Nógrád vármegye

magyarországi vármegye
(Nógrád megye szócikkből átirányítva)

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén. Északról Szlovákia, keletről Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, délkeletről Heves vármegye, délnyugatról pedig Pest vármegye határolja. Székhelye Salgótarján. 2544 km²-nyi területével az ország összterületének mindössze 2,7%-át adja, ezzel a második legkisebb területű vármegye és egyben az ország legkevesebb lakosú vármegyéje.

Nógrád vármegye
Nógrád vármegye címere
Nógrád vármegye címere
Nógrád vármegye zászlaja
Nógrád vármegye zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
Vármegyeszékhely Salgótarján
Járások száma 6
Települések száma 131
megyei jogú városok 1
egyéb városok 5
ISO 3166-2HU-NO
Főispán Szabó Sándor
Népesség
Teljes népesség182 459 fő (2022. okt. 1.)[1]
Népsűrűség82,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület2544,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Nógrád vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Nógrád vármegye elhelyezkedése Magyarországon
Nógrád vármegye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrád vármegye témájú médiaállományokat.

A vármegye 1950 előtti történetéről bővebb információ Nógrád vármegye története cikkben található.

Földrajz szerkesztés

Domborzat

Területének nagy része hegy- és dombvidék. Északon Szlovákiával határos, természetes határa az Ipoly. Számos hegysége van: nyugaton a Börzsöny, délkeleten a Mátra, keleten a Heves–Borsodi-dombság határolja; északon a Karancs-Medves hegyvidéke teszi változatossá a tájat, míg a vármegye középső részét a Cserhát vonulatai töltik ki, amelyek észak és dél felé fokozatosan ellaposodnak.

A nógrádi táj jellegzetességét a Cserhát halomvidéke adja: vulkanikus eredetű, szétszórt hegycsoportok a köztük elterülő kisebb medencékkel, erdőfoltokkal. A Cserhát hegyei jellemzően nem magasabbak 400–500 méternél, de elég meredekek; a falvak nagyrészt a völgyekben fekszenek. A vármegye kistájai: Ipoly-völgy, Nógrádi-medence, Zagyva-völgy és a Medves-vidék.

A vármegye legmagasabb pontja a Mátrában található, 946 m magas Piszkés-tető, valamint a börzsönyi Csóványos (938 m), amely Pest vármegye határán helyezkedik el. A vármegye legmélyebb pontja az Ipoly mentén található, a szlovák-magyar határnál, Parassapuszta környékén.

Geológia

A terület geológiai felépítése rendkívül változatos: andezit, riolit, bazalt, mészkő, dolomit és még sok egyéb kőzet fellelhető. Egykor jelentős barnakőszéntelepekkel is rendelkezett, napjainkra azonban a bányászat ennek nagy részét felemésztette.

Vízrajz

A vármegye természetes vizekben szegény. Említésre méltó folyók: a Magyarországot és Szlovákiát elválasztó északi határfolyó, az Ipoly, valamint a Zagyva és a Galga.

Tavak:

Élővilág, természetvédelem

A vármegye területének 40,3%-a erdővel borított, ami Magyarország erdeinek 18%-át teszi ki. Így az ország leginkább erdős tájéka. A leggyakoribb fafajták: tölgy, bükk, akác, gyertyán. A Cserhát hegység a nevét a hajdani cserfaerdőkről kapta, ezek mára megritkultak, eltűntek.

A vármegye területének közel 7,5%-a élvez védelmet, ez több mint 18,5 ezer hektárt jelent.

Lásd még: Nógrád vármegye védett természeti értékeinek listája

Jellemző földrajzi pontjai szerkesztés

Történelme szerkesztés

A vármegye az egykori központjáról, Nógrádról, illetve váráról kapta a nevét. Elsőként 1303-ban említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. Az első megyeháza 1790-ben épült fel az akkori megyeszékhelyen, Balassagyarmaton. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette.

1918-tól északi része Csehszlovákia területéhez tartozik. Az 1923-as megyerendezés során a csonka megyét összevonták Hont vármegye Magyarországon maradt részével Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye néven. 1938-ban, amikor az I. bécsi döntés alapján mindkét megye nagy része ismét magyar terület lett, Nógrád ismét önállóvá vált. 1945-ben azonban az államterület újbóli megváltozása miatt ismét, immár véglegesen egyesítették a két megyetöredéket Nógrád-Hont néven, és sor került néhány település átcsatolásával a megyehatárok kiigazítására is.

