Főmenü megnyitása

Szászrégen

város Romániában, Maros megyében

Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Szászrégen (Reghin, Sächsisch-Regen)
Reghin18.JPG
Szászrégen címere
Szászrégen címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rang város
Községközpont Reghin
Beosztott falvak Abafája, Radnótfája
Polgármester Maria Precup (USL)
Irányítószám 545300
Körzethívószám 0x65[1]
SIRUTA-kód 114809
Népesség
Népesség25 699 fő (2011. okt. 31.)[2]
Magyar lakosság6542 (2011)[3]
Község népessége33 281 fő (2011. okt. 31.)[2]
Népsűrűség457,03 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület72,82 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászrégen (Románia)
Szászrégen
Szászrégen
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′, k. h. 24° 42′Koordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 24° 42′
Szászrégen weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászrégen témájú médiaállományokat.
Szászrégen környéke 1769–1773 között

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Marosvásárhelytől 29 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Földrajzi adatok, közlekedésSzerkesztés

A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28–37 m3/s, mélysége 1–3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely–Szászrégen–Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen–Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen–Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a SzékelykocsárdDéda vonalon valósul meg.

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a német Ragino személynévből ered.

TörténeteSzerkesztés

1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.

Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek.

1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegyéhez tartozott.

1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.

2002-ben 36 126 lakosából 24 051 román, 10 546 magyar, 1305 cigány, 192 szász lakosa volt.

2011-ben 33 281 lakosából 21 337 román, 8552 magyar, 1320 cigány, 129 szász, 50 egyéb anyanyelvű. 1893 fő nem nyilatkozott hovatartozásáról.[4]

LátnivalókSzerkesztés

  • Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.
  • A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.
  • A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.
  • A magyarrégeni görögkatolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.
  • A szászrégeni görögkatolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom
  • Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.
  • Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.

KépgalériaSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. a b Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro
  4. Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. (Hozzáférés: 2017. február 2.)

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés