A lignit a fosszilis tüzelőanyagok, ezen belül pedig a kőszenek közé tartozik. A lignit a legfiatalabb, még erősen fás szerkezetű szén. Elnevezése a latin lignum ’fa’ és az -it anyagnévképzőből ered.[1] Magas nedvesség- és hamutartalma miatt fűtőértéke alacsony (3,5-10 MJ/kg[2]), viszont előnye, hogy nagy mennyiségben található nem túl vastag takarórétegek alatt, ezért külfejtéssel viszonylag egyszerűen kitermelhető. Rossz tüzeléstechnikai tulajdonságai miatt csak erőművekben lehet gazdaságosan elégetni. A lignit égetési hatékonysága a legrosszabb a fosszilis tüzelőanyagok közül, valamint égése során az egészségre nagy mértékben ártalmas vegyi anyagok kerülnek a levegőbe.[3]

Lignitbányászat Garzweilernél (Németország)

Felhasználása szerkesztés

Mivel gazdaságosan csak erőművekben lehet elégetni, ezért elsősorban a villamosenergia-termeléshez használják fel, de kisebb mértékben egyéb ipari hasznosításban és a lakosság általi felhasználására is alkalmazzák.[4]

Külfejtéssel viszonylag egyszerűen kitermelhető;[4] bányászatát Magyarországon a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.), a Bt. végrehajtásáról kiadott 203/1998. (XII. 19.) Kormányrendelet (Vhr.) és más kapcsolódó jogszabályok szabályozzák.[5]

Magyarország lignitvagyona és kitermelési adatok (millió tonna):[6]

Földtani vagyon
2009.I.1.
Kitermelhető vagyon
2009.I.1.
Termelés
2008
Termelés
2009.
Földtani vagyon
2010.I.1.
Kitermelhető vagyon
2010.I.1.
5 769,6 4 364,6 8,04 8,026 5 761 4 356,3
Lignitbányászat Magyarországon[7]
Év Kitermelés (ezer tonna)
2019 7 603
2018 8 706
2017 8 788
2016 10 159
2015 10 208
2014 10 528
2013 10 536
2012 10 240
2011 10 533
2010 10 045

Lignitbányászat millió tonnában szerkesztés

1970 1980 1990 2000 2001
1. Németország 369,3 388,0 356,5 167,7 175,4
2. Oroszország 127,0 141,0 137,3 86,4 83,2
3. USA 5,4 42,3 82,6 83,5 80,5
4. Ausztrália 24,2 32,9 46,0 65,0 67,8
5. Görögország 8,1 23,2 51,7 63,3 67,0
6. Lengyelország 32,8 36,9 67,6 61,3 59,5
7. Törökország 4,4 15,0 43,8 63,0 57,2
8. Csehország 67,0 87,0 71,0 50,1 50,7
9. Kína 13,0 22,0 38,0 40,0 47,0
10. SFR Jugoszlávia 26,0 43,0 60,0
10. FR Jugoszlávia 35,5 35,5
11. Románia 14,1 27,1 33,5 17,9 29,8
12. Észak-Korea 5,7 10,0 10,0 26,0 26,5
Ausztria 3,7 1,7 2,5 1,3 1,2
Teljes 804,0 1 028,0 1 214,0 877,4 894,8

Jegyzetek szerkesztés

  1. Fülöp József: Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár. Celldömölk: Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft. 1998. 91. o. ISBN 963 8334 96 7  
  2. Környezetfizika I. 7. Széntermelés, felhasználás fizikája; Pécs, Fizikai Intézet; 2007-08. NB. (Hozzáférés: 2012. április 7.)[halott link]
  3. A Föld jövője szénerőművek nélkül. ng.hu. [2019. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. február 1.)
  4. a b Kajati György: A lignit szerepe Magyarország villamosenergia-termelésében. [2016. szeptember 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  5. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  6. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal honlapjának Ásványvagyon menüpontja. [2013. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 6.)
  7. https://knoema.com/atlas/Hungary/topics/Energy/Coal/Production-of-lignite-coal

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Lignit témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek szerkesztés