A megye mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. Az egykor Hont megyéhez tartozott települések döntő többségét (az akkori Szobi járást) Pest megyéhez csatolták és további határkiigazításra került sor Heves megye irányában. Egyúttal a megye nevét Nógrádra változtatták és székhelyét Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték.

Közigazgatási beosztás 1950–1990 között szerkesztés

Járások 1950–1983 között szerkesztés

Nógrád-Hont megyéhez az 1950-es megyerendezés előtt hat járás (Balassagyarmati, Nógrádi – székhelye Rétság volt –, Salgótarjáni, Szécsényi, Sziráki és Szobi) tartozott. A megyerendezéskor elcsatolták Pest megyéhez a Szobi járást, a Sziráki járás pedig megszűnt, illetve beolvadt a Heves megyétől idecsatolt Pásztó székhellyel alakult új Pásztói járásba. Így 1950. február 1-jétől öt járás volt Nógrád megye területén (Balassagyarmati, Nógrádi – székhelye Rétság –, Pásztói, Salgótarjáni és Szécsényi).

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a Nógrádi járás elnevezése székhelye után Rétsági járásra változott, így a tanácsrendszer bevezetésekor Nógrád megye öt járása a Balassagyarmati, a Pásztói, a Rétsági, a Salgótarjáni és a Szécsényi volt.

Ezt követően 1983-ig az ötből egy járás szűnt meg, a Szécsényi járást 1978-ban felosztották a Balassagyarmati és a Salgótarjáni járás között. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni).

Városok 1950–1983 között szerkesztés

Nógrád megyéhez 1950 és 1983 között két város tartozott: a korábbi megyeszékhely, Balassagyarmat és az új megyeszékhely, Salgótarján, melyek jogállása 1950 előtt megyei város volt. 1950 és 1954 között Salgótarján közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Balassagyarmat viszont közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként a Balassagyarmati járás része lett. 1954-től mindkét város jogállása járási jogú város, majd 1971-től egyszerűen város volt.

Városkörnyék 1971–1983 között szerkesztés

Nógrád megye két városa közül 1983-ig csak Salgótarján körül alakult városkörnyék 1977-ben, melyet 1981-ben kibővítettek. Valamennyi ide beosztott község a Salgótarjáni járáshoz tartozott megelőzően.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984–1990 között szerkesztés

1984 január 1-jén mind a négy járás (Balassagyarmati, Pásztói, Rétsági és Salgótarjáni) megszűnt. Balassagyarmat városkörnyékközpont lett, akárcsak az egyidejűleg várossá alakult Pásztó, emellett három városi jogú nagyközség is alakult (a korábbi járásszékhely Rétság mellett Bátonyterenye és Szécsény), melyek nagyközségkörnyék-központok lettek. 1989-ig a városi jogú nagyközségek mindegyike városi rangot kapott (Szécsény 1986-ban, Bátonyterenye és Rétság pedig 1989-ben), ezzel 1990-re a megye városainak száma hatra nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás szerkesztés

 
Salgótarján légifelvételről

Járások szerkesztés

Nógrád megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Balassagyarmati járás Balassagyarmat
29
1
39 829
532,94
75
2 Bátonyterenyei járás Bátonyterenye
8
1
21 590
215,45
100
3 Pásztói járás Pásztó
26
1
31 497
551,56
57
4 Rétsági járás Rétság
25
1
23 798
435,03
55
5 Salgótarjáni járás Salgótarján
29
1
64 504
525,23
123
6 Szécsényi járás Szécsény
14
1
19 537
285,26
68

Kistérségek szerkesztés

Nógrád megye megszűnt kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4201 Balassagyarmati kistérség Balassagyarmat
29
1
39 829
532,94
75
4202 Bátonyterenyei kistérség Bátonyterenye
14
1
23 857
273,64
87
4203 Pásztói kistérség Pásztó
26
1
31 497
551,56
57
4204 Rétsági kistérség Rétság
25
1
23 798
435,03
55
4205 Salgótarjáni kistérség Salgótarján
24
1
62 678
474,62
132
4206 Szécsényi kistérség Szécsény
13
1
19 096
277,68
69

