Főmenü megnyitása

Várfalva (románul Moldovenești, korábban Varfalău, németül Burgdorf) falu Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.

Várfalva (Moldovenești)
Unitárius templom
Unitárius templom
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségVárfalva
Rang községközpont
Irányítószám 407430
SIRUTA-kód 58730
Népesség
Népesség1207 fő (2011. okt. 31.)[1] +/-
Magyar lakosság785 (2011)[2]
Népsűrűség8,68 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság406 m
Terület139 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Várfalva (Románia)
Várfalva
Várfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 29′ 55″, k. h. 23° 40′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 55″, k. h. 23° 40′ 13″
A Wikimédia Commons tartalmaz Várfalva témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A falu Tordától 12 km-re délnyugatra az Aranyos folyó völgyében az Erdélyi-érchegység lábánál fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét a felette emelkedő várról kapta. Román neve román családnévből származik, jelentése moldvaiak.

TörténeteSzerkesztés

1075-ben castrum Turda néven említik először. 1291-ben Turdavar néven szerepel. A vár elődjét a rómaiak építették az itteni aranybányák védelmére. A monda szerint a tatárok ellen egy Fütyer nevű kapitány védelmezte. A falu lakói unitáriusok lettek, így a régi templom is az övék lett. A katolikusok a 18. században kápolnát építettek.

1910-ben a falu 1145 lakosából 991 magyar és 151 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel (Bágyon, Csegez, Kövend, Székelyhidas, Kercsed és Aranyosrákos) együtt 2330 magyar és 1522 román lakta.

2015-ben a belga Sonaca csoport 5,4 millió eurós állami támogatást nyert a Várfalván építendő gyárhoz, ahol Airbus és Embraer alkatrészeket terveznek gyártani.[3]

LátnivalókSzerkesztés

  • A falu feletti magaslaton ovális sánc látszik, az egykori Torda várának maradványa, melyet már 1075-ben említenek.
  • Unitárius temploma 1300 körül épült román stílusban, majd gótizálták és 1672-ben megújították.
  • Jósika-kastély Jósika-kastély, arhív felvétel
  • Határában található az Aranyos folyó festői sziklaszorosa, ennek közelében a Berkesi-hasadék a Berkes-patakának szurdoka szép vízeséssel. A Leánykő és az Örvénykő festői sziklacsúcsához mondák is fűződnek.
  • Hanusz István írt a Várkútnak nevezett és gyógyító hatásúnak gondolt forrásról, amely körül a korabeli helyi mesék szerint minden éjjel tündérek merítenek vizet, hogy azt a várba hordják.[4]

KépgalériaSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

HivatkozásokSzerkesztés

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
  3. Andreea Neferu: Un grup belgian investeşte 12 mil. euro într-o fabrică care va produce în Cluj componente pentru Airbus. Ziarul Financiar, (2015. okt. 2.)
  4. Hanusz, István (1902). „Csodakútak hazánkban”. Földrajzi Közlemények XXX (17), 75. o.