Bihar-hegység

A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok (románul Munții Bihorului) az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (Curcubăta Mare, 1849 m). A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll.

Bihar-hegység
A Bihar-hágó a sípályáról nézve
Hely	Románia, Arad, Bihar, Fehér, Hunyad és Kolozs megye
Hegység	Erdélyi-középhegység, Kárpátok
Legmagasabb pont	Nagy-Bihar (1849 m)
Típus	kristályos, gránit (gyűrődés)
Elhelyezkedése
Bihar-hegység Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 26′ 28″, k. h. 22° 41′ 19″46.441111111111, 22.688611111111
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar-hegység témájú médiaállományokat.

A Bihari-havasokból ágaznak ki a hegycsoport mellékhegyvonulatai.

Keleten a Kis-Szamos (Someșul Mic) és az Aranyos (Arieș) völgye között emelkedik az Öreghavas (Muntele Mare, 1826 m), északon pedig a Vigyázó-hegység / Vlegyásza / Kalota-havas (Masivul Vlădeasa, 1836 m) és a Gyalui-havasok (Munții Gilăului, 1670 m) fekszenek.

Földrajz

A Bihar-hegység tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtőterületei határozzák meg. Nyugat felé illetve az Erdélyi-medence felé haladó folyók vízválasztója.

• Az északi rész, a Felső- vagy Nagy-havas andezit és dácit kőzetekből épült.
• Középen van a Ponor-Öreg-havas (Ponor-Bătrâna) triász-jura mészkő karsztplatója.
• A déli rész az Alsó-havas vagy Nagy-Bihar (Cucurbată-Găina) vonulat, jobbára kristályos pala.

Bihar-gerinc

A Bihar-gerinc mintegy 10 km hosszú havasi gerinc. Főbb pontjai északról dél felé haladva a Zengő (Piatra Grăitoare) 1658 m, Bihar-nyereg (Tarniţa Bihorului) 1510 m, Nagy-Bihar 1849 m, Kis-Bihar (Cucurbăta Mică) 1769 m, illetve a Nagy-Bihartól nyugatra is van egy nyúlványa a Zanoga-tó és Zanoga-csúcs (Zănoaga Mare vagy Tăul Mare, 1543 m) felé.

A Bihar-nyergen keresztül régen szekerek is közlekedtek Lepus (Arieşeni) és Biharmező (Poiana), illetve Rézbánya között. Vízválasztó gerinc: nyugati oldalán a Fekete-Körös forráságai találhatóak, keleti oldalán az Aranyosba tartanak a patakok, hogy azután a Maroson keresztül megkerüljék egész Erdélyt.

Áttekintés

A hegység széles hegyhátai lankásak, a megfelelő kőzeteknél változatos karsztképződményekkel:

• Csodaforrás (Izvorul Minunilor)
• Remete-forrás (Izvorul Eremitului)
• Kusztura (Custura)
• Sasok szérűje (Aria Vulturilor)
• Kishavas (Muncei) 1411 m
• Mezőhavas (Poieni) 1627 m
• Jád-völgyi vízesések
• Ördögmalom-vízesés (Moara Dracului)
• Nagyhavas (Cornu Munților)

A Csodavár sziklakapuja

Pádis-fennsík

A hegység közepén terül el. Földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte. A magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik.

Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét:

• karsztforrásokat
• víznyelőket
• töbröket (dolinákat)
• barlangokat

A Csodavár (Cetățile Ponorului) Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100–300 m átmérőjű és 100–200 m mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a harmadik csak alacsonyabb vízállásnál. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található.

Jelzett gyalogtúrák:

• Bársza-katlan (Groapa de la Barsa)
• Biharfüred (Stâna de Vale) – Bihar-hágó (Șaua Vârtop)
• Csodavár körút
• Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Ponor-Ék (Ic Ponor)
• Sárga-Körös vagy Galbina (Galbenei) körút
• Kék Magura
• Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Biharfüred (Stâna de Vale)
• Pádis erdészház (Cantonul Padiș) – Varasó tisztás (Poiana Vărășoaia)
• Pádis menedékház – Aranyos völgye
• Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Istenek havasa (Bohodei) nyereg
• Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Pádis menedékház
• Szamos-bazár (Cheile Someșului Cald) körút
• Vigyázó – Aranyosfői-jégbarlang (Peștera Scărișoara)

• 
• 
• 
• 

Meleg-Szamos forrásvidéke és szorosai

A Szamos-bazár (Cheile Someșului Cald vagy Bazarul Someșului), azaz a Meleg-Szamos forrásvidéke egyike a Pádis-fennsík leglátványosabb részeinek. Az egymás után következő sok szép karsztjelenség ihlette a "bazár" elnevezést.

Közvetlenül a Szamos-bazár völgye előtt található az Aragyásza-barlang (Cetățile Rădesei), egy 212 m hosszú, több tágas teremmel is rendelkező, viszonylag könnyen bejárható alagútbarlang.

Alsó-havas

Az Alsó-havas (Cucurbată-Găina) hegyei általában alacsonyabbak az északiaknál, de a Nagy-Bihar 1849 m (Cucurbată Mare) az egész hegység legmagasabb csúcsa.

• Nagy Bihar 1849 m
• Rézbányai vízijátékok (kataraktáliák)

Az Aranyos völgye

Az Aranyos (Arieș) forrásvidékének kis medencéiben és völgyeiben elszórt települések vannak. Ez a Mócvidék (Țara Moților).

Megközelítés

A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban átszeli a Havasrekettye (Răchițele) – Ponor-ék (Ic Ponor) – Pádis – Boga – Vasaskőfalván (Pietroasa) átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út (ebből Havasrekettyétől Pádisig 31 km és Pádistól Vasaskőfalváig pedig 22 km a távolság).

• A Pádis-fennsíkot Magyarország felől a legegyszerűbben az E79-es úton a Nagyvárad (Oradea) – Belényes (Beius) – Vasaskőfalva (Pietroasa) útvonalon lehet megközelíteni; Vasaskőfalváig jó minőségű aszfaltúton, innentől burkolatlan úton (a Boga-telepig vezető szakaszt 2008 nyarán korszerűsítik, onnantól a fennsíkra makadám erdészeti út vezet fel).
• Bánffyhunyad (Huedin) felől (58 km a Pádis menedékházig); Havasrekettye (Răchițele) után az utolsó 31 km rossz minőségű, burkolatlan erdészeti úton vezet.

Források

• Palczer János – Bihar-Vlegyásza (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszeredea 1998)
• Mátyás Vilmos: Bihar-hegység turistakalauz Sport kiadó Budapest, 1988

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar-hegység témájú médiaállományokat.

• Erdélyi-szigethegység.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Bihar.lap.hu – Linkgyűjtemény
• Bihar-hegység – Erdélyi turizmus.hu

Pádis-fennsík:

• Padis.hu
• Gál Zoltán György: Pádis-karsztfennsík – Úti beszámoló
• Padis.ro (magyarul)
• Pádisi turistautak térképekkel