Népesség szerkesztés

Lakosságszám[2][3]
Év Népesség Átl. vált.(%)  
1870 125 522 —    
1880 123 261 −0,18%
1890 141 314 1,37%
1900 159 266 1,20%
1910 174 155 0,89%
1920 185 217 0,62%
1930 200 438 0,79%
1941 211 253 0,48%
1949 214 757 0,21%
1960 235 675 0,84%
1970 234 430 −0,05%
1980 240 251 0,25%
1990 227 137 −0,56%
2001 220 261 −0,28%
2011 202 427 −0,84%
2022 182 459 −0,94%

Nógrád vármegye lakónépessége 2022. október 1-jén 182 459 fő volt, ami Magyarország össznépességének 1,9%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 19 968 fővel csökkent a vármegye lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 72 ember volt. Nógrád vármegye népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a város lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2022-ben a férfiaknál 70,2, a nőknél 77,8 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a városban 48 600 fő, utánuk a következő nagy csoport az általános iskolai végzettséggel rendelkezők 44 178 fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 79%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a város lakónépességének 6,4%-a, mintegy 22 626 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül cigány, szlovák és német nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.

A 19. század utolsó harmadától Nógrád vármegye lakosságszáma egyenletesen növekedett, egészen az 1960-as évekig. A legtöbben 1980-ban éltek a vármegyében 240 251 fő. A 80-as évektől, egészen napjainkig folyamatosan csökken a vármegye népességszáma, ma már kevesebben laknak a vármegyében, mint 1920-ban.

A 2022-es népszámlálási adatok szerint a magukat vallási közösséghez tartozónak valló Nógrád vármegyeiek túlnyomó többsége római katolikusnak tartja magát. Emellett jelentős egyház a városban még az evangélikus.

Gazdaság szerkesztés

Egészen az 1990-es évekig meghatározó volt a térségben a barnakőszén bányászata. Bővebben: Szénbányászat Nógrád megyében. A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Ursa Salgótarján Zrt. (104), 2. SVT-Wamsler Háztartástechnikai Zrt. (240), 3. ThyssenKrupp Silco-Inox Kft. (350).

Közlekedés szerkesztés

Közúti közlekedés szerkesztés

Nógrád vármegye területét autópálya nem érinti, a közúthálózat gerincét négy főútvonal alkotja:

  • Az elsőrendű 2-es főút észak-dél irányban vezet végig a megye nyugati szélén Vác-Rétság-Parassapuszta között.
  • Az elsőrendű 21-es főút a megye keleti szélét érinti, Hatvan-Salgótarján-országhatár útirányon.
  • A másodrendű 22-es főút kelet-nyugat irányban vezet keresztül a megyén, Rétság-Balassagyarmat-Salgótarján irányban összekötve a két elsőrendű főutat.
  • A másodrendű 23-as főút a megye keleti részét érinti, Bátonyterenye-Eger-Kerecsend útirányon.

A távolsági közúti autóbusz közlekedést és a salgótarjáni, balassagyarmati, bátonyterenyei helyijáratokat a Volánbusz üzemelteti.

Vasúti közlekedés szerkesztés

Vasúti közlekedés szempontjából Nógrád vármegye helyzete periferiális. Területén nincs jelentős vasúti fővonal, nincs villamosított vasútvonal, nincs rendszeres minőségi távolsági InterCity vagy gyorsvonati közlekedés, a megyeszékhely Salgótarjánnak sincs mindennapi közvetlen kapcsolata a fővárossal. Az összes vasútvonal egyvágányú, dízeles vontatással üzemel, a pályasebesség nem haladja meg a 80 km/h-t.

A megye vasúthálózata két törzshálózati vonal köré szerveződik, melyet mellékvonalak egészítenek ki.

