Főmenü megnyitása

Héhalom község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Héhalom
A műemlék kőhíd
A műemlék kőhíd
Héhalom címere
Héhalom címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Bakos József (független)[1]
Irányítószám 3041
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség987 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség52,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Héhalom (Magyarország)
Héhalom
Héhalom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 46′ 46″, k. h. 19° 35′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 46″, k. h. 19° 35′ 06″
Héhalom (Nógrád megye)
Héhalom
Héhalom
Pozíció Nógrád megye térképén
Héhalom weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Héhalom témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Héhalom község Nógrád megye déli részén a fővárostól mintegy 60 km-re, Aszódtól és Pásztótól egyaránt 20 km-re található. Sziráktól délkeletre, Egyházasdengeleg, Palotás, Erdőtarcsa és Nagykökényes közt fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Héhalom nevét a 1314. században említették először az oklevelekben Hywhalom alakban írva.

Egy 1439-es oklevél szerint ekkoriban, Báthory István birtokaként a bujáki vár tartozéka volt, később vámhelyként működött. Az 1500-as évek közepétől a török területekhez tartozott, sokáig Arpalék Hasszán aga kezén volt. 1598-ban Nádasdy Ferenc volt a földesura, de 1633-1634 között ismét a törököké lett, a váci nahije községei között sorolták fel, de csak egy adóköteles házzal. Az 1600-as évek végére elnéptelenedett, az ezután megjelenő népességről nem tudjuk, hogy az „őslakosok” költöztek-e vissza, vagy más vidékről vándoroltak ide emberek. Az adózási listákon szereplő nevekből arra következtetünk, hogy a falu lakossága teljesen kicserélődött. Több „tulajdonosváltás” után 1770-től 1848-ig az Esterházy család tagjai közül kerültek ki a település földesurai. 1832-ben Esterházy Miklós támogatásával építették fel a falu új templomát. A falu lakossága máig jórészt római katolikus vallású. A századforduló környékén a falu határában fekvő földek a Schossberger család tulajdonában voltak. A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 1259 lakosából 1257 magyar volt. Ebből 1216 római katolikus, 22 evangélikus, 21 izraelita volt. 2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[3] A község az 1950-es megyerendezésig a Sziráki járáshoz tartozott, ekkor annak többi községével együtt az újonnan alakuló pásztói járáshoz csatolták. 1950-től 1970-ig a községnek önálló tanácsa volt, ezután 1970. július 1-jén a környező településekkel, Palotással, Kisbágyonnal és Szarvasgedével közös tanács társközsége lett, a közös tanács székhelye Palotáson volt.[4] 1981. december 31-étől Palotás és Héhalom Palotáshalom néven egyesült,[5] de 1990-ben az egyesítés megszűnt, és ekkor ismét önálló tanácsot is alakítottak Héhalomban. A rendszerváltás után községi önkormányzat alakult. 2008-2009-es tanévtől az egyházasdengelegi felső tagozatosok is a héhalmi iskolában tanulnak.

TelepülésszerkezetSzerkesztés

Az Öregfalu utcaszerkezete a domborzatot követően organikus fejlődött ki, egyes elemei máig a középkori falu arculatát őrzik. Az utcára merőleges szalagtelkeken a legtöbb épületet a telek oldalhatárára építették. Az Újtelep utcaszerkezete ettől markánsan különböző, hálózatos.

Testvérváros Szerkesztés

Természeti viszonyokSzerkesztés

Domborzat, vízrajzSzerkesztés

Héhalom a Cserhátalja kistáj közepén, Nógrád megye déli részén található, Budapesttől mintegy 60 km-re. A kistáj közepes, illetve alacsony dombság, a Cserhát hegylábfelszínének része. A falu tengerszint feletti átlagos magassága 140 méter. A település legmagasabb pontja (180,5 m) a falu fölötti Templom-domb, ami tulajdonképpen mesterséges építmény, egy bronzkori tell.

A környék felszínét északnyugat-délkelet irányú völgyek tagolják. A falun átfolyik a Bujáki-patak, a Bér-patak és a Tarcsai-patak; legszabdaltabb domborzatú része az Ebhát- és a Csapás-dűlőktől északnyugatra eső meredekebb partoldal, a Bujáki-patak bal partja.

FöldtanSzerkesztés

A dombokon a pleisztocén lejtőüledékek alatt késő miocén agyagmárga, agyag települ.

