Szászrégen

város Romániában, Maros megyében

Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Szászrégen (Reghin, Sächsisch-Regen)
Szászrégen címere
Szászrégen címere
Szászrégen zászlaja
Szászrégen zászlaja
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang város
Községközpont Reghin
Beosztott falvak
Polgármester Márk Endre (RMDSZ)
Irányítószám 545300
Körzethívószám 0x65[1]
SIRUTA-kód 114809
Népesség
Népesség25 699 fő (2011. okt. 31.)[3] +/-
Magyar lakosság5607 (19%, 2021)[4]
Község népessége29 742 fő (2021. dec. 1.)[2]
Népsűrűség408,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület72,82 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 33″, k. h. 24° 42′ 30″
Szászrégen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászrégen témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Márton Áron szobra
[Losonci Bánffy] Tamás mester, kegyúr építési felirata a szászrégeni evangélikus templom szentélyében: Anno domini MCCCXXX
Szászrégen környéke 1769–1773 között

Fekvése szerkesztés

Marosvásárhelytől 32 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Földrajzi adatok, közlekedés szerkesztés

A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28–37 m³/s, mélysége 1–3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen–Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen–Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a SzékelykocsárdDéda vonalon valósul meg.

Nevének eredete szerkesztés

Neve a német Ragino személynévből ered.

Története szerkesztés

1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.

Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.

1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott.

1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.

1994-ben municípiummá nyilvánították.[5]

2002-ben 36 126 lakosából 24 051 román, 10 546 magyar, 1305 cigány, 192 szász lakosa volt.

2011-ben 33 281 lakosából 21 337 román, 8552 magyar, 1320 cigány, 129 szász, 50 egyéb anyanyelvű. 1893 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.[6]

Látnivalók szerkesztés

  • Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.
  • A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.
  • A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.
  • A magyarrégeni görögkatolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.
  • A szászrégeni görögkatolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom
  • Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.
  • Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.

Képgaléria szerkesztés

Híres emberek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. 2021-es romániai népszámlálás
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. LEGE Nr. 104 din 24 noiembrie 1994 privind declararea ca municipii a unor oraşe. Monitorul Oficial, 328. sz. (1994. november 28.)
  6. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

További információk szerkesztés

Bethlen (61 km) Beszterce (43 km) Maroshévíz (53 km)
Nagysármás (42 km)

 
   Szászrégen   
 

Gyergyószentmiklós (69 km)
Marosvásárhely (29 km) Nyárádszereda (28 km) Szováta (35 km)