Tiszacsoma
Tiszacsoma (ukránul: Чома [Csoma]) falu Ukrajna Kárpátontúli területén, a Beregszászi járásban.
| Tiszacsoma (Чома) | |||
 | |||
| A tiszacsomai honfoglalási emlékpark | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ukrajna | ||
| Terület | Kárpátalja | ||
| Járás |
| ||
| Község | Beregszász község | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1410 | ||
| Polgármester | Kovács Szvetlána Jurijevna | ||
| Irányítószám | 90250 | ||
| Körzethívószám | +380 03141 58 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 906 fő (2001) +/- | ||
| Magyar lakosság | 807 | ||
| Népsűrűség | 568,94 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 111 m | ||
| Terület | 1,61 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 22° 37′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 22° 37′ 59″ | |||
 Tiszacsoma
Pozíció Kárpátalja térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsoma témájú médiaállományokat. | |||
Fekvése szerkesztés
Beregszásztól délre, Badaló és Macsola között fekvő település.
Nevének eredete szerkesztés
Nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben említenek először egy adománylevélben. A Csoma folyó a lakóházak nagy részét még mai nap is egy nagyobb vihar után elönti, mivel az 50-es években a folyó közelében lévő tölgyfákat kereskedelem céljából eltávolították a lakosok.
Története szerkesztés
Tiszacsoma (Csoma, Csama) és környéke már a honfoglalás idején lakott hely volt, az itt talált e korból származó lelet tanúsága szerint.
A település nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben egy adománylevélben említettek először, majd 1327-ben az oklevelek Chama néven tettek ismét említést róla.
1327-ben Károly Róbert király, mint az örökös nélkül elhunyt Búcsúi Mihály birtokát Pál fia Deseu beregi ispánnak adományozta.
Az 1400-as évek elején pedig Upor István Beregszásznak zálogosította el a birtok harmadrészét. Később a Szentiványi, Kajdi és a gróf Károlyi családok birtoka lett.
A 19. században ruszin jobbágyok telepedtek le a faluban.
Tiszacsoma a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Nevezetességek szerkesztés
- Református temploma
- Görögkatolikus temploma
- A Görögkatolikus templomban található Szent István ereklye
- Honfoglalás kori temető a falu határában, melynek területén emlékparkot létesítettek. Az 1,5 hektár területű, a 9–13 sz. között használt temetőben az első leleteket a 19. század végén tárták fel. Az akkor előkerült leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 1986–1987-ben lovas sírok is előkerültek. Az 1990–es években Fodor István magyar, valamint Vjacseszlav Kotihorosko és Eduard Balahuri ukrán régészek folytattak ásatásokat, akkor számos tárgyi emlék is előkerült. 1996-ban honfoglalási emlékparkot létesítettek a temető területén.
Testvérvárosai szerkesztés
Tiszacsoma testvérvárosai a következők:
| Ország | Város | Megye / Körzet / Régió / Állam | |
|---|---|---|---|
|
Magyarország | Csaroda | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
|
|
Magyarország | Héhalom | Nógrád |
Források szerkesztés
- Györffy György: Bereg vármegye.
- Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája, III. kötet (különös rész), Ungvár, 1881, pp. 198–201.
