Szociáldemokrata Párt (Románia)

A román Szociáldemokrata Párt (románul Partidul Social Democrat, PSD) Románia egyik legnagyobb pártja. Elnöke 2020 augusztusától Marcel Ciolacu.

Szociáldemokrata Párt
Partidul Social Democrat

Partidul Social Democrat logo.svg
Adatok
Elnök Marcel Ciolacu
Frakcióvezető Viorel Hrebenciuc

Alapítva 1991 január
Székház Bukarest, Kiseleff sugárút 10.

Ideológia posztkommunizmus
szociálkonzervativizmus
nacionalizmus[1]
Politikai elhelyezkedés Gyűjtőpárt
Parlamenti jelenlét Szenátus:
67 / 136
Képviselőház:
154 / 329
Nemzetközi szövetségek Szocialista Internacionálé
Európai párt Európai Szocialisták Pártja (PES)
EP-frakció Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D)
Hivatalos színei vörös
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szociáldemokrata Párt
Partidul Social Democrat
témájú médiaállományokat.

TörténeteSzerkesztés

 
Mircea Geoană

1992. április 7-én a Ion Iliescu vezette keményvonalas csoport kivált a Nemzeti Megmentési Frontból (Frontul Salvării Naționale, FSN), szakítva a Petre Roman vezette másik szárnnyal, és megalapította a Demokratikus Nemzeti Megmentési Frontot (Frontul Democrat al Salvării Naționale, FDSN), amelyből később a mai PSD született.

Az FDSN megnyerte az 1992-es romániai választásokat és 1996-ig kormányzott. 1993. július 10-én felvette a Szociáldemokrácia Romániai Pártja (Partidul Democrației Sociale din România, PDSR) nevet, amikor egyesült három másik párttal: a Románia Szocialista Demokrácia Pártjával (PDSR), a Republikánus Párttal és a Szövetkezők Pártjával.

1994 és 1996 között a PDSR három szélsőséges párttal kormányzott együtt: a szélsőjobboldali Román Nemzeti Egység Párttal (PUNR) és Nagy-Románia Párttal (PRM) és az ultranacionalista, de hivatalosan baloldali Munka Szocialista Pártjával. A Nicolae Văcăroiu vezette, 1994 márciusa és 1996 szeptembere közt kormányzó kabinetben a PUNR, a PRM csak ennél alacsonyabb posztokat kapott az állami adminisztrációban. Az 1996-os választásokat a PDSR elvesztette a Román Demokratikus Konvencióval (CDR) szemben.

2000 novemberében a PDSR visszatért a hatalomba a Románia Szociáldemokrata Pólusa nevű koalíció részeként, amelyben részt vett még a (ma már nem létező) Román Szociáldemokrata Párt (PSDR) és a Román Humanista Párt (PUR) is, amely később átnevezte magát Konzervatív Pártnak (PC). 2001. január 16-án a PSDR egyesült a PDSR-rel és az egyesült párt felvette a mai is használt PSD nevet.

2004 novemberében a PSD jelöltje, Adrian Năstase megnyerte a román elnökválasztás első fordulóját, a második fordulóban azonban alulmaradt Traian Băsescu jelenlegi elnökkel szemben. A 2004-es választásokon a PSD lett a legnagyobb párt, a többi jelentős párt azonban összefogott ellene és szövetségük a parlamenti többség birtokában kormányt alakított, míg a PSD ellenzékben maradt.

2005 áprilisában meglepetésre a viszonylag fiatal, újítónak tekintett Geoanăt választották elnöknek a régi szárnyat képviselő Ion Iliescuval szemben. A média szerint ez azért történhetett, mert a párt Iliescu-ellenes vezetői az utolsó pillanatban összefogtak és közrejátszhatott az is, hogy maga Iliescu a pártkongresszuson a kommunista hagyományokra utaló hangnemet ütött meg.

