Radnótfája
Radnótfája (románul Iernuțeni, németül Etschdorf): Szászrégen településrésze Romániában Maros megyében.
Radnótfája (Iernuțeni) | |
![]() | |
Református templom | |
Közigazgatás | |
Ország | ![]() |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Maros |
Rang | falu |
Községközpont | Szászrégen |
Irányítószám | 545302 |
SIRUTA-kód | 114836 |
Népesség | |
Népesség | 3466 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 1215 (2011)[1] |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |
![]() | |

Fekvése
szerkesztésSzászrégen központjának délkeleti szomszédságában a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik, 1956-óta Szászrégen része.
Nevének eredete
szerkesztésNeve az ősi birtokos Kökényes-Radnót nemzetség nevéből származik.
Története
szerkesztésA falunak már 1332-ben volt temploma, ekkor Arnoldfaia néven szerepel. 1453-tól a görgényi várhoz tartozik, lakói a várhoz tartozó szolgálónépek voltak. 1704-ben és 1708-ban idegen seregek dúlták fel. 1708-ban, 1719-ben és 1738-ban pestis pusztított. Református temploma 1895-ben épült. 1869-ben épített görögkatolikus templomát az 1990-es években az ortodoxok lebontották, hogy újat építsenek helyette. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Régeni alsó járásához tartozott. 1992-ben 1373 lakosából 805 román, 564 magyar, 3 német, 1 ukrán volt. A településen egykor a Toldalagi grófoknak és a Matskásy-családnak szép kastélyai voltak.
Itt születtek
szerkesztés- Itt született 1869. december 4-én Kol Ferenc okleveles mérnök, postaműszaki főigazgató, helyettes államtitkár
- Itt született 1929. szeptember 5-én Kis Zoltán biológus, egyetemi oktató, élettani szakíró, publicista.
- Itt született 1933. március 27-én Lázár Sándor pszichológus, pedagógus, neveléspszichológiai kutató, egyetemi oktató.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Maros megye. adatbank.ro