Főmenü megnyitása

Harrach József

zeneesztéta, zenetörténész, tanár

Harrach József (Szászrégen, 1848. szeptember 14.Budapest, 1899. szeptember 15.) zeneesztéta, zenetörténész, tanár.

Harrach József
Harrach József.jpg
Született 1848. szeptember 14.[1]
Szászrégen
Elhunyt 1899. szeptember 18. (51 évesen)
Budapest
Foglalkozása esztéta
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Harrach József témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

A magyar fővárosban szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1873-tól reáliskolai tanár volt Budapesten. 1888-ban az Országos Zeneakadémián a poétika, zenepedagógia, zenetörténet és zeneesztétika tanárának és az intézet titkárának nevezték ki. Ő vetette fel Magyarországon a zenei tanítás államosításának, a Zeneakadémia mellett állami zenei középiskolák felállításának az eszméjét. Harrach József ezen felül 15 éven át zenei tárgyú kritikákat írt a Pesti Naplóba.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Erkel Sándor (1879)
  • Schopenhauer és Wagner Richard (Budapest, 1887);
  • Közlemények a zeneművészet köréből (Győr, 1889);
  • Magyar Arion. Vegyeskarú énekek gyűjteménye (I–II. Bp., 1892–93).
  • Aranylant (kórusművek, 1895)

EmlékezeteSzerkesztés

  • Sírja Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28. parcellájában a 28-2-4 alatt található.[2]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06002.htm, Harrach József, 2017. október 9.
  2. 28-2-4
  3. Harrach József arcképével

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés