Főmenü megnyitása

Esterházy Miklós (1765–1833)

7. Galántai Esterházy herceg

Galántai herceg Esterházy II. Miklós (teljes nevén Miklós Ferdinánd, németül: Fürst Nikolaus II. Esterházy de Galantha; Bécs, Habsburg Birodalom, 1765. december 12. – Como, Lombard–Velencei Királyság, 1833. november 25.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, császári táborszernagy, diplomata, műgyűjtő. Galántai herceg Esterházy I. Antal fia, „Fényes” Miklós herceg unokája. Életpályája során a Magyar királyi nemesi testőrség kapitánya volt II. Lipót császár és király idején, majd szerepelt II. Ferenc koronázóküldöttségének tagjaként is. Diplomataként részt vett többek között a châtilloni kongresszuson és X. Károly francia király koronázásán is. Bonaparte Napóleon őt akarta a Magyar Királyság királyává tenni.

Esterházy II. Miklós
Nikolaus II. Esterházy, 1803.jpg
Uralkodóház Esterházy
Született 1765. december 12.
Bécs
Elhunyt 1833. november 25. (67 évesen)
Como
Édesapja Esterházy I. Antal
Édesanyja Erdődy Mária Terézia
Házastársa Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein hercegnő
Gyermekei Esterházy Pál Antal
Esterházy Mária Leopoldina
Esterházy Miklós Károly
Díjak Aranygyapjas rend lovagja, Szent István-rend nagykeresztje
Vallása római katolikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Esterházy II. Miklós témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Az Esterházy-birtokok hitbizományát rendkívül fiatalon, 29 évesen elnyerte (1794–1833). Pályafutását katonaként kezdte II. József idején a birodalom hadseregében. 1791-ben a Magyar királyi nemesi testőrség kapitánya lett. 1792. július 14-én II. Ferenc császár koronázóküldöttségének tagjaként szerepelt. 1794-ben ezredessé, 1796-ban pedig tábornokká léptették elő. A napóleoni háborúk idején végig az osztrák császári hadseregben szolgált. 1797-ben saját költségén szerelt fel egy önkéntes ezredet. 1804-ben De Ligne hercegtől megvette az edelstetteni (birodalmi hercegi rangú) grófságot Bajorországban, és ezzel elnyerte a birodalmi hercegi címet is. 1809-ben Napóleon őt akarta Magyarország királyává koronáztatni, ezt azonban a Habsburgokhoz lojális herceg nem fogadta el. 1814-ben diplomáciai küldetést teljesített a châtilloni kongresszuson, a Napóleonnal való béketárgyaláson. 1815-ben Mária Lujza francia császárnét elkísérte Rambouillet-ba. X. Károly francia király koronázásán Ferenc császárt képviselte. 1817-ben a császári hadsereg táborszernagya, majd az Aranygyapjas rend lovagja és a Szent István-rend nagykeresztese lett.

1828-ban megvásárolta a Boden-tóban fekvő Mainau-szigetet a Badeni Őrgrófság nagyhercegétől, de nem bírta hosszú ideig megtartani.

MecénáskéntSzerkesztés

Rendkívül művelt főúr volt, mielőtt katonai szolgálatba lépett volna, körbeutazta Európát, járt Angliában, Franciaországban és Itáliában. Kismartoni zenekara élén 1795-ben Joseph Haydn, majd J. N. Hummel állt. A kismartoni kastélyon is gyökeres felújítást hajtott végre: ő építtette meg a Haydn-termet. Charles Moreau tervezte a kismartoni kastély klasszikus stílusú átépítését, valamint egy operaházzal és galériával történő kibővítését is. A barokk kertet angol tájkertté építették át. Részt vett építési tervekben Bécsben is (Várszínház, Bécsi Színház). A művészet nagy pártfogójaként 1795-ben megvásárolta Neipperg gróf könyvtárát. Gazdag képtárat hagyott hátra, amelyet 1871-ben vásárolt meg a Magyar Tudományos Akadémia, ez lett az alapja a későbbi Szépművészeti Múzeumnak.

MagánéleteSzerkesztés

Feleségével, Maria Josefa Hermenegilde von Liechtenstein hercegnővel három gyermekük volt: Pál Antal, Miklós Károly és Mária Leopoldina.

1833. november 25-én halt meg Comóban, súlyosan eladósodott vagyont hagyva maga után.

További információkSzerkesztés

Esterházy II. Miklós
Esterházy család, fraknói ág
Született: 1765. december 12. Elhunyt: 1833. november 25.
Előző
Esterházy I. Antal
7. Galántai Esterházy herceg
1794. január 22. –
1833. november 25.
Következő
Esterházy III. Pál Antal