Tormay Cécile

magyar író, költő, műfordító

Nádudvari Tormay Cécile (Budapest, 1875. október 8.Mátraháza, 1937. április 2.) írónő, műfordító, közéleti szereplő.

Tormay Cécile
Élete
Született 1875. október 8.
Budapest
Elhunyt 1937. április 2. (61 évesen)
Mátraháza
Sírhely Farkasréti temető
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) regény
Első műve Apródszerelem
Fontosabb művei A régi ház
Bujdosó könyv
Az ősi küldött
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormay Cécile témájú médiaállományokat.

Származása, tanulmányaiSzerkesztés

Tormay Cécile[1][2] ősei mind apai, mind anyai ágon német származású polgárok voltak. Anyai dédapja Spiegel (Tüköry) József építési vállalkozó, Széchenyi István munkatársa a Lánchíd építésében. Apai nagyapja, Krenmüller (Tormay) Károly honvédőrnagyként vett részt az 1848–49-es szabadságharcban. A Tormay család a 19. század végén kapott nemességet, Nádudvaron vásároltak földbirtokot. Édesapja Tormay Béla mezőgazdasági szaktekintély, az MTA tagja, államtitkár, 1896. október 10-én nemességet és nemesi előnevet szerzett I. Ferenc József magyar királytól.[3] Édesanyja Barkassy Hermin. Iskolai tanulmányait magántanulóként végezte. Német, olasz, francia, angol és latin nyelven eredetiben tanulmányozta a világirodalmat. 1900 és 1914 közötti külföldi utazásai elősegítették nemzetközi ismertségét.[4]

MunkásságaSzerkesztés

Első könyvei az Apródszerelem (1899) című novelláskötet és az Apró bűnök (1905) elbeszéléskötet. Első sikeres regénye az Emberek a kövek közt (1911), amely egy horvát pásztorlány és egy magyar vasutas fiú tragikus szerelmét beszéli el. Megjelent angol, német, olasz, francia és svéd nyelven is. A régi ház[5] (1914) családregény, a biedermeier kori Pest ábrázolása. Ezzel a regényével a Magyar Tudományos Akadémia Péczely-díját nyerte el, amellyel a legjobb történelmi regényeket díjazták. Ez a könyv is számos nyelven megjelent: németül, svédül, dánul, angolul, finnül, hollandul, olaszul, észtül és franciául. Bujdosó könyv (19201921) című naplószerű regénye az 1918. október 31-étől 1919. augusztus 8-áig terjedő időszakról (őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság) szól. Német, angol[6] és francia nyelven is megjelenve világsikert aratott. Klebelsberg Kuno felkérésére latinból magyarra fordította középkori legendáinkat Magyar Legendárium (1930) címen. Útiélményeiről szólnak a Firenzét bemutató A virágok városa (1935), és a Szirének hazája (1935) szicíliai útirajzok. Az ősi küldött[7] című regénytrilógiája a tatárjárás korában játszódik: a Csallóközi hattyú (1933) és A túlsó parton (1934) után A fehér barát (1937) az írónő halála következtében félbeszakadt, azt végül Kállay Miklós író fejezte be.

1923-tól haláláig szerkesztette a Napkelet című folyóiratot.[8][9] Az 1920–1930-as években induló fiatalok közül sokan ennél a lapnál kezdték pályájukat, többek között Halász Gábor, Szerb Antal, Németh László, Szentkuthy Miklós, Rónay György, Thurzó Gábor, Szabó Zoltán. Gyakran publikált a Napkeletben Pais Dezső, Szekfű Gyula, Eckhardt Sándor és Horváth János is.

Bujdosó könyv című művében leírt több gondolata kifejezetten antiszemita meggyőződéséről árulkodik.[10]

Közéleti szerepeSzerkesztés

 
Tormay Cécile portréja a Napkelet lexikonában

1919 januárjában létrehozta a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége nevű konzervatív-keresztény szellemiségű női szervezetet, amelynek célja Károlyi Mihály ellenzékének (főképp Bethlen István új pártjának) támogatása az 1919 tavaszára tervezett választásokon. Később a szervezet hivatalosan is támogatta a numerus clausus fenntartását, és 1932-ben „Magyarország asszonyai nevében” az írónő személyesen köszöntötte, üdvözlő beszéddel és ajándékkal, Benito Mussolinit és az olasz fasizmust.[11] Magáról kijelentette, hogy ő már Mussolini előtt fasiszta eszméket vallott.[12]

Zichy Rafael (1877–1944) válása után, 1925-ben megvádolta, hogy leszbikus kapcsolatot tartott fenn volt feleségével, Pallavicini Eduardina grófnővel (Pallavicini Ede lányával). A kapcsolatot részletesen tárgyalta a korabeli baloldali sajtó. A botrány kirobbantója ellen végül a két nő rágalmazási pert indított. A bíróság – Horthy Miklós kormányzó személyes közbelépésére[13] – nekik adott igazat, Zichyt másfél év börtönbüntetésre ítélte. Radikálisan jobboldali beállítottsága sajátos ellentmondásban volt leszbikus irányultságú magánéletével.

