Székelykocsárd

falu Romániában, Fehér megyében

Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea, németül: Kahlenberg) falu Romániában Fehér megyében, Székelykocsárd község központja.

Székelykocsárd (Lunca Mureșului)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeFehér
KözségSzékelykocsárd
Rangközségközpont
Irányítószám517405
SIRUTA-kód5318
Népesség
Népesség1945 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság590 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Terület31, 35 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 23° 54′ 14″46.428611°N 23.903889°EKoordináták: é. sz. 46° 25′ 43″, k. h. 23° 54′ 14″46.428611°N 23.903889°E
Székelykocsárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykocsárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Székelykocsárd környéke 1770 körül

Nevének eredete

szerkesztés

Orbán Balázs az általa végzett kutatások során megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római "colonia" volt. Tehát az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia. A név, feltételezése szerint kokárdát jelent.

A későbbiekben a település neve Kotsárd lett. A Kotsárd név a helyi református gyülekezetnek adományozott tányérra van rávésve, ami 1677-ből származik. Feltehetően a nyelvújítás korában kapta a Kocsárd, majd a Székelykocsárd nevet.

 
Székelykocsárd látképe

Székelykocsárd a 23 fok 52 perc keleti hosszúsági kör és a 46 fok 24 perc északi szélességi kör metszésénél, a Maros jobb partján fekszik. Erről az oldalról közelítve meg a történelmi Székelyföld Aranyosszékének az első települése.

A falu Nagyenyedtől 25 km-re a Keresztesmező déli szélén a Tóhely-völgyön át északról érkező patak mellett települt. Ma községközpont, a községnek Vajdaszeg is része. Vasútállomása, egyben vasúti csomópont is, románul Războieni.

Története

szerkesztés

1291-ben terra Kichard néven említik először. Aranyosszék része a megyerendszer 1876-os átszervezéséig. Már 1332-ben plébániatemploma volt. Itt szenvedte el Esze Tamás kuruc vezér élete legnagyobb vereségét. 1849-ben a román felkelők 60 magyar lakosát lemészárolták.[2] 1910-ben 1677 lakosából 1098 magyar, 469 román volt. A második világháború után magyar többségét elveszítette, 1977-ben 2821 lakosából 1702 román, 1042 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben 2105-en lakták, a hozzátartozó Vajdaszeggel együtt 2647 lakosából 1688 román, 797 (30%) magyar volt.

Látnivalók

szerkesztés
  • Középkori temploma a Rossz-patak völgyében állott, ma Ótemetőnek hívják azt a helyet.
  • Mai református temploma 1676-ban épült, tornya 1730-ból való.
  • 18. századi ortodox fatemplom[3]

Híres emberek

szerkesztés
  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
  2. Domokos Pál Péter: Rendületlenül, Eötvös kiadó, 1989.
  3. Lista monumentelor istorice: Județul Alba. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)

További információk

szerkesztés