Erdőtarcsa

magyarországi község Nógrád megyében

Erdőtarcsa község Nógrád megyében, a Pásztói járásban. Erdő-Tartsa, régen Erdős-Tartsa erdeiről kapta a nevét, hogy megkülönböztessék a másik, tőle nem messze, Pest megyében lévő Tartsától.

Erdőtarcsa
A Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély
A Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély
Erdőtarcsa címere
Erdőtarcsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Markó Róbertné (független)[1]
Irányítószám 2177
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség508 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség32,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,07 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Erdőtarcsa (Magyarország)
Erdőtarcsa
Erdőtarcsa
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″
Erdőtarcsa (Nógrád megye)
Erdőtarcsa
Erdőtarcsa
Pozíció Nógrád megye térképén
Erdőtarcsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtarcsa témájú médiaállományokat.

Földrajzi helyzeteSzerkesztés

Budapesttől mintegy 60 km-re található.

Területe 1507 ha, amiből 85 ha a belterület. A falu az Ilka-patak (Tarcsai-patak) völgyében fekszik; a patak forrása Kiar-puszta alatt fakad. A község közepén egy eliszaposodott melegforrás tör fel, aminek vize a téli hónapokban sem fagy be. A környék két legmagasabb pontja (Erdőtarcsa két oldalán) a Daróc-hegy és a Kopasz-hegy.

Természeti viszonyokSzerkesztés

Talaja közepesen kötött, mezőgazdasági művelésre kedvező.

TörténeteSzerkesztés

Először egy 1404-ben kelt iratban említik: Zsigmond király az uralkodó pár szabójának, Pócsi Dénesnek adományozta. Egy ideig Báthory Istváné volt, majd 1528-ban Werbőczy István szerezte meg.

Lakossága hagyományosan főleg növénytermesztésből él. 1633-34-ben csaknem elnéptelenedett. A fellendülés az 1700-as évek közepén kezdődött. Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte, mivel a kis községben öt kastély, kúria is állt.

1845-től 6 éven át amikor csak tehette, itt, Meskó Miklós barátja kastélyában időzött Madách Imre.

A második világháború után a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. A kertek, parkok elvadultak, a fák jó részét kivágták.

1975-ben a megyei vezetés a legtöbb megmaradt parkot védetté nyilvánította.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Mészáros László (független)[3]
  • 1994–1998: Mészáros László (független)[4]
  • 1998–2002: Mészáros László (független)[5]
  • 2002–2006: Mészáros László János (független)[6]
  • 2006–2010: Mészáros László János (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Attiláné (független)[8]
  • 2014–2016: Markó Anita (független)[9]
  • 2016–2019: Csizmár Gyula (független)[10]
  • 2019-től: Markó Róbertné (független)[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[11]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek, 1,4% szlováknak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,1%, evangélikus 2,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (14% nem nyilatkozott).[13]

LátnivalókSzerkesztés

Az egykori kastélyok, kúriák ma műemlékek:

Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható.

1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.

A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.

A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával.

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. Erdőtarcsa település választási eredménye. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  10. a b Erdőtarcsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  13. Erdőtarcsa Helységnévtár

További információkSzerkesztés