Harrach József

zeneesztéta, zenetörténész, tanár

Harrach József (Szászrégen, 1848. szeptember 14.Budapest, 1899. szeptember 15.) zeneesztéta, zenetörténész, tanár.

Harrach József
Harrach József.jpg
Született

Szászrégen
Elhunyt

Budapest
Foglalkozása esztéta
Iskolái Eötvös Loránd Tudományegyetem
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Harrach József témájú médiaállományokat.

ÉletpályájaSzerkesztés

A magyar fővárosban szerzett tanári és bölcsészdoktori oklevelet. 1873-tól reáliskolai tanár volt Budapesten. 1888-ban az Országos Zeneakadémián a poétika, zenepedagógia, zenetörténet és zeneesztétika tanárának és az intézet titkárának nevezték ki. Ő vetette fel Magyarországon a zenei tanítás államosításának, a Zeneakadémia mellett állami zenei középiskolák felállításának az eszméjét. Harrach József ezen felül 15 éven át zenei tárgyú kritikákat írt a Pesti Naplóba.

Főbb műveiSzerkesztés

  • Erkel Sándor (1879)
  • Schopenhauer és Wagner Richard (Budapest, 1887);
  • Közlemények a zeneművészet köréből (Győr, 1889);
  • Magyar Arion. Vegyeskarú énekek gyűjteménye (I–II. Bp., 1892–93).
  • Aranylant (kórusművek, 1895)

EmlékezeteSzerkesztés

  • Sírja Budapesten a Fiumei úti Nemzeti Sírkert 28. parcellájában a 28-2-4 alatt található.[3]

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC05727/06002.htm, Harrach József, 2017. október 9.
  2. a b Catalog of the German National Library, 1025125150, 2020. május 31.
  3. 28-2-4
  4. Harrach József arcképével

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés