Wikipédia

Erdőtarcsa

magyarországi község Nógrád vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 13.
Ez a szócikk a Nógrád vármegyei településről szól. Hasonló címmel lásd még: Tarcsa (egyértelműsítő lap).

Erdőtarcsa község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. Erdő-Tartsa, régen Erdős-Tartsa erdeiről kapta a nevét, hogy megkülönböztessék a másik, tőle nem messze, Pest vármegyében lévő Tartsától (ma Nagytarcsa, illetve Kistarcsa).

Erdőtarcsa
A Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély
A Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély
Erdőtarcsa címere
Erdőtarcsa címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterMarkó Róbertné (független)[1]
Irányítószám2177
Körzethívószám32
Népesség
Teljes népesség500 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″47.762290°N 19.541050°EKoordináták: é. sz. 47° 45′ 44″, k. h. 19° 32′ 28″47.762290°N 19.541050°E
Erdőtarcsa (Nógrád vármegye)
Erdőtarcsa
Erdőtarcsa
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Erdőtarcsa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Erdőtarcsa témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A Végh-kúria

Fekvése

szerkesztés

Budapesttől mintegy 60 kilométerre északkeletre fekszik, a Cserhát kisebb-nagyobb magaslatai között, a Tarcsai-patak (vagy Ilka-patak) völgyében, mely a belterületétől északra ered, Kiar-puszta közelében. A környék két legmagasabb pontja (Erdőtarcsa két oldalán) a Daróc-hegy és a Kopasz-hegy. A község közepén egy eliszaposodott melegforrás tör fel, aminek vize a téli hónapokban sem fagy be.

Területe 1507 hektár, amiből mindössze 85 hektár a belterület. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Szirák és Egyházasdengeleg, északkelet felől Héhalom, délkelet felől Nagykökényes, dél felől Verseg, délnyugat felől Kálló, nyugat felől Erdőkürt, északnyugat felől pedig Vanyarc.

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton érhető el, Kálló irányából a 2106-os útból kiágazó 21 152-es számú mellékúton, vagy ugyanezen útnak a 2109-es úttal képezett, Verseg és Héhalom közötti kereszteződése felől.

Természeti viszonyok

szerkesztés

Talaja közepesen kötött, mezőgazdasági művelésre kedvező.

Története

szerkesztés

Először egy 1404-ben kelt iratban említik: Zsigmond király az uralkodó pár szabójának, Pócsi Dénesnek adományozta. Egy ideig Báthory Istváné volt, majd 1528-ban Werbőczy István szerezte meg.

Lakossága hagyományosan főleg növénytermesztésből él. 1633-34-ben csaknem elnéptelenedett. A fellendülés az 1700-as évek közepén kezdődött. Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte, mivel a kis községben öt kastély, kúria is állt.

1845-től 6 éven át amikor csak tehette, itt, Meskó Miklós barátja kastélyában időzött Madách Imre.

A második világháború után a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. A kertek, parkok elvadultak, a fák jó részét kivágták.

1975-ben a megyei vezetés a legtöbb megmaradt parkot védetté nyilvánította.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Mészáros László (független)[3]
  • 1994–1998: Mészáros László (független)[4]
  • 1998–2002: Mészáros László (független)[5]
  • 2002–2006: Mészáros László János (független)[6]
  • 2006–2010: Mészáros László János (független)[7]
  • 2010–2014: Nagy Attiláné (független)[8]
  • 2014–2016: Markó Anita (független)[9]
  • 2016–2019: Csizmár Gyula (független)[10]
  • 2019–2024: Markó Róbertné (független)[11]
  • 2024– : Markó Róbertné (független)[1]

A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[10] az előző polgármester lemondása miatt.[12]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
504
506
508
465
528
507
500
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[13]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek, 1,4% szlováknak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,1%, evangélikus 2,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (14% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,4% ukránnak, 0,2% görögnek, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,8% volt római katolikus, 2,8% református, 2,8% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 1,9% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).[15]

Látnivalók

szerkesztés

Az egykori kastélyok, kúriák ma műemlékek:

Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható.

1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.

A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.

A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával.

Képgaléria

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 8.)
  5. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  6. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  7. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  8. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. március 23.)
  9. ↑ Erdőtarcsa település választási eredménye. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  10. ↑ a b Erdőtarcsa települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. november 27. (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  11. ↑ Erdőtarcsa települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 29.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 23.)
  13. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  14. ↑ Erdőtarcsa Helységnévtár
  15. ↑ Erdőtarcsa Helységnévtár

További információk

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Erdőtarcsa&oldid=27516147”