Vaskohsziklás

város Romániában, Bihar megyében

Vaskohsziklás (románul Ștei) város Bihar megyében Romániában. Trianonig Bihar vármegye Vaskohi járásának része.

Vaskohsziklás (Ștei)
Vaskohsziklás címere
Vaskohsziklás címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióPartium
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeBihar
Rangváros
KözségközpontȘtei
PolgármesterIulian Balaj
Irányítószám415600
SIRUTA-kód26840
Népesség
Népesség5398 fő (2021. dec. 1.)[1]
Magyar lakosság77 (1%, 2021)[2]
Népsűrűség821,61 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság275 m
Terület6,57 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 32′ 24″, k. h. 22° 28′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 24″, k. h. 22° 28′ 12″
Vaskohsziklás weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vaskohsziklás témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Vaskohtól és Diófástól 10 kilométerre, Belényestől 20 kilométerre fekszik, a megye délkeleti részén, területe 657 hektár.

Története szerkesztés

A környéket Észak-Erdély visszacsatolása nem érintette, az 1941-es román-magyar határ a településtől északra húzódott. A várost 1952-ben alapították az azonos nevű falu mellett, a szomszédos Rézbányán kitermelt uránérc őrlésére. 1958 és 1996[3] között Dr. Petru Groza volt a város neve, Románia korábbi miniszterelnökéről. Az intenzív bányászat 10 évig tartott, egyes adatok szerint ez idő alatt 300 000 tonna uránt termeltek ki.

Lakossága szerkesztés

A város 8637 lakosából (2002) 8272 román(95,77%), 319 magyar (3,69%), 18 cigány (0,20%), 4 ukrán (0,04%), 8 német (0,09%), 3 orosz (0,03%), 2 szlovák (0,02%), 2 görög (0,02%), 2 zsidó (0,02%), 2 cseh(0,02%), 3 olasz(0,03%) és 2 más nemzetiségű lakosa volt.

Testvérvárosai szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. 2021-es romániai népszámlálás
  2. 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  3. Legea nr. 35/1996 pentru modificarea Legii nr. 2/1968 privind organizarea administrativă a teritoriului României. Monitorul Oficial, 102. sz. (1996. május 20.)