ÉghajlatSzerkesztés

Az őszi-téli ködképződés miatt viszonylag keveset süt a nap (1850–1900 napsütéses óra óra/év). A csapadék is viszonylag kevés (évi átlag 560–600 mm). A szél többnyire a völgyekben, azok irányát követve (északnyugatról délkeletnek) fúj.

ÉlővilágSzerkesztés

A dombok klímazonális erdőtársulása a cseres–tölgyes, a völgytalpakon gyertyános–tölgyesekkel, a patakokat kísérő ligeterdőkben fűzligetek kel és égerligetekkel. Az egykori őshonos növényzetre ma már csak a Kecskés-berek, Hollós-berek elnevezések emlékeztetnek, ugyanis a 19. században a természetes növénytársulások lényegében eltűntek a település határából, ami ma csaknem teljesen kultúrtáj.

Az ember tájátalakító tevékenységének eredményei kisebbrészt az akácosok, a fenyves és az erdei fenyves, nagyobbrészt az erdők helyét elfoglaló szántók. A község határából:

  • szántó – 73%,
  • rét, gyep – 12%,
  • erdő – 9%,
  • szőlő (zártkertekben) kevés.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,1%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,2% németnek mondta magát (10,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 73,3%, református 2,2%, evangélikus 2,4%, felekezeten kívüli 4,3% (17,2% nem nyilatkozott).[6]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Háromlyukú kőhíd (külterület, hrsz. 076/2). 1833-ban épült a 40 méter hosszú 7 méter széles kőhíd a falu határában a Bér-patak felett. A pillérek és a hídkorlát fedlapjai vörös homokkőből készültek. Legutóbb 1930-ban újították fel, 1962 óta műemlék. Ma már nincs forgalom rajta, északi oldalán a 2109-es számú közút számára vasbeton hidat építettek 1975-ben.

Boltozatai 7,4; 9,20; 7,40 m-esek, kevéssel térnek el a 4; 5; 4 öltől (a pontos ölméret 7,59, illetve 9,48 m lenne). Valószínűsítik,[7] hogy a pilléreket építés közben „vették vastagabbra”. A híd teljes hossza a hídfallal szöget bezáró szárnyfalakkal együtt 39,4 m, pályaszélessége 6,6 m. Mindkét oldalán faragott kőtömbökkel lezárt mellvédet emeltek a szárnyfalak csatlakozásánál félköríves kerékvezetőkkel. A mellvéd legmagasabb pontja a patak tengelyvonalában van, innen az útpálya és a mellvédek is enyhe lejtéssel hozzák összhangba a híd nyílásainak méretkülönbségét. A fedkövek igen nagyok: szélességük 63, magasságuk 35 cm. Később, még a 19. században a mederpillérek mindkét oldalára 1,2 méterre kiugró jégtörőt építettek, ezek közül az északnyugati (4.) jégtörő 1975-ben megsemmisült. A falazati kőanyag, a mészkő szürkeségét kellemesen váltja a pillérvégek piros színű homokköve. A középső boltozat alatt a patak medrében 4 faoszlop csonkja látszik, ezek valószínűleg az építési vagy javítási állvány maradványai, de nem kizárt, hogy még a régi fahíd tartóoszlopai voltak.

  • A polgármesteri hivatal eredetileg a falu vasútállomásának épült a tervezett HatvanBalassagyarmat vasútvonalon, de végül változtak a vonalvezetési tervek: Hatvan helyett Aszódról indul a vonal, és messze elkerüli a falut. Az épület a köznyelvben Bagolyvár néven él.
  • A klasszicizáló, késő barokk római katolikus templom a falu központjában áll (Hősök tere 1., hrsz: 451.)

ForrásokSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. A 2014-es választás eredménye. (Hozzáférés: 2015. január 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. az Elnöki Tanács 18/1970 NET (VI.3.) számú határozata
  5. az Elnöki Tanács 12/1981 NET (IX.26.) számú határozata
  6. Héhalom Helységnévtár
  7. Héhalom község weblapja. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 19.)

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Környező településekSzerkesztés

  Egyházasdengeleg 3 km   Palotás 1,5 km   Szarvasgede 6,5 km
  Erdőkürt 16,5 km

 
     Héhalom Google térkép   
 

  Zagyvaszántó 13,5 km
  Erdőtarcsa 7,5 km   Nagykökényes 6,5 km   Lőrinci 15 km