Wikipédia

Kisbágyon

magyarországi község Nógrád megyében

Kisbágyon község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.

Kisbágyon
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Kisbágyon címere
Kisbágyon címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállás község
Polgármester Nagy Attiláné (független)[1]
Irányítószám 3046
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség405 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,24 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbágyon (Magyarország)
Kisbágyon
Kisbágyon
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 49′ 21″, k. h. 19° 35′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 49′ 21″, k. h. 19° 35′ 06″
Kisbágyon (Nógrád vármegye)
Kisbágyon
Kisbágyon
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Kisbágyon weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbágyon témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

FekvéseSzerkesztés

A Cserhát délkeleti szélén fekszik, a Bujáki-patak völgyében. Főutcája a Galgaguta és Jobbágyi között húzódó 2129-es út, amelyből a faluközpontban ágazik ki, nem sokkal a 21. kilométere után, déli irányban a Palotásra vezető 2136-os út, valamint a 21+300-as kilométerszelvénye közelében, északi irányban a Bujákra vezető 21 148-as mellékút.

A legközelebbi városok Pásztó és Hatvan.

TörténeteSzerkesztés

Árpád-kori település, a Szolnok nemzetség ősi birtoka volt. Nevét az oklevelek 1260-ban említették először, amikor e nemzetség tagjai megosztoztak birtokaikon, de e birtokok a 13. század végén lassanként más kezekbe kerültek. 1309-ben Guthai Pál vett itt birtokrészeket. A 15. században pedig az Alagi család birtoka volt, amely 1472-ben itteni birtokrészeit Mikófalvi Bekény Dénesnek zálogosította el. 1391-ben nevét Bagyon alakban írták az oklevelekben, feltehetően a Bágyon személynévből származik.

1488-ban az Uzsai családé lett, amely ugyanekkor Uzsán és Daróczon (mára mindkettő puszta) is birtokos volt. 1514-ben Kerékgedei Temmel László itteni birtokait, amelyeket özvegyi jogon bírt, Werbőczy Istvánnak engedte át. 1598-ban Balogh Mihály volt a település földesura. 1391-ből való (Bagyon), neve feltehetően a Bágyon személynévből származik. A 15. században az Uzsay család birtokában volt a falu, majd a 16. század elején Werbőczy István tulajdonába került. 1552-től török terület volt. A falunak a 15. század elején már önálló temploma volt. A 18. században nemesi község volt.

Az 1715 évi összeírásban a nemes községek között szerepelt, 10 magyar háztartással. Az 1720 évi összeírásban adóköteles háztartások nélkül fordul elő. 1770-ben Egry József, Komjáthy Abrahám és a Meskó család bírt itt földesúri joggal. Később pedig Ondrejovich Károly, Géczy Dénes és báró Wodianer Albert voltak itt birtokosok, a 20. század elején pedig báró Harkányi Jánosnak, Géczy Dezső dr.-nak és Ondrejovich Lászlónak van itt nagyobb birtoka. Az itteni úrilak közül az egyiket 1831-ben Ondrejovich Károly építtette, a másikat Géczy Dénes építtette 1852-ben.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 423 magyar lakosa volt, melyből 307 római katolikus, 93 evangélikus, 13 izraelita volt.

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Orszáczky Ferenc (független)[4]
  • 1994–1998: Orszáczky Ferenc (független)[5]
  • 1998–2002: Orszáczky Ferenc (független)[6]
  • 2002–2006: Orszáczky Ferenc (független)[7]
  • 2006–2010: Nagy Attiláné (független)[8]
  • 2010–2014: Nagy Attiláné (független)[9]
  • 2014–2019: Nagy Attiláné (független)[10]
  • 2019-től: Nagy Attiláné (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,5% németnek, 0,2% örménynek mondta magát (11% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, református 0,5%, evangélikus 8,9%, felekezeten kívüli 5,6% (18,5% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességekSzerkesztés

  • Római katolikus temploma - 1422-ben épült, csúcsíves ízlésben.
  • Fa harangláb: 1730-ből
  • Ondrejovich-kúria: 19. sz. vége
  • Balogh-kúria: 19. sz. eleje

JegyzetekSzerkesztés

  1. ↑ a b Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. ↑ Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. ↑ Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  7. ↑ Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  8. ↑ Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  9. ↑ Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. ↑ Kisbágyon települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 11.)
  11. ↑ Kisbágyon Helységnévtár

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kisbágyon&oldid=25787798”