Tormay életében nem a grófnő volt az egyetlen nő: a háború előtt tizenöt évig fűzte gyengéd viszony egy Francesca Orsay nevű olasz nőhöz; élete utolsó évtizedében gróf Ambrózy-Migazzi Lajosnéval közösen vásárolt villájukban Mátraházán éltek.[14]

1930-ban kulturális tevékenysége elismeréseként a Corvin-koszorú tulajdonosa lett. 1935-ben egyhangúlag választották a Népszövetség Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottságába, a Marie Curie halálával megüresedett székbe. Az év július 16-ai megnyilatkozásában síkra szállt Trianon igazságtalanságai ellen. 1936-ban Hankiss János, Horváth János, Pap Károly és Pintér Jenő,[15] 1937-ben ugyanez a négy ajánló és Fredrik Böök[15] jelölték a Nobel-díjra.[16]

EmlékezeteSzerkesztés

 
Tormay Cécile szobra a Szent Rókus Kórház előtt, 2012
 
Tormay Cécile-emléktábla, Józsefváros, Kőfaragó utca 3. szám

Sírja Budapesten, a Farkasréti temetőben a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által 2005 óta védettséget kapott.[17] 2012. március 31-én avatták fel Tormay Cécile szobrát a budapesti Józsefvárosban, a Szent Rókus Kórház előtti parkban. Az írónő innen nem messze, a Kőfaragó utca 3. szám alatti házban lakott, amelynek falán szintén megemlékeznek róla. 2012. április 15-én avatták fel Mátraházán, a Hotel Ózon Residence parkjában az írónő emlékoszlopát, melyet Tóth Péter szobrász készített.

2012-ben posztumusz Magyar Örökség díjban részesült.

2012-ben a Magyar Írószövetségben és a Magyar Művészeti Akadémián is emlékkonferenciát tartottak az írónő halálának 75. évfordulója alkalmából.[18][19]

2013 nyarán felmerült, hogy Budapesten utcát neveznek el róla, de erről az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontjának állásfoglalása alapján letettek.[20]

2014 januárjában Balassagyarmaton elhatározták, hogy a villában, ahol Huszár Aladár bújtatta az írónőt a Tanácsköztársaság alatt, múzeumot alakítanak. A balassagyarmati felkelésnek emléket adó múzeum helyet fog adni még Huszár Aladár és Tormay Cécile emlékét ápoló kutatóhelynek is.[21]

MűveiSzerkesztés

 
A régi ház angol nyelvű kiadásának címlapja (1922)
  • Apród-szerelem. Novellák; Athenaeum, Bp., 1900 (Az Athenaeum olvasótára) – novelláskötet
  • Apró bűnök (1905) – elbeszéléskötet
  • Emberek a kövek közt (1911) – regény
  • A régi ház (1914) – regény (a 4. kiadás online)
  • Viaszfigurák; Singer-Wolfner, Bp., 1918 – elbeszéléskötet
  • Álmok. A M. O. V. E. 1920. évi naptára részére írta Tormay Cecile; MOVE, Bp., 1920
  • Bujdosó könyv. Feljegyzések 1918–1919-ből, 1-2.; Rózsavölgyi–Pallas, Bp., 1920–1922
  • Megállt az óra. Novellák; Magyar Irodalmi Társaság, Bp., 1924 (Napkelet könyvtár) – novelláskötet
  • Assisi Szent Ferenc kis virágai (1926) – Assisi Szent Ferenc Fiorettijének első magyar fordítása
  • Magyar legendárium; vál., ford. Tormay Cecile; Singer és Wolfner, Bp., 1939 (Tormay Cécile művei) – fordítás latinból
  • Virágok városa / Szirének hazája; Genius, Bp., 1935 – útirajz
  • Az ősi küldött regénytrilógia:
    • A csallóközi hattyú; Genius, Bp., 1934 (Tormay Cécile: Az ősi küldött)
    • A túlsó parton; Genius, Bp., 1934 (Tormay Cécile: Az ősi küldött)
    • A fehér barát; Genius, Bp., 1937 (Tormay Cécile: Az ősi küldött) – befejezetlen[22]
  • Küzdelmek; Genius, Bp., 1937 (Tormay Cecile műveinek gyűjteményes emlékkiadása)
  • Küzdelmek / Emlékezések; Genius, Bp., 1937
  • Görög mesék; Singer-Wolfner, Bp., 1939 (Tormay Cécile művei)
  • Két forradalom. Részletek Tormay Cécile Bujdosó könyvéből; Stádium, Bp., 1942 (Nemzeti könyvtár)
  • Aeterna Hungaria – örök Magyarország; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2006
  • Találkozás alkonyatkor; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2009
  • Boldogasszony Arkádiában. Nagy novelláskönyv; Kráter, Pomáz, 2009
  • Petneházy. Kisregény és elbeszélések; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2010
  • Korinthoszi szerelem; vál., szerk. Hunyadi Csaba Zsolt; Lazi, Szeged, 2010
  • Hordozom azt is, ami másoknak fáj; vál., szerk. Fazekas Sándor és Hajdú Beáta; Lazi, Szeged, 2010
  • A művészet földjén; Fapadoskonyv.hu, Bp., 2010

