Galgaguta

Galgaguta (szlovákul: Guta) község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Galgaguta
Műemlék evangélikus templom
Galgaguta címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Magyarország
Vármegye	Nógrád
Járás	Balassagyarmati
Jogállás	község
Polgármester	Agócs Gábor (független)
Irányítószám	2686
Körzethívószám	35
Népesség
Teljes népesség	581 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	38,64 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	15,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Galgaguta Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 03″, k. h. 19° 23′ 19″47.8508, 19.38857
Galgaguta Pozíció Nógrád vármegye térképén
Galgaguta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Galgaguta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Galgaguta község Nógrád vármegye déli, délnyugati részén, a Pest vármegye határán elhelyezkedő részben szlovák nemzetiségű kisebbséggel is rendelkező község. A község a fővárostól mintegy 60 km-re, a megyeszékhelytől 75 km, Váctól valamint Balassagyarmattól egyaránt 30 km, Aszódtól 27 km, Pásztótól 45 km távolságra fekszik.

Megközelítése

• Vonattal a MÁV 78-as számú Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonalán közelíthető meg. Az itteni megállóhely Acsa-Erdőkürt és Nógrádkövesd között található, közúti elérését a 2115-ös útból kiágazó 21 334-es út teszi lehetővé.

• Közúton a fővárosból indulva a legegyszerűbb útvonal, ha az M3-as autópályán haladunk a bagi lehajtóig, majd ott letérve az Iklad-Galgagyörk-Acsa útvonalat követjük, de megközelíthető az M2-es autóút felől is, Vácnál letérve a Rád-Penc-Acsa útvonalon. A község átmenő forgalma jelentős, főutcája az Aszódot Balassagyarmattal összekötő 2108-as számú mellékút. Rétság (Nógrádsáp) felé ágazik el a fentebb említett 2115-ös út, Jobbágyi (Bercel) irányába pedig a 2129-es út, ezáltal egy kisebbfajta közlekedési csomópontot alkot.

Története

Galgaguta Guta, (Kis-, Nagy-) nevét 1309-ben említette először oklevél Gutha néven.

Első ismert birtokosai a Gutai család tagjai voltak.

1309-ben Gutai István nevét említették, aki Bágyoni Kylian fia Benedek szerviense volt, és Bágyonban vásárolt földet.

1326-ban Kisgutát kapta ajándékba Károly Róbert királytól Mohporai Miklós fia Makow, aki a királyi udvarban volt. Az ajándékba kapott birtok azelőtt az örökös nélkül elhalt Pop fia Gervasius és Tamás birtoka volt. A beiktatásnál ennek az ajándékozásnak Nagygutai János fiai Miklós és János, valamint Iván fia István ellentmondtak, de 1327-ben a Nagygutaiak kiegyeztek Mohorai Mikóval és kettéosztották kisgutát.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 705 lakosából 201 magyar, 501 szlovák volt. Ebből 135 római katolikus, 549 evangélikus, 14 izraelita volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Hornok Sándor (független)
• 1994–1998: Hornok Sándor (független)
• 1998–2002: Rékási László (független)
• 2002–2006: Orgoványi László (független)
• 2006–2010: Orgoványi László (független)
• 2010–2014: Orgoványi László (független)
• 2014–2019: Agócs Gábor (független)
• 2019-től: Agócs Gábor (független)

Galgaguta - Fundudpuszta, légi fotó

Népesség

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 59%-a magyar, 40%-a szlovák, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,7%-a magyarnak, 2,1% cigánynak, 14,3% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 1,1%, evangélikus 41,6%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 3,4% (19,6% nem nyilatkozott).

Nevezetességei

A település védett műemléki értéke az 1775–1777 között épült evangélikus templom, tornyát 1792–1793 között emelték.

Külső hivatkozások

• Galgaguta honlapja