A holding társaság olyan üzleti struktúra, amelynek fő célja más Vállalatok részvényeinek birtoklása és azok irányítása. Általában nem állít elő árukat vagy szolgáltatásokat[1]. Célja egy vállalatcsoport létrehozása és gyakran a kockázat csökkentése. Az Egyesült Államokban például egy holdingtársaságnak legalább 80%-ban kell birtokolnia egy másik vállalat részvényeit, hogy adóelőnyöket kapjon a kifizetett osztalékok után. A koncepció enyhén eltér az egyes országokban, specifikus jogi meghatározásokkal és következményekkel.

Országonként

szerkesztés

Magyarország

szerkesztés

Magyarországon a holding társaság nem létezik adóügyi fogalomként, azonban működésiköltség-optimalizáció és kockázatcsökkentési céllal gyakran használják, mint vállalati struktúrát[1][2][3].

Ismertebb magyar holding társaságok

szerkesztés

Egyesült Államok

szerkesztés

Az Egyesült Államokban a holdingtársaságoknak legalább 80% részesedést kell szerezniük egy másik vállalatban, hogy jogosultak legyenek az osztalék utáni adóelőnyökre[5].

Egyesült Királyság

szerkesztés

Az Egyesült Királyságban egy vállalat, amely több mint 51%-os részesedéssel rendelkezik egy másik vállalatban, gyakorlatilag annak anyavállalataként működik[6].

Ausztrália

szerkesztés

Ausztráliában a holdingtársaságok a 2001-es Vállalati Törvény alapján működnek, amely szabályozza a szülő- és leányvállalatok közötti kapcsolatokat[7].

Kanadában a holdingtársaságok jogi kereteit a szövetségi és tartományi törvények szabályozzák. A kanadai holdingtársaságok gyakran részt vesznek a nemzetközi peres ügyekben, ahol a kanadai anyavállalatok ellen indítanak eljárást a külföldi leányvállalatok tevékenységei miatt[8].

Szingapúr

szerkesztés

Szingapúrban a holdingtársaságok a Vállalati Törvény alapján működnek, amely meghatározza a szülő- és leányvállalatok közötti viszonyokat és kötelezettségeket[9].

Lásd még

szerkesztés
  1. a b Holding Társaságok Leírása és Funkciói. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
  2. Holding Jelentése és Szerepe az Üzleti Életben. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
  3. Holding a Cégcsoportban. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
  4. Ötbillió forint felett: íme a 100 legértékesebb magyar cég. (Hozzáférés: 2023. december 24.)
  5. Gaughan, Patrick A. (2010. május 25.). „Mergers, Acquisitions, and Corporate Restructurings”, Kiadó: Wiley.  
  6. Hannigan, Brenda. Company Law. Oxford University Press (2009. május 25.). ISBN 978-0-19-921159-3 
  7. Redmond, Paul. Corporations Law: Text and Essential Cases. Federation Press (2009. május 25.). ISBN 978-1862877250 
  8. Krantz, Jeffrey (2010. május 25.). „Canadian Corporate Law: Cases, Notes & Materials”, Kiadó: LexisNexis Canada.  
  9. Woon, Walter. Singapore Business Law. Butterworths (2009. május 25.). ISBN 978-9812369012