ForrásokSzerkesztés

  • Kollarits Krisztina: Egy bujdosó írónő – Tormay Cécile (Magyar Nyugat Kiadó, Vasszilvágy, 2010) ISBN 978-963-88450-8-5
  • Varga Virág: A nőiség, nyelv és a kulturális identitás összefüggései Tormay Cécile Emberek a kövek között című regényében. (Életünk 2010/10., 66–70. o.)
  • Kollarits Krisztina: A biedermeier Pest regénye. Tormay Cécile: A régi ház = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról (Szerk.: Varga Virág – Zsávolya Zoltán, Budapest, Ráció, 2009, 232–247. o.)
  • Kollarits Krisztina: Egy bujdosó írónő. Tormay Cécile = Nő, tükör, írás. Értelmezések a 20. század első felének női irodalmáról (Szerk.: Varga Virág – Zsávolya Zoltán, Budapest, Ráció, 2009, 248–263. o.) ISBN 978-963-9605-73-2
  • Kádár Judit: Az antiszemitizmus jutalma. Tormay Cécile és a Horthy-korszak (Kritika 2003/3., 9–12. o.)
  • Királyi Könyvek[23]
  • Fazekas Sándor: Tormay Cécile ismeretlen arcai (Forrás, 2011. 3. sz.)
  • Szigeti Csaba: Tormay Cécile Bujdosó könyvének műfaja. (Forrás, 2011. 5. sz.)
  • További írások Tormay Cécile-ről[24]
  • Gerlóczy Márton: Így gondozd antiszemitádat. hvg.hu, 2012. december 14. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  • Tormay és a Horthy-korszak
  • Tormay – Magyar katolikus lexikon

JegyzetekSzerkesztés

  1. Tormay Cécile, illetve Herczeg Ferenc szekszárdi kötődéseiről. Wosinszky Mór Múzeum Évkönyve, Szekszárd, 395-439. o. (2009) 
  2. Kollarits Krisztina (2007). „Tormay Cécile elfeledett regénye – A régi ház”. Új Forrás 7, 39-55. o.  
  3. K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 69. kötet - 906. oldal
  4. Hankiss János. Tormay Cécile. Singer és Wolfner (1939) 
  5. Tormay Cécile: A régi ház (letölthető változat) Magyar Elektronikus Könyvtár
  6. Cécile Tormay. An Outlaw's Diary (angol nyelven). Philip Allan & Co., London (1923) 
  7. Rosti Magdolna: Az ősi küldött – Tormay Cecile regénye (Nyugat, 1934. 5. szám)
  8. (2010. november, december, január) „Maroknyi világosságunkból ragyogó tüzet teremtünk”. Trianoni Szemle, 70-81. o.  
  9. Eltűnt az irodalomból (magyar nyelven)
  10. Gerlóczy Márton: Így gondozd antiszemitádat. hvg.hu, 2012. december 14. (Hozzáférés: 2013. december 14.)
  11. A beszéd szövege. (Hozzáférés: 2012. július 12.)
  12. http://magyarnarancs.hu/konyv/a_fasiszta_biznisz_felviragzasa_-_tormay_cecile_bujdoso_konyvenek_legfrissebb_kiadasarol-71834
  13. Mit titkolt a Nemzet Nagyasszonya?”, Hetek, 2008. november 21. 
  14. Onagy Zoltán: Tormay Cécile, 2009. október 4.
  15. a b The Nomination Database for the Nobel Prize in Literature, 1901-1950 (angol nyelven)
  16. Kollarits Krisztina: A Nobel-díj árnyékában. Magyar Napló, 2011. 12. 35-42. = www.tormaycecile.com
  17. Nemzeti Sírhelyek Tormay Cécile, nádudvari (Tormay Cecília), intezet.nori.gov.hu
  18. "Nem csak a magam terhét hordom..." Tormay Cécile és a Napkelet.Orpheus Kiadó, Bp., 2013.
  19. Tormay Cécile-emlékkonferencia | Magyar Művészeti Akadémia. www.mma.hu. (Hozzáférés: 2016. április 8.)
  20. Az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja végre helyére tette a dolgokat Tormay Cécile ügyében[halott link]
  21. Új Civitas Fortissima Múzeum lesz Balassagyarmaton. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. július 26.)
  22. A regényt Kállay Miklós fejezte be.
  23. Libri regii
  24. Tormay Cécile (magyar nyelven)

További információkSzerkesztés