  • A megye legfontosabb vonala a Zagyva völgyében vezető Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal, amely Salgótarjánt kapcsolja a vasúthálózatba. Trianon előtt kétvágányú fővonalként a MÁV fő kapcsolatát jelentette északi irányba. Azóta jelentőségét nagyrészt elveszítette, napjainkban a nemzetközi határátlépő forgalom is megszűnt Fülek irányában. Órás ütemes menetrend szerinti személyvonati közlekedés jellemző a vonalon.
  • Az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal az egykori megyeszékhely Balassagyarmat közvetlen vasúti kapcsolatát jelenti a miskolci fővonallal. 2012 áprilisában a járatritkítások történtek ezen a vonalon is, így Balassagyarmat is elvesztette közvetlen, Keleti pályaudvarra közlekedő vonatait. A vasútvonal északi része az Ipoly völgyében Szlovákia területén Losoncig folytatódik, azonban a határt átlépő szakaszon a személyforgalom megszűnt.
  • A Vác–Balassagyarmat-vasútvonal a megye északnyugati részén, a Börzsöny lábánál illetve az Ipoly völgyében halad. Elsősorban regionális személyforgalmat bonyolít le. A vonalat a trianoni határ szintén elvágta Ipolyság és Hont között, viszont itt a vágányokat is felszedték, jelenleg Drégelypalánknál irányváltással közlekednek a vonatok.
  • A megye további két vasúti mellékvonalán Diósjenő és Romhány, valamint Kisterenye és Kál-Kápolna között a vasúti személyszállítás 2007 márciusában megszűnt. Utóbbi vasútvonalnak kiágazó szárnyvonala volt a Mátramindszent–Mátranovák–Homokterenye-vasútvonal, amelyen 1993-ban szűnt meg a személyszállítás, ott napjainkra a vágányokat is elbontották.

Kultúra szerkesztés

Lásd még: a Nógrád vármegyei múzeumok listája cikket

A Zenthe Ferenc Színház az egyetlen állandó színház a megyében,Salgótarjánban található.

Turizmus szerkesztés

Lásd még: a Nógrád vármegye turisztikai látnivalóinak listája és Nógrád vármegye műemlékeinek listája cikkeket

Nógrád vármegye a magyarországi turisztikai régiók közül a Észak-Magyarország régió tartozik, fő vonzerejét a megkapó természeti környezet, a palóc néphagyományok és a számtalan műemlékek és kulturális emlékek jelenti. Ezek közül kiemelkedik a pásztói műemléki városközpont, a szécsényi várnegyed és a hollókői ófalu, amely a világörökség részét képezi. A megyében több mint 350 építmény védett, a többségük épület, kisebb részük szobor, illetve műszaki létesítmény (például híd). A nyilvántartásban 55 műemlék, 251 műemlék jellegű építmény és hét műemléki környezet, védett épületegyüttes szerepel. Nemzetközileg is egyedülálló kiállítóhely a salgótarjáni Földalatti Bányamúzeum és az ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Terület.

Települései szerkesztés

Nógrád az ország legkisebb lélekszámú megyéje. Településszerkezetére jellemzőek az aprófalvak, sokuk lakossága 1000 fő alatti. A települések területi eloszlása egyenletes. A megyében 6 város és 123 község van. Nógrád vármegye az ország legkevesebb várossal rendelkező megyéje.

Városok szerkesztés

 
Nógrád vármegye városai

(Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján)[4]

Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1.   Salgótarján 34 124 fő (2018. jan 1.)[5] +/-  Salgótarjáni kistérség
2.   Balassagyarmat 14 873 fő (2018. jan 1.)[6] +/-  Balassagyarmati kistérség
3.   Bátonyterenye 11 829 fő (2018. jan 1.)[7] +/-  Bátonyterenyei kistérség
4.   Pásztó 9124 fő (2018. jan 1.)[8] +/-  Pásztói kistérség
5.   Szécsény 5695 fő (2018. jan 1.)[9] +/-  Szécsényi kistérség
6.   Rétság 2705 fő (2018. jan 1.)[10] +/-  Rétsági kistérség

Községek, nagyközségek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. A népesség adatai településenként (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 26. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  2. https://www.ksh.hu/nepszamlalas/tablak_teruleti_12
  3. https://nepszamlalas2022.ksh.hu/adatbazis/#/table/WBS003/N4IgFgpghgJiBcBtEAVAogGQPoGUBaWAggCKEogC6ANCAM4CWMECy6ASgKrYDiaA8gFZKNWhADGAF3oB7AHYtUASQCyaLAAU0bRX2LCQAM3oAbCRABOtBKADW9WXHghlUAA4gaEWRPP0IVpFYtLixeQQ9be0cQHAgJDxAANyhjAFd_BQAJDgBmAEYcygBfalYVNU1tXQiQOwcEGLiE5LSMpBAAJgAGDo6E7q68_sGhihKqIOx8IlJyKkj6p1j4mhb0gOQAOTRVXDQADWKKMaKgA=
  4. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/regiok/veszpremnep/vesznep0703.pdf
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. ksh.hu (2018. január 1.) (Hozzáférés: 2018. október 11.)

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Nógrád vármegye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés