Magyarszovát
Magyarszovát (románul Suatu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja. A Kolozsvárról Szászrégenbe vezető DJ16-os megyei úttól délre fekszik.
| Magyarszovát (Suatu) | |
 | |
| A magyarszováti unitárius templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Kolozs |
| Község | Magyarszovát |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 407545 |
| SIRUTA-kód | 59666 |
| Népesség | |
| Népesség | 1308 fő (2011. okt. 31.)[1] |
| Magyar lakosság | 769 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 24,75 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 351 m |
| Terület | 52,84 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Magyarszovát
Pozíció Románia térképén
| |
| é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 23° 57′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 46′ 45″, k. h. 23° 57′ 51″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarszovát témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
FekvéseSzerkesztés
Kolozsvártól 36 kilométerre keleti irányban fekszik. Szomszédos települések északon Mezőgyéres, északkeleten Mócs, keleten Botháza, délkeleten Berkenyes, délen Aranykút, délnyugaton Dombfalu, nyugaton Magyarkályán. Jellegzetes mezőségi falu.
TörténeteSzerkesztés
Első írásos említése 1213-ból maradt fenn Zuat néven. További névváltozatai: Zovath (1329), Zoat (1334), Zowath (1410).[3]
A népességre vonatkozó első hivatalos adat 1795-ből származik, ekkor Felsőszováton 98 ház, 120 család, 585 személy volt, Alsószováton pedig 85 ház, 106 család, 536 személy. 1850-ben 2145 lakosából 1219 román, 769 magyar, 8 zsidó és 146 roma volt. 1992-ben a nemzetiségi összetétel a következőképpen alakult: 956 román, 1173 magyar és 94 roma.[4] Felsőszovát lakossága többségben református, Alsószováté pedig unitárius volt. Az 1950-es évekig a lakosság száma nőtt, ezt követően azonban az iparosítás következtében megindult a fiatalok elvándorlása Kolozsvárra, Tordára, Marosvásárhelyre.
LátnivalókSzerkesztés
- 14. századi unitárius templom
- Növényrezervátum(wd), mintegy 400 ritka növénnyel. A Péterfi-csüdfű (Astragalus peterfii) a világon egyedül itt található.[5]
Híres emberekSzerkesztés
- Benczédi Huba Lóránt karvezető (1941)
- Bodor András történész (1915–1999)
- Boér László orvos, szakíró (1907–1972)
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Kolozs megye. adatbank.ro
- ↑ Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája 1850-1992
- ↑ Botanikai rezervátumot hoznak létre Magyarszováton, Szabadság, 2001. január 15.[1] Archiválva 2004. szeptember 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
ForrásokSzerkesztés
- Dimény Erika: Temetkezési szokások Magyarszováton. Művelődés, LX. évf. (2007. jún.)
.svg){kind=small}