Petőfibánya

magyar település

Petőfibánya község Heves megye Hatvani járásában.

Petőfibánya
Petőfibánya címere
Petőfibánya címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeHeves
JárásHatvani
Jogállás község
Polgármester Juhász Péter (független)
Irányítószám 3023
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség2584 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség229,7 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Petőfibánya (Magyarország)
Petőfibánya
Petőfibánya
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″Koordináták: é. sz. 47° 45′ 58″, k. h. 19° 42′ 07″
Petőfibánya (Heves megye)
Petőfibánya
Petőfibánya
Pozíció Heves megye térképén
Petőfibánya weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petőfibánya témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Mátraalján, Hatvantól 15 km-re található. A 2402-es út mentén helyezkedik el, közel a Zagyva folyóhoz, északi irányból Apc határolja.

Története[2]Szerkesztés

A település eredeti neve:Pernyepuszta 1945-ig, majd Pernyebányára változtatták a nevét. Bányásztelepülés, Lőrincihez tartozott, 1989-ben lett önálló község. Területén késő vaskori kelta leleteket találtak. A szénbánya építését 1942-ben megkezdték, de a lignit termelése csak 1945. októberben indult meg. Az itt működő Petőfi Bánya Vállalat székhelye Gyöngyösön volt. A Petőfibányán bányászott lignit felhasználására alapozva építették meg a Lőrinci Hőerőművet. A bányavállalat Petőfibányán Gépüzemet és Vegyesüzemet hozott létre, ahol külföldi felhasználásra is gyártottak itt kifejlesztett bányagépeket. Alumínium és fafeldolgozással is foglalkoztak. Az 1960-as évek közepén a bányát a kitermelés gazdaságtalansága miatt bezárták.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,7%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 31,2%, református 2,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 37,6% (27,4% nem nyilatkozott).[4]

NevezetességeiSzerkesztés

A már bezárt bányát, 2007-től újra lehet látogatni évente egy vagy két alkalommal, melynek több mint 100 km-es járatrendszeréből csak alig 100-150 m látogatható. Ugyanez a bánya adott menedéket és tiszta vizet a második világháborúban több száz embernek is, illetve itt található az ország harmadik leghosszabb alagútja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Petőfibánya. www.petofibanya.hu. (Hozzáférés: 2019. május 10.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 26.)
  4. Petőfibánya Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

Zagyvaszántó Apc Rózsaszentmárton
Lőrinci

 
   Petőfibánya   
 

Nagyréde
Lőrinci Hatvan Ecséd