Főmenü megnyitása

Lőrinci (Magyarország)

magyar város

Lőrinci Heves megye nyugati részén fekvő város, a Hatvani járásban. A Lőrinci északi részén fekvő Selyp a város egyik kiemelkedő jelentőségű településrésze.

Lőrinci
Légifelvétel
Légifelvétel
Lőrinci címere
Lőrinci címere
Lőrinci zászlaja
Lőrinci zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHatvani
Jogállás város
Polgármester Víg Zoltán (LVJBE)[1]
Irányítószám 3021
Körzethívószám 37
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség5557 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség231,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,53 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Lőrinci (Magyarország)
Lőrinci
Lőrinci
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 19° 40′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 19° 40′ 43″
Lőrinci (Heves megye)
Lőrinci
Lőrinci
Pozíció Heves megye térképén
Lőrinci weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőrinci témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Lőrinci Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Hozzátartozik közigazgatásilag Selyp, Mátravidéki Erőmű és Vörösmajor.

KözlekedésSzerkesztés

A település határában húzódik, a lakott területeit nyugat felől elkerülve a 21-es számú elsőrendű főút. Az ezzel párhuzamosan futó alsóbbrendű közút mentén, észak-déli irányban terül el Lőrinci. A várost az elővárosi autóbusz járatok Hatvannal, a helyközi járatok Salgótarjánnal és Pásztóval kötik össze.

A város vasúton is elérhető, a Hatvan–Salgótarján vasútvonalon, ahol egy vasúti megállóhellyel (Lőrinci) és két vasútállomással (Mátravidéki Erőmű és Selyp) rendelkezik. Mindhárom helyen elsősorban Hatvan és Somoskőújfalu között közlekedő személyvonatok állnak meg. Selyp vasútállomás közúti megközelítését a 2402-es közútból kiágazó 24 301-es mellékút biztosítja.

TörténeteSzerkesztés

A település a bronzkorban lakott hely volt, a hatvani kultúra uralkodott itt. A városban előkerültek továbbá avar, népvándorláskori, majd Árpád-kori leletek is.

1267-ből való a település első említése ecclesia de Laurencio (okleveles forrás)formában. Selyp is ebben az időszakban alakult ki önálló községként. A 1415. században sok kézen forgott a település. 1544-ben került török kézre, adózás szempontjából a hatvani szandzsákhoz tartozott.

Több birtokosa is volt a falunak a XIV-XV. században (pl.: Rozgonyiak), majd később a váradi püspökség tulajdona lesz. Selyp puszta önállóan lakott falu volt, a Rátót majd az Ákos nemzetség vagyonát gyarapította. A törökök kiűzése 1685-ben történt a környékről, majd Hatvannal együtt császári kezelésbe került a terület. 1695-ben épült a temploma, amelyet azonban 1773-ban átépítettek. 1730-tól a Grassalkovich család tulajdonába került a település. A 18. század végén központi jelentősége nőtt, sóhivatal létesült itt, valamint Selyp a település részévé vált. Kincstári sóhivatal és sóelosztó működött a településen. A lakosok egy része sófuvarozással foglalkozott, Poroszlóról és Szolnokról hozták ide a sókockákat.

A település fejlődésének alapköve a PestHatvanLosoncBesztercebánya vasút 1867-es megnyitása volt. 1881-ben gőzmalom, 1889-ben a Selypi Cukorgyár Rt., 1908-ban a Magyar Vulkánczementgyár jött létre Lőrinciben, de a 20. század elején működött itt kőbánya, erőtakarmánygyár, sajtgyár, téglagyár és cserépkályhagyár is.

1940-ben nagy jelentőségű beruházás készült el, amikor megnyílt a Mátravidéki Erőmű. 1950-es megyerendezés során a korábban Nógrád vármegye Sziráki járásbeli település Heves megye része lett. 1989-ben, illetve 1990-ben a korábbi településrész, Petőfibánya, mint új enklávé község, és a volt társközség, Zagyvaszántó függetlenedett Lőrincitől, amely 1992-ben kapta meg a városi rangot. 1999-ben az erőművet az Magyar Villamos Művek (MVM) tovább bővítette.[3]

Lőrinci város címereSzerkesztés

Álló, háromszögű tárcsapajzs. A címer vezéralakja, Szent Lőrinc vértanú bal kezében a vértanúságban aratott győzelmét szimbolizáló pálmaággal, jobb kezében vértanúsága elszenvedésének módjára utaló vasrostéllyal. A címerpajzs alapszíne kék. A címeralak zöld dombon áll, amely a pajzstalpat foglalja el. A címeralak ezüst, a fej és körülötte a glória arany, a pálmaág zöld, a vasrostély fekete színben került ábrázolásra. Lőrinci város címere a XVIII. század második feléből származik.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,8%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 17,5% (29,3% nem nyilatkozott).[5]

GazdaságSzerkesztés

 
Az erőmű

Mára a mezőgazdaság szinte teljesen kiveszett a település életéből.

A város legjelentősebb üzemei az Erőmű, a Mátravidéki Cukorgyárak, a Zsófia Malom és az Eternit voltak. Ezek közül a cukorgyártás 1999-től megszűnt, a telephelyet a Heves Acél Kft vásárolta meg. Az Eternit visszavonta gyártását az eredeti, nyergesújfalui gyárába.

Egyre több szolgáltatási és kereskedelmi létesítmény is alakul a városban.

Kultúra, oktatás, sportSzerkesztés

 
A könyvtár

Lőrinciben három óvoda és egy kétépületes általános iskola működik, ahol tehetséggondozó és korrekciós képzés is működik. A város helyet ad továbbá a Március 15. Szakképző Iskolának, amely több szakmában végez szakmunkás- és szakközépiskolai oktatást. A településen alapfokú zeneiskola is működik. A város kulturális életének egyik jelentős színtere a könyvtár, amely az olvasáson kívül kulturális rendezvényeket is kínál. Továbbá a Selypi Kultúrház funkcionál még hasonlóan. Lőrincin működik a Strauss Szalonzenekar is.

Lőrinci sportéletének legjelentősebb szereplője a Kinizsi Sportklub, amely elsősorban a labdarúgás és tenisz terén működik.

NevezetességeiSzerkesztés

Neves személyiségekSzerkesztés

Testvérvárosi kapcsolatokSzerkesztés

Lőrinci négy várossal őriz testvérvárosi kapcsolatot, melyek:

JegyzetekSzerkesztés

  1. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Az MVM Zrt. és az általa irányított társaságok ([https://web.archive.org/web/20071031035649/http://www.mvm.hu/engine.aspx?page=mvmcsoport Archiválva 2007. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben] Archiválva 2007. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben) együttesen alkotják Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportját, az MVM Csoportot. A cégcsoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac meghatározó, integráltan működő résztvevője, mely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is.
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  5. Lőrinci Helységnévtár
  6. Lőrinci testvérvárosai a város hivatalos oldalán. (Hozzáférés: 2013. március 10.)

GalériaSzerkesztés

Külső hivatkozásokSzerkesztés