A 2008-as országgyűlési választásokon a PSD a második legtöbb szavazatot begyűjtő párt volt, és több mint egy hónapi tanácskozás után kormánykoalíciót kötött a legnagyobb ellenfélnek számító Demokrata-Liberális Párttal, együttesen 70%-os többséget kitéve. 2009 folyamán sorozatosan megfigyelhető volt a feszültség a két koalíciós fél között. A 2009 végén lezajlott elnökválasztás mindkét fordulójából az akkori pártelnök és elnökjelölt, Mircea Geoană sokak meglepetésére vesztesen került ki, ugyanis a közvélemény kutatások eredményei mellett a köztévében rendezett vitában is jobban szerepelt mint ellenfele, Traian Băsescu. Ezután a győztes elnök Emil Bocot kérte fel miniszterelnöknek, aki az RMDSZel koalícióra lépett, így a PSD ellenzékbe került.

A 2010-ben megtartott PSD kongresszuson nagy meglepetést okozott, amikor az addig eléggé ismeretlen, igen fiatal Victor Ponta nyerte meg a PSD elnöki címét. 2012 tavaszán a PSD szövetségre (Szociálliberális Unió, USL) lépett a jobboldali Nemzeti Liberális Párttal (PNL). A két pártnak együtt többsége volt a parlamentben, így Victor Pontát miniszterelnöknek választották, aki ezáltal megalakította első kormányát. A 2012 decemberi választást az USL nagy fölénnyel megnyerte, ezek után rövidesen megalakult a második Ponta-kormány. Az USL-t azonban alig több mint egy évvel később tönkretették a belső konfliktusok, ezáltal a PNL kilépett a koalícióból, és az ellenzéki PD-L segítségével közösen megbuktatta a kormányt. Traian Băsescu kormányfő ezután az alkotmány értelmében ismét Pontát volt köteles felkérni miniszterelnöknek, aki ezután az RMDSZ-szel lépett koalícióra. A 2014 őszi elnökválasztáson a PSD Pontát indította, aki ugyan megnyerte az első fordulót, de a második fordulóban alulmaradt a PNL és a PD-L jelöltjével, Klaus Iohannis Nagyszebeni polgármesterrel szemben. Miután a magyar kisebbség jól kimutathatóan inkább Iohannisra voksolt, az RMDSZ kilépett a kormányból. Ponta a negyedik kormányát a PLR nevű párttal alakította meg, amit Călin Popescu Tariceanu volt PNL-s miniszterelnök alapított, miután a PNL egyesült a PDL-vel.

2015 őszén, azt követően, hogy a Nemzeti Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) többrendbeli okirat-hamisítás, pénzmosás és adócsalásban való bűnrészesség vádjával hivatalosan is vádat emelt ellene.A Ponta és a kormány körüli botrányok erüsen megtépázták a népszerűségét. Miután októberben egy diszkótűz miatt hatalmas korrupcióellenes tüntetések törtek ki, Ponta kénytelen volt pozíciójáról lemondani, és a párt október 11-ei belső választásán az addigi ügyvezető elnököt, Liviu Dragneát választották meg utódjává.[2] A 2016-os választásig Dacian Cioloş vezetésével technokrata kormány vezette az országot. A PSD a 2016-os választásokat megnyerte, azonban a pártelnök, Liviu Dragnea nem lehettett miniszterelnök, büntetett előélete miatt. Ezért a párt sorra Dragnea bizalmi embereit javasolta miniszterelnöknek.

2018-ban a PSD egy része Victor Ponta vezetésével új pártot (Pro Románia) alapított

Dragnea, csakúgy mint elődje, botrányos körülmények között volt kénytelen székéből felállni 2019 májusában. Miután a román legfelsőbb bíróság – helyeben hagyva a 2016-ban első fokon meghozott ítéletet – visszaélésre történő felbujtásért három és fél év letöltendő szabadságvesztésre ítélte a pártelnököt, a PSD elnökségét ügyvivő jelleggel Viorica Dăncilă, a párt ügyvezető elnöke (aki egyben kormányfő is) vette át.[3]

A 2019-es elnökválasztáson Dăncilă veszített, majd miután a parlament bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatta, lemondott pártelnöki székéről, és a PSD ellenzékbe került

A párt vezetését szintén ügyvivő jelleggel a Képviselőház elnöke, Marcel Ciolacu vette át, akit 2020 augusztusában megválasztottak a párt elnökének.

