Lőrinci (Magyarország)

magyarországi város Heves vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. október 28.

Lőrinci Heves vármegye nyugati részén fekvő város, a Hatvani járásban. 2353 hektáros kiterjedésével a vármegye legkisebb közigazgatási területű városa, a megye öt nagyközsége is kivétel nélkül nagyobb területen helyezkedik el.[2] Az északi részén fekvő Selyp a város egyik kiemelkedő jelentőségű településrésze.

Lőrinci
Légifelvétel
Légifelvétel
Lőrinci címere
Lőrinci címere
Lőrinci zászlaja
Lőrinci zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHatvani
Jogállásváros
PolgármesterPálinkás Péter (Fidesz-[Kereszténydemokrata Néppárt
Irányítószám3021
Körzethívószám37
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség5415 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség231,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület23,53 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 19° 40′ 43″47.737778°N 19.678611°EKoordináták: é. sz. 47° 44′ 16″, k. h. 19° 40′ 43″47.737778°N 19.678611°E
Lőrinci (Heves vármegye)
Lőrinci
Lőrinci
Pozíció Heves vármegye térképén
Lőrinci weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lőrinci témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A vármegye nyugati részén terül el, a Zagyva folyó völgyében, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Többé-kevésbé elkülönülő településrészei a központjától északra fekvő Selyp, az attól nyugatra, a 21-es főút csomópontja körül, illetve még nyugatabbra fekvő Vörösmajor, illetve hozzá tartozik a Mátravidéki Erőmű területe is.

A közvetlenül határos települések: észak felől Zagyvaszántó, északkelet felől Petőfibánya, kelet felől Ecséd, dél felől Hatvan, délnyugat felől Heréd, nyugat felől Nagykökényes, északnyugat felől pedig Héhalom.

Megközelítése, közlekedése

szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Hatvan és Salgótarján térségét összekötő, a nemzetközi forgalomban is jelentős 21-es főút, mely a lakott területeit nyugat felől elkerülve húzódik. Lőrinci és Selyp központja is az ezzel nagyjából párhuzamosan futó 2401-es út mentén terül el, észak-déli irányban. Petőfibányával a 2402-es, Zagyvaszántóval a 2403-as, Heréddel a 2133-as út köti össze, az erőmű térségét pedig a 24 101-es és a 24 114-es számú mellékutak szolgálják ki.

A várost az elővárosi autóbusz járatok Hatvannal, a helyközi járatok Salgótarjánnal és Pásztóval kötik össze.

Elérhető vasúton is, a Hatvan–Salgótarján vasútvonalon, ahol két vasútállomással (Mátravidéki Erőmű és Selyp), illetve a kettő között egy vasúti megállóhellyel (Lőrinci) is rendelkezik. Mindhárom helyen elsősorban a Hatvan és Somoskőújfalu között közlekedő személyvonatok állnak meg. Az erőmű állomását közúton a 24 114-es út szolgálja ki, Lőrinci megállóhely közvetlenül a 2133-as út vasúti keresztezése mellett helyezkedik el, Selyp vasútállomás közúti megközelítését pedig a 2402-es útból kiágazó 24 301-es mellékút biztosítja.

Története

szerkesztés

A település a bronzkorban lakott hely volt, a hatvani kultúra uralkodott itt. A városban előkerültek továbbá avar, népvándorláskori, majd Árpád-kori leletek is.

1267-ből való a település első említése ecclesia de Laurencio (okleveles forrás)formában. Selyp is ebben az időszakban alakult ki önálló községként. A 1415. században sok kézen forgott a település. 1544-ben került török kézre, adózás szempontjából a hatvani szandzsákhoz tartozott.

Több birtokosa is volt a falunak a XIV-XV. században (pl.: Rozgonyiak), majd később a váradi püspökség tulajdona lesz. Selyp puszta önállóan lakott falu volt, a Rátót majd az Ákos nemzetség vagyonát gyarapította. A törökök kiűzése 1685-ben történt a környékről, majd Hatvannal együtt császári kezelésbe került a terület. 1695-ben épült a temploma, amelyet azonban 1773-ban átépítettek. 1730-tól a Grassalkovich család tulajdonába került a település. A 18. század végén központi jelentősége nőtt, sóhivatal létesült itt, valamint Selyp a település részévé vált. Kincstári sóhivatal és sóelosztó működött a településen. A lakosok egy része sófuvarozással foglalkozott, Poroszlóról és Szolnokról hozták ide a sókockákat.

A település fejlődésének alapköve a PestHatvanLosoncBesztercebánya vasút 1867-es megnyitása volt. 1881-ben gőzmalom, 1889-ben a Selypi Cukorgyár Rt., 1908-ban a Magyar Vulkánczementgyár jött létre Lőrinciben, de a 20. század elején működött itt kőbánya, erőtakarmánygyár, sajtgyár, téglagyár és cserépkályhagyár is.

