Szarvasgede

magyar település

Szarvasgede község Nógrád megyében, a Pásztói járásban.

Szarvasgede
Szarvasgede címere
Szarvasgede címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Kovács Ottó Béla (független)[1]
Irányítószám 3051
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség378 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség38,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,99 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szarvasgede (Magyarország)
Szarvasgede
Szarvasgede
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 10″, k. h. 19° 38′ 19″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 10″, k. h. 19° 38′ 19″
Szarvasgede (Nógrád megye)
Szarvasgede
Szarvasgede
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvasgede témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Gyöngyöstől északnyugatra, Balassagyarmattól délkeletre, Sziráktól keletre, Kisbágyon, Csécse, Jobbágyi és Apc között fekvő település.

TörténeteSzerkesztés

Szarvasgede a Csór nemzetség ősi birtoka volt, de e nemzetség tagjain kívül ugyanakkor más birtokosai is voltak.

1313-ban Csór Péter és Vágút János birtoka volt. 1326-ban I. Károly király Vágút János fiainak itteni birtokait Csór Péter fiainak, Tamásnak és Péternek adományozta. Csór Tamás, a későbbi csókakői várnagy, és liptói és kőrösi főispán, még 1344 előtt templomot építtetett itt és e templom számára, Avignonban való tartózkodása alatt, búcsúengedélyt eszközölt ki a pápától. A 17. században török terület volt. 1633-1634-ben a váci náhije községei között találjuk és ekkor három adóköteles házat írtak benne össze. 1715-ben 13 és 1720-ban magyar háztartást vettek itt fel az összeíráskor.

1770-ben, az úrbéri rendezés alkalmával, Roth Tamás, Gedey Ádám, Ebeczky Sándor, Gyura Pál, valamint a Beniczky, a Kozmay, a Hangácsy, a Cziráky, a Turjánszky és a Marsovszky családok voltak a földesurai, majd 1826-ban Meskó Sándor és Ruttkay György, később, 1829-től gróf Teleki József, Ócsai Balogh Péter, majd özvegye Sréter Éva, Dezsaiczky József özvegye: Meskó Johanna, Rutkay András, gróf Ráday Gedeon, Tornyos József, Bencsik György, Horváth István, Balásy Antal, Méhes Sándor, Szabados Ignácz, Velics Antal dr., a 20. század elején pedig Virava József dr.-nak Petheő Andrásnak és gróf Degenfeld Lajosnak volt itt nagyobb birtoka. Az itteni úrilakok közül a Virava-félét Velics Antal dr. 1890-ben építtette, a Petheő félét Szabados Ignácz és a harmadikat Ruttkay András.

1861-ben és 1869-ben nagy tűzvész pusztított a településen, 1831-ben és 1873-ban pedig a kolera szedte áldozatait.

A községhez tartoztak Aranyos-puszta és Szuha-puszta is. Az előbbi Virava József dr.-é. E puszta területén, a Szécsény felé vezető törvényhatósági út bal oldalán elterülő völgyben feküdt hajdan Gede helység.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Nagy Gábor (Településfejlesztő és Közösség)[3][4]
  • 1994–1998: Nagy Gábor (független)[5]
  • 1998–2002: Kéri Tamás (független)[6]
  • 2002–2006: Tóth Jánosné (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth Jánosné (független)[8]
  • 2010–2014: Kovács Ottó Béla (független)[9]
  • 2014–2019: Kovács Ottó Béla (független)[10]
  • 2019-től: Kovács Ottó Béla (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

1910-ben 590 lakosából 585 magyar volt. Ebből 543 római katolikus, 38 evangélikus, 9 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95,4%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% ukránnak mondta magát (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 80,4%, református 1,7%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,9% (12,5% nem nyilatkozott).[12]

NevezetességeiSzerkesztés

  • Római katolikus templomát Gyertyaszentelő Boldogasszony számára szentelték, ami azért érdekes, mert az országban csak két templomot szenteltek neki. (Középkori alapok, a 18. században barokk stílusban átépítették)
  • Ligárd-Pethő-kúria (18. század)
  • Nepomuki Szent János-szobor (18. század)

ForrásokSzerkesztés

  1. a b Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. A jelölő szervezet teljes megnevezése a hivatkozott forrásból nem állapítható meg.
  5. Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  6. Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  7. Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  8. Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 18.)
  9. Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 26.)
  10. Szarvasgede települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 5.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Szarvasgede Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés