Fehér megye
Fehér megye (románul: Județul Alba) Románia közép-nyugat részén helyezkedik el. Székhelye Gyulafehérvár (66 842 lakos). Szomszédai Szeben megye és Maros megye keleten, Bihar megye és Arad megye nyugaton, Kolozs megye északon, Hunyad megye délnyugaton.
| Fehér megye (Alba) | |
 | |
 | |
| Fehér megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Gyulafehérvár |
| Jelzés | AB |
| Terület | 6242 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0258 |
| Népesség | |
| Népesség | 325 941 fő (2022)[1] +/- |
| Népsűrűség | 60,2 fő/km² |
| Térkép | |
| |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér megye témájú médiaállományokat. | |
FöldrajzSzerkesztés
Fehér megye területe 6242 km², amiből 59%-ot hegyvidék foglal el. Az északnyugati részen vannak az Erdélyi-középhegység hegyei, a déli és a délkeleti részen a Szebeni-havasok és a Szászvárosi-havasok, keleten pedig az Erdélyi-medence, mély és széles völgyekkel. A három fontos területet a Maros folyó völgye választja el. A legfontosabb folyók a megyében: a Maros és mellékfolyói, a Nagy-Küküllő, Aranyos és Sebes.
ÉghajlatSzerkesztés
Az éghajlat kontinentális jellegű. Az átlagos évi középhőmérséklet 2 °C a hegyeken és 9,5 °C a Maros völgyében. Január átlagos hőmérséklete –5 °C a hegyeken és –3,3 °C a medencékben, július átlagos hőmérséklete 10 °C ill. 20,5 °C. Az eddigi legmagasabb hőmérséklet 42,5 °C volt, amelyet 1952-ben mértek Gyulafehérvárott, a legalacsonyabb –32,0 °C volt 1942-ben Balázsfalván. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1100 mm. Az uralkodó szélirány a nyugati és délnyugati, átlagos sebességük 12 km/h. Gyakori a főnös hatás, amely a légköri hőmérséklet emelkedését és a csapadékmennyiség csökkenését idézi elő.
TörténeteSzerkesztés
DemográfiaSzerkesztés
Fehér megye népességének változása (a megye mai területére számítva):
2002-ben a megyének 382 747 lakosa volt, ebből 90% román, 5% magyar, 4% cigány.[2] Az északi és az északnyugati területek, az Erdélyi-középhegységben, Mócvidék néven ismert és román hagyományai vannak.
Közigazgatási beosztásaSzerkesztés
A megyében 2007. július 1-jén négy municípium (Gyulafehérvár, Nagyenyed, Balázsfalva, Szászsebes), hét további város (Abrudbánya, Aranyosbánya, Kudzsir, Marosújvár, Topánfalva, Tövis, Zalatna) és 67 község van, melyekhez összesen 716 település tartozik.[3]
Lásd: Fehér megye községeinek listája.
Legnagyobb településekSzerkesztés
A legnagyobb települések a megyében (2007):
| Név | Rang | Lakosság (fő) | ||
|---|---|---|---|---|
| 1. | Gyulafehérvár | megyei jogú város | 66 842 | |
| 2. | Szászsebes | megyei jogú város | 29 225 | |
| 3. | Kudzsir | város | 26 561 | |
| 4. | Nagyenyed | megyei jogú város | 26 367 | |
| 5. | Balázsfalva | megyei jogú város | 20 910 | |
| 6. | Marosújvár | város | 15 268 | |
| 8. | Zalatna | város | 8335 | |
| 7. | Topánfalva | város | 7909 | |
| 9. | Tövis | város | 7364 | |
| 10. | Abrudbánya | város | 5865 | |
| 11. | Aranyosbánya | város | 4490 |
GazdaságSzerkesztés
A legfontosabb iparágak: élelmiszeripar, textilipar, faipar, papír- és csomagolóanyag-ipar, vegyipar. A bányákban aranyat, ezüstöt, rezet, sót és építőanyagot bányásznak.
Az Érchegység keleti lábánál található az Erdélyi-hegyalja, az egyik legfontosabb erdélyi borvidék.
Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Primele date provizorii pentru Recensământul Populației și Locuințelor, runda 2021
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere Archiválva 2003. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)
.svg){kind=small}