Bihar megye

megye Romániában

Bihar megye (románul Județul Bihor) Románia északnyugati részén a Partium területén található. Északon Szatmár megye, keleten Szilágy, Kolozs, illetve Fehér megye, délen Arad megye határolja, nyugatról Magyarországgal szomszédos. Székhelye a mintegy 200 ezer lakosú Nagyvárad.

Bihar megye (Bihor)
Bihar megye címere
Bihar megye címere
Adatok
Ország Románia
RégióPartium
MegyeszékhelyNagyvárad
Jelzés BH
Terület7544 km²
Körzethívószám (+40) 359
Népesség
Népesség551 297 fő (2021. dec. 1.)[1][2]
Népsűrűség78,7 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar megye témájú médiaállományokat.

Földrajz szerkesztés

A megye összterülete 7544 km². Fontosabb földrajzi tájegységek a megyében: Nyugati-alföld (Câmpia de Vest), Nyugati-dombvidék (Dealurile de Vest), Réz-hegység (Munții Plopișului), Király-erdő (Munții Pădurea Craiului), Bihar-hegység (Munții Bihor) és részben a Vlegyásza-hegység (Vlădeasa).

Története szerkesztés

Trianonig a Magyar Királyság része. Előzménye a Magyar Királysággal majdnem egyidős Bihar vármegye, melynek területe 1918-ban 10 657 km² volt és 17 járásra oszlott. A vármegye nagyobb része, 7874 km² Romániához került. A két világháború között a megye északi részét Szilágyhoz, a Királyhágó mögötti két falut Körösfeketetó, Királyhágó Kolozshoz csatolták. 1940-1944 között a megye északi és nyugati része (Nagyvárad, Nagyszalonta, a Sebes-Körös és a Berettyó völgye) "visszatért" Magyarországhoz, a maradék romániai Bihar megye székhelye Belényes lett. 1952-1968 között a megye Kőrös (Crișana) tartomány törzsterületét képezte. 1968-tól nagyjából visszaállt az 1952-es állapot, csak az egykori Béli járás területét csatolták el Arad megyéhez.

Demográfiai adatok szerkesztés

 
A magyar nemzetiségűek aránya Bihar megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

A 2002-es népszámlálási adatok alapján Bihar megyének 600 223 lakosa van (79,56 személy négyzetkilométerenként).

A 2011-es adatok szerint a megye lakosságának 67,0% (366 245) román, 25,3% (138 213) magyar, 6,3% (34 640) cigány.[3]

Nemzetiségi adatok táblázatban szerkesztés

Nemzetiségi eloszlás (2002)
Összesen Román Magyar Roma (cigány) Szlovák Német Zsidó Ukrán Görög Orosz Bolgár Szerb Lengyel Török Cseh Örmény Horvát
600223 404537 155554 30237 7361 1137 242 174 71 63 31 31 21 15 14 11 3
100% 67.40% 25.91% 5.00% 1.22% 0.19%

Vallási adatok táblázatban szerkesztés

Vallási eloszlás (2002)
Összesen Ortodox Református Római katolikus Szombatos Baptista Görögkatolikus Adventista Ateista Zsidó Muzulmán Protestáns összesen
600223 357996 107817 55555 34460 22366 14086 1858 1155 210 175 166501
100% 59,6% 18,0% 9,3% 5,7% 3,7% 2,3% 0,3% 0,2% 27,7%

Magyar nemzetiségűek aránya városonként szerkesztés

 
Nagyvárad, a városháza a Sebes-Körös partján

Közigazgatási beosztása szerkesztés

A megyében 2007. július 1-jén négy municípiumNagyvárad, Belényes, Margitta és Nagyszalonta –, hat további város – Diófás, Élesd, Érmihályfalva, Székelyhíd, Vaskoh és Vaskohsziklás – és 90 község van, melyekhez összesen 457 település tartozik.[4]

Gazdaság szerkesztés

Bihar megye egyike a leggazdagabb romániai megyéknek. Az egy főre eső GDP magasan fölötte van a nemzeti átlagnak. Az utóbbi időben több külföldi cég vetette meg a lábát a megyében, így az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi aránnyal büszkélkedhet Romániában és Európában a maga 2,4%-ával. 2003-ban a lakosság 25,1%-a élt a szegénységi küszöb alatt, ami 2005-ben 20%-ra csökkent.

A fontosabb iparágak Bihar megyében: textilipar, élelmiszeripar, gépalkatrész-gyártás, kohászat, szén- és bauxitkitermelés, valamint Berettyószéplakon nyersolajat is szivattyúznak.

Turizmus szerkesztés

 
Pillanatkép Belényesről

Bihar megye egyik fő turisztikai vonzereje az Erdélyi-szigethegység, ahova a turisták nagy része üdülni (túrázni, barlangászni, télisportokat űzni, vadászni, halászni), egészségügyi kezelésre vagy kulturális céllal jön. A KörösrévBarátka régióban, a Fekete- és a Köves-Körös környékén jelentős még a látogatottság (Vársonkolyos, Pádis, Csodavár). Biharfüredet és a Vertop-hágót a termálvizű és ásványvízforrások miatt keresik fel a legtöbben. Félixfürdő és Püspökfürdő a természetes gyógyhatásáról híres gyógykezelő központ. A Galbena völgye meredek sziklafalai vízesésekkel tarkított hasadékok és barlangszájak otthona. A faluturizmussal elsősorban a Belényesi-medencében, a Sebes-Körös és a Jád völgyében foglalkoznak. A Bársza-katlan közelében található Eszkimó-jegesbarlangot természeti ritkaságnak nyilvánították. A Király-erdő hegység ugyancsak jelentős turisztikai vonzáskörzete a megyének. Királyhágó és Körösrév a Sebes-Körös szurdokaiba nyújt betekintést. A Szelek barlangja, mely az ország leghosszabb, 46 km-es barlangja, a Zichy-barlang, melyet 1903-ban fedeztek fel, a Nagymagyar-barlang, a Mézgedi-cseppkőbarlang ideális helyek az érdeklődőknek. Az alföldi táj egyhangúságát a növényzet gazdagsága díszíti, és a tájba illeszkedő vizek (Körösök, Berettyó) varázslatossá teszik a környezet szépségét. Nagyváradtól délre a legismertebb horgászhely Cséffa. Bihar megye északi részén, az Érmelléken, a legfontosabb vonzáselemek a tavak, természeti rezervátumok, híres borospincék és a gazdag vadállomány.

A megye neves szülöttei szerkesztés

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Primele date provizorii pentru Recensământul Populației și Locuințelor, runda 2021
  2. 2021-es romániai népszámlálás
  3. Erdélystat: Bihar (Bihor) - statisztikai adatlap (magyar nyelven). statisztikak.erdelystat.ro. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
  4. SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere Archiválva 2003. február 17-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

További információk szerkesztés