az Augustineumban tanult tovább.^[5]

1866-ban a budapesti központi papnevelő intézet tanulmányi felügyelője (prefektusa) lett. 1869-ben teológiai doktori címet szerzett. 1870-ben a biblikum nyilvános rendes tanára lett a budapesti egyetem hittudományi karán, melynek 1874–1875-ben és 1877–1878-ban dékánja volt.^[5]

1874-ben pápai titkos kamarás, 1878-tól esztergomi kanonok és hercegprímási irodaigazgató. 1882-től kultuszminiszteri tanácsos.^[5]

Részt vett az Első vatikáni zsinaton Simor János hercegprímás mellett.

Püspöki pályafutása szerkesztés

1888. április 17-én veszprémi püspökké nevezték ki. Szeptember 8-án szentelte püspökké^[5] Simor János esztergomi érsek, Zalka János győri és Hidasy Kornél szombathelyi püspök segédletével. 1912-ben X. Piusz pápa bíborossá kreálta, a veszprémi püspökök közül elsőként;^[5] címtemploma a falakon kívüli Szent Ágnes-bazilika (Sant' Agnese fuori le mura) volt.

Huszonöt éves püspökségét fejedelmi adományokkal és kiváló intézményekkel örökítette meg. Templomokat és iskolákat építtetett, felújíttatta a székesegyházat.^[5] Írók és művészek kiképzésére sokat áldozott. Az 1896-ban összehívott első országos katolikus tanítói kongresszus elnöke, majd a kongresszus nyomán 1899-ben létrejött Katolikus Tanügyi Tanács védnöke. 1912-től a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1915-ben a Szent István Akadémia I. osztályának alapító tagja.^[5]

Mint veszprémi püspök, 1916. december 30-án ő koronázta meg az utolsó magyar királynét, Zitát.^[4]^[5]

Művei szerkesztés

Irodalmi munkásságot is kifejtett: szerkesztette a Religiót (1873–78), az Irodalmi Értesítőt (1876). Önállóan megjelent több egyházi beszéde. Kiadatta a római magyar történeti intézet által a Monumenta Romana episcopatus Vesprimiensis című nagy művet (szerkesztette dr. Lukcsics József, 4 kötetben jelent meg, Budapest 1897–1907). Közzétette Padányi Biró Márton veszprémi püspök Naplóját (Veszprém, 1903).

Jegyzetek szerkesztés

↑ ^a ^b ^c ^d Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 21.)
↑ ^a ^b BnF források (francia nyelven)
↑ Catholic-Hierarchy.org (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 21.)
↑ ^a ^b http://www.nevpont.hu/view/6569
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.
↑ Pfeiffer János, A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára (1630–1950), München, 1987, 25.
↑ más forrás szerint december 10-én Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.

Források szerkesztés

Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság. 1911–1935.
nevpont.hu
[1]

További információk szerkesztés

Károly Cardinal Hornig, Catholic-Hierarchy (angol)

Előde:
Kovács Zsigmond

Veszprémi püspök
1888–1917

Utóda:
Rott Nándor

Katolicizmusportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[574b42b084b07a17ddffe238e0a9e660580bb52f-1] Magyar Katolikus Lexikon (magyar nyelven). Szent István Társulat, 1993. (Hozzáférés: 2019. június 21.)

[7d9c9850b7180db6e4375aae536920ce2e73c990-2] BnF források (francia nyelven)

[53c41d7de6ed7500c085d1db18ed3e559abe3ba2-3] Catholic-Hierarchy.org (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 21.)

[nevpont.hu-4] ttp://www.nevpont.hu/view/6569

[katlexhorn-5] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.

[6] Pfeiffer János, A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára (1630–1950), München, 1987, 25.

[7] ás forrás szerint december 10-én Magyar katolikus lexikon V. (Homo–J). Főszerk. Diós István; szerk. Viczián János. Budapest: Szent István Társulat. 2000.

[4]

[5]

[1]

[2]

[3]

[6]

[7]