A PSD a 2020-as önkormányzati választásra szövetséget kötött a Pro Romániával, de így is nagy veszteségeket könyvelhetett el. Több megye irányítását is elveszítette

Az FSN, FDSN, PDSR és PSD vezetőiSzerkesztés

Elnökök

Ügyvezető elnökök

____
* Miután Liviu Dragneát korrupció miatt jogerősen három év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság.
** Adrian Năstase ideiglenesen „felfüggesztette” magát posztjáról 2006. január 16-án, miután vagyonnyilatkozata botrányt okozott és korrupciós vádakat gerjesztett, amelyeknek kivizsgálása megindult.

IdeológiaSzerkesztés

A PSD ideológiája távol áll a modern szocáldemokráciától. Társadalmi kérdésekben konzervatív, retorikája nacionalista.

SzavazóiSzerkesztés

A párt szavazóinak a 62-65%-a a 60 éven felüli korosztályból ered. Iskolázottság szempontjából, az alacsony iskolázottságú, általános iskolás végzettséggel rendelkezők szavaznak rájuk. [7]

Földrajzi szempontból a Kárpátokon túl, Olténiában, és Moldvában erős. Főleg a kistelepüléseken, de nagyobb városokban is szavaznak rá, itt is elsősorban a szegényebb rétegek.


Vitatott pontokSzerkesztés

A PSD-t gyakran kritizálták azzal, hogy előszeretettel fogadja be a korábbi Román Kommunista Párt volt hivatalnokait és hogy megpróbálja ellenőrzése alatt tartani a román tömegmédiát. Több vezetőjét vádolták meg korrupcióval, az igazságszolgáltatás ügyeibe való beavatkozással és azzal, hogy politikai befolyásukat személyes gazdagodásuk szolgálatába állították.

A 2004-es elnökválasztás előtt egy internetes honlap közülte a PSD egyes üléseinek titkos jegyzőkönyveit. Ezekben Năstase és miniszterei többek közt a kormánytagok korrupciós tárgyalásaiba való politikai beavatkozásról és az engedetlen média alávetéséról beszéltek. Năstase azt állította, hogy a jegyzőkönyvek hamisítványok, de több párttag, köztük a jelenlegi elnök és korábbi külügyminiszter Mircea Geoană azt nyilatkozta, hogy valódiak.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Pragmatism is a winner for Romanian Left. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)
  2. Liviu Dragnea lett a PSD új elnöke (magyar nyelven). szekelyhon.ro, 2015. október 12. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  3. Liviu Dragnea, condamnat definitiv la închisoare, a ajuns la Penitenciarul Rahova (román nyelven). digi24.ro, 2019. május 27. (Hozzáférés: 2019. június 1.)
  4. Balogh Levente: PSD-s marad az alsóház elnöke: a képviselőház Marcel Ciolacut választotta Liviu Dragnea utódjául (magyar nyelven). kronika.ro, 2019. május 29. (Hozzáférés: 2019. június 1.)
  5. Liviu Dragnea A DEMISIONAT din funcţiile de ministru şi de preşedinte executiv PSD (román nyelven). mediafax.ro, 2015. május 15. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  6. Paul Stănescut nevezte ki ügyvezető elnöknek a PSD (magyar nyelven). maszol.ro, 2015. május 28. (Hozzáférés: 2019. június 2.)
  7. Profilul votantului PSD, PNL si USR. Dragnea a facut scor istoric gratie fricii Interviu. (Hozzáférés: 2018. augusztus 12.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés