Apc

magyarországi község Heves vármegyében

Apc község Heves vármegyében, a Hatvani járásban.

Apc
Szent István király-templom
Szent István király-templom
Apc címere
Apc címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeHeves
JárásHatvani
Jogállás község
Polgármester Juhász István (független)[1]
Irányítószám 3032
Körzethívószám 37
Népesség
Teljes népesség2441 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség119,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság147 m
Terület20,46 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 19° 41′ 23″Koordináták: é. sz. 47° 47′ 46″, k. h. 19° 41′ 23″
Apc (Heves vármegye)
Apc
Apc
Pozíció Heves vármegye térképén
Apc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Apc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

A Zagyva folyó völgyében, annak bal partján fekszik. Településszerkezete szerint többutcás sorfalu. A legközelebbi város a tőle délre, 9 km-re lévő Lőrinci. Apc északkeleti szélén van az "apci tengerszem", amely valójában egy volt kőbánya több méter mély, vízzel megtelt gödre.

Megközelítése szerkesztés

A település közúton a 2404-es és a 2405-ös on érhető el, ezek találkozásánál fekszik; Szarvasgedével a 2131-es út köti össze. Az ország távolabbi részei felől a 21-es főúton közelíthető meg.

A hazai vasútvonalak közül a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal érinti, melynek egy (Zagyvaszántóval közös) állomása van itt; Apc-Zagyvaszántó vasútállomás Apc központjától mintegy 2 kilométerre nyugatra, külterületek közt (részben már zagyvaszántói területen) fekszik, a 2404-es út vasúti keresztezésétől nem messze délre, közúti elérését a közvetlenül mellette húzódó 2403-as út biztosítja.

Története szerkesztés

Árpád-kori település, de régészeti leletek szerint már a bronzkorban is lakott hely volt. 2009-ben a régészek neolit település maradványait tárták fel a falu határában lévő Berekalja településrészen.[3] Első fennmaradt írásos említése 1246-ból való (Opucz). Nevét a falut birtokló Apc nemzetségről kapta, de ismeretes egy legenda is, amely szerint az itt élő apácákról nevezték el.

Apcz eredetileg a patai vagy másként: mátraújvári várszerkezethez tartozott. Neve az 13321337 évi pápai tizedjegyzékben Opuz alakban fordul elő.

A 15. században husziták telepedtek le a faluban, melynek temploma is ebből az időből való.

A 15. század végén mezőváros volt. Országos vásárait 1482-ben és 1484-ben is említették.

1447-ben és 1448-ban a Szántaiak, utóbb a Cserőiek, 14691489 között pedig az apci Berczelek voltak itt birtokosok. 1480-ban a Radnóth család egyik tagja is apci nemesi előnévvel élt.

Az 1552. évi összeírás szerint 22 jobbágytelke volt.

15891590-ben Rákóczy Zsigmond egri várkapitány számadáskönyvei szerint a falu az egri katonaság eltartására rendelt tizedet beszolgáltatta a várba.

1584-ben Vay Ádám, Balássy István, Darvas János és a Rádayak birtoka volt.

1693-ban gróf Koháry István (országbíró) három, Vay László pedig két porta ura volt.

1741-ben gróf Starhemberg hatvani uradalmához tartozott.

A 19. században több birtokosa is volt: herceg Grassalkovich, gróf Teleki Józsefné és báró Podmaniczky Lászlóné birtoka, majd Grassalkovich-birtok, utóbb a báró Sina család, azután Kiss Miklós, majd az Almássyak kezébe került. Az Almássyaktól 1873-ban Szent-Ivány Farkas vásárolta meg, aki 1876-ban kastélyt építtetett, melyet utána hasonnevű fia örökölt.

1910-ben 2287 lakosából 2273 magyar volt, ebből 2081 római katolikus, 29 evangélikus és 159 izraelita.

1944-ben 124 zsidó élt Apcon. Május 9-én a zsidókat a csendőrség bérelt szekereken átvitte a hatvani gettóba. Június 12-én deportálták őket Auschwitzba, ebbe a transzportba került a falu utolsó rabbija, Güncz Jenő (Jósua) és családja is. A háború után mintegy 15-en tértek vissza. A zsinagóga, ahova korábban a környékbeli falvak, Jobbágyi, Rózsaszentmárton, Zagyvaszántó zsidói is jártak, súlyos károkat szenvedett. A háború után a zsidók lassanként szétszéledtek, s 1962-ben már egy sem élt közülük a faluban.[4]

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990-1994: Gémes Gábor (független)[5]
  • 1994-1998: Gémes Gábor (független)[6]
  • 1998-2002: Gémes Gábor (független)[7]
  • 2002-2006: Gémes Gábor (független)[8]
  • 2006-2010: Gémes Gábor (független)[9]
  • 2010-2014: Dr. Bulcsú Elemér József (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2014-2019: Juhász István (független)[11]
  • 2019-től: Juhász István (független)[1]

Népesség szerkesztés

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2536
2501
2453
2485
2455
2441
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,9%-a magyarnak, 5,2% cigánynak, 0,8% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (9,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,7%, református 3,5%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 12,3% (25,9% nem nyilatkozott).[13]

2022-ben a lakosság 89,9%-a vallotta magát magyarnak, 2,1% cigánynak, 0,4% németnek, 0,4% románnak, 0,1-0,1% bolgárnak és ruszinnak, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 35,8% volt római katolikus, 2,9% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 2,3% egyéb keresztény, 0,7% egyéb katolikus, 12,6% felekezeten kívüli (44,6% nem válaszolt).[14]

Nevezetességei szerkesztés

Egyéb érdekesség szerkesztés

A Petőfi út 4. szám alatti házban töltötte életének utolsó éveit gróf Zichy Kázmér író, a Fejér vármegyei Zichyújfalu földesura, aki uradalmának államosítása után költözött Apcra leányához, Szent-Ivány Farkasné Zichy Annához. A grófot 1955. május 1-jei halálát követően előbb Apcon temették el, de később exhumálták és a zichyújfalui temetőben helyezték örök nyugalomra.

Képek szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Domboróczki László régész munkássága. [2013. október 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. szeptember 27.)
  4. in. Randolph L. Braham, A magyarországi holokauszt földrajzi enciklopédiája, I. kötet. Park Könyvkiadó, Budapest, 2010, pp. 536-563, Szegő Ágnes
  5. Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  7. Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  8. Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  9. Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  10. Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  11. Apc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 25.)
  12. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora. [2010. január 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 14.)
  13. Apc Helységnévtár
  14. Apc Helységnévtár

További információk szerkesztés

Szarvasgede Jobbágyi Mátraszentimre
Palotás

 
   Apc   
 

Szűcsi
Zagyvaszántó Petőfibánya Rózsaszentmárton