1940-ben nagy jelentőségű beruházás készült el, amikor megnyílt a Mátravidéki Erőmű. 1950-es megyerendezés során a korábban Nógrád vármegye Sziráki járásbeli település Heves megye része lett. 1989-ben, illetve 1990-ben a korábbi településrész, Petőfibánya, mint új enklávé község, és a volt társközség, Zagyvaszántó függetlenedett Lőrincitől, amely 1992-ben kapta meg a városi rangot. 1999-ben az erőművet a Magyar Villamos Művek (MVM) tovább bővítette.[3]

A település jelképei

szerkesztés

Álló, háromszögű tárcsapajzs. A címer vezéralakja, Szent Lőrinc vértanú bal kezében a vértanúságban aratott győzelmét szimbolizáló pálmaággal, jobb kezében vértanúsága elszenvedésének módjára utaló vasrostéllyal. A címerpajzs alapszíne kék. A címeralak zöld dombon áll, amely a pajzstalpat foglalja el. A címeralak ezüst, a fej és körülötte a glória arany, a pálmaág zöld, a vasrostély fekete színben került ábrázolásra.

A város címere a XVIII. század második feléből származik.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Varga Antal (független)[4][5]
  • 1994–1998: Varga Antal (független)[6]
  • 1998–2002: Varga Antal (független)[7]
  • 2002–2006: Víg Zoltán (Lőrinci Város Jövőéért Baráti Egyesület)[8][9]
  • 2006–2010: Víg Zoltán (Lőrinci Város Jövőéért Baráti Egyesület-MSZP))[10]
  • 2010–2014: Víg Zoltán (Lőrinci Város Jövőéért Baráti Egyesület)[11]
  • 2014–2019: Víg Zoltán (független)[12]
  • 2019–2024: Víg Zoltán (független)[13]
  • 2024– : Pálinkás Péter (Fidesz-KDNP)[14]

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
5696
5652
5557
5554
5300
5491
5415
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,3%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak mondta magát (16,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,8%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 17,5% (29,3% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 86,6%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% románnak, 0,1-0,1% szlováknak, görögnek és szerbnek, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32% volt római katolikus, 2,7% református, 0,6% evangélikus, 0,5% görög katolikus, 0,1% izraelita, 0,1% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,7% felekezeten kívüli (44,7% nem válaszolt).[17]

 
Az erőmű

Mára a mezőgazdaság szinte teljesen kiveszett a település életéből. Legjelentősebb üzemei az Erőmű, a Mátravidéki Cukorgyárak, a Zsófia Malom és az Eternit voltak. Ezek közül a cukorgyártás 1999-től megszűnt, a telephelyet a Heves Acél Kft. vásárolta meg. Az Eternit visszavonta gyártását az eredeti, nyergesújfalui gyárába.

Egyre több szolgáltatási és kereskedelmi létesítmény is alakul a városban.

Kultúra, oktatás, sport

szerkesztés
 
A könyvtár

Lőrinciben három óvoda és egy kétépületes általános iskola működik, ahol tehetséggondozó és korrekciós képzés is működik. A város helyet ad továbbá a Március 15. Szakképző Iskolának, amely több szakmában végez szakmunkás- és szakközépiskolai oktatást. A településen alapfokú zeneiskola is működik. A város kulturális életének egyik jelentős színtere a könyvtár, amely az olvasáson kívül kulturális rendezvényeket is kínál. Továbbá a Selypi Kultúrház funkcionál még hasonlóan. Lőrincin működik a Strauss Szalonzenekar is.

Lőrinci sportéletének legjelentősebb szereplője a Kinizsi Sportklub, amely elsősorban a labdarúgás és tenisz terén működik.

Nevezetességei

szerkesztés

Neves személyiségek

szerkesztés

Testvérvárosi kapcsolatok

szerkesztés
 

Lőrinci négy várossal őriz testvérvárosi kapcsolatot, melyek:

További információk

szerkesztés
  1. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. [1]
  3. Az MVM Zrt. és az általa irányított társaságok ([2]Archiválva 2007. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben Archiválva 2007. október 31-i dátummal a Wayback Machine-ben) együttesen alkotják Magyarország nemzeti villamos társaságcsoportját, az MVM Csoportot. A cégcsoport versenyképes stratégiai holdingként a hazai villamosenergia-piac meghatározó, integráltan működő résztvevője, mely szerepet vállal a régió villamos energetikájában is.
  4. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Dr. Jakab István emlékgyűrűt kapott Lőrinci egykori polgármestere, 2019. december 13. [2019. december 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  6. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  7. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  8. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  9. Tari Ottó: Lőrinciben kettős évfordulót ünnepelnek idén, 2017. január 3. [2020. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 9.)
  10. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  11. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 22.)
  12. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 20.)
  13. Lőrinci települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 28.)
  14. Cite web-hiba: az url paramétert mindenképpen meg kell adni! (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 27.)
  15. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  16. Lőrinci Helységnévtár
  17. Lőrinci Helységnévtár
  18. Lőrinci testvérvárosai a város hivatalos oldalán. [2010. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)