Kolozs megye

közigazgatási egység Romániában
A Magyar Királyság Kolozs megyéjét lásd a Kolozs vármegye szócikkben.

Kolozs megye (románul: Județul Cluj): közigazgatási egység Romániában. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, az egykori Torda-Aranyos és Szolnok-Doboka vármegyék egyes részeivel, viszont az egykori Kolozs vármegyéből (mely kisebb megszakításokkal 1950-ig fennmaradt) egy kis rész Szilágy, más falvak Maros megyéhez kerültek.

Kolozs megye (Județul Cluj)
Cluj in Romania.svg
Kolozs megye címere
Kolozs megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióErdély
MegyeszékhelyKolozsvár
Jelzés CJ
Terület6674 km²
Körzethívószám (+40) 264
Népesség
Népesség
  • 475 533 fő (1930)
  • 520 073 fő (1948)
  • 580 344 fő (1956)
  • 629 746 fő (1966)
  • 715 507 fő (1977)
  • 736 301 fő (1992)
  • 702 755 fő (2002)
  • 691 106 fő (2011. okt. 31.)
Népsűrűség103,7 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kolozs megye témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Románia északnyugati részén helyezkedik el. Megyeszékhelye Kolozsvár (310 243 lakos). Határmegyéi: Bihar megye nyugaton, Maros megye és Beszterce-Naszód megye keleten, Szilágy megye és Máramaros megye északon és Fehér megye délen.

TermészetföldrajzSzerkesztés

A teljes terület 6674 km². Területének 1/3-a hegyvidék a megye délnyugati részén – Gyalui-havasok (Erdélyi-középhegység) 1800 méternél magasabb csúcsokkal. A legfontosabb folyók a Kis-Szamos, az Aranyos és a Sebes-Körös.

ÉghajlatSzerkesztés

Az éghajlat mérsékelt kontinentális, hűvös nyarakkal és kevésbé hideg telekkel. A domborzat alapján két fő éghajlati övezet különböztethető meg: hegyi éghajlat és dombsági éghajlat. Az átlagos évi hőmérséklet 2 °C a délnyugati magasabb részeken és 8,2 °C a dombságokon. Július a legmelegebb hónap, az átlagos hőmérséklet 8–10 °C a hegyekben és 18–19 °C a dombokon. A leghidegebb hónap a január, melynek átlagos hőmérséklete a hegyekben -8 °C, a dombokon -4,4 °C. A legmagasabb hőmérséklet 39 °C volt 1931-ben Aranyosgyéresen, a legalacsonyabb -32,6 °C 1942-ben ugyancsak Aranyosgyéresen. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1400 mm. Az uralkodó szél a nyugati és északnyugati.

NépességSzerkesztés

 
A magyar nemzetiségűek aránya Kolozs megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Kolozs megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[1][2]

A 2002-es népszámlálás szerint a megye nemzetiségei: román (76,4%), magyar (20,4%), cigány (2,8%). A Mócvidék, a Mezőség egy része, a Déstől, Szamosújvártól nyugatra eső vidék dominánsan román többségű. A Mezőségben, Kalotaszegen, illetve Aranyosszéken több magyar domináns lakosságú sziget lelhető fel. Például a Mezőség területén Szék, Vajdakamarás, Magyarszovát. A városok román többségűek, ám minden városban életképes magyar közösség él, és csupán Aranyosgyéresen nem érte el az arányuk a 10%-ot. A városok közül a legnagyobb arányban magyarok Bánffyhunyadon éltek, itt a lakosság 32,49%-át tették ki.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a megye 691 106 fős lakosságának 73,1%-a román, 20,0%-a magyar, 3,3%-a roma. A városok közül Tordán és Aranyosgyéresen a magyarok aránya nem érte el a 10%-ot, a megye többi városában efölött volt. A városok közül a legnagyobb arányban magyarok Bánffyhunyadon éltek, itt a lakosság 27,8%-át tették ki. Magyar többségű községek: Szék (96%), Körösfő (81%), Kalotaszentkirály (78%), Bálványosváralja (61%), Várfalva (55%), Tordaszentlászló (55%), Magyarszovát (49%).

TelepülésekSzerkesztés

Városok: Kolozsvár, Torda, Dés, Aranyosgyéres, Szamosújvár, Bánffyhunyad.

Községek: lásd Kolozs megye községeinek listája.

GazdaságaSzerkesztés

Kolozs megye az egyik legdinamikusabb gazdasággal rendelkezik Erdélyben és Romániában, sok külföldi befektető is ezt a megyét választotta. Kolozsvár az egyik legfontosabb IT és pénzügyi központ. Szenet és ércet is bányásznak.

TurizmusSzerkesztés

A megye legfontosabb turistacélpontjai: Kolozsvár; a délnyugati hegységek barlangjai; Torda, Dés, Szamosújvár történelmi központjai.

Természetvédelmi területeit lásd a Kolozs megye természetvédelmi területeinek listája szócikkben.

PolitikaSzerkesztés

A megyei tanácsSzerkesztés

A megyei tanácsot 37 tanácsos alkotja, akiket a helyhatósági választásokon választ meg a megye lakossága. A tanács elnöke 2016-2020 között Alin Tișe, a Nemzeti Liberális Párt alelnöke.

A megyei tanács összetétele:

2016−2020
Pártok Tanácsosok száma
Nemzeti Liberális Párt 18
Szociáldemokrata Párt 12
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 7

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés