Tiszacsoma
Tiszacsoma (ukránul: Чома [Csoma]) falu Ukrajna Kárpátontúli területén, a Beregszászi járásban.
Tiszacsoma (Чома) | |||
A tiszacsomai honfoglalási emlékpark | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ukrajna | ||
Terület | Kárpátalja | ||
Járás |
| ||
Község | Beregszász község | ||
Rang | falu | ||
Alapítás éve | 1410 | ||
Polgármester | Kovács Szvetlána Jurijevna | ||
Irányítószám | 90250 | ||
Körzethívószám | +380 03141 58 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 906 fő (2001) +/- | ||
Magyar lakosság | 807 | ||
Népsűrűség | 568,94 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 111 m | ||
Terület | 1,61 km² | ||
Időzóna | EET, UTC+2 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 22° 37′ 59″48.135556°N 22.633056°EKoordináták: é. sz. 48° 08′ 08″, k. h. 22° 37′ 59″48.135556°N 22.633056°E | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiszacsoma témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésBeregszásztól délre, Badaló és Macsola között fekvő település.
Nevének eredete
szerkesztésNevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben említenek először egy adománylevélben. A Csoma folyó a lakóházak nagy részét még mai nap is egy nagyobb vihar után elönti, mivel az 50-es években a folyó közelében lévő tölgyfákat kereskedelem céljából eltávolították a lakosok.
Története
szerkesztésTiszacsoma (Csoma, Csama) és környéke már a honfoglalás idején lakott hely volt, az itt talált e korból származó lelet tanúsága szerint.
A település nevét a Csoma folyóról kapta, melyet 1272-ben egy adománylevélben említettek először, majd 1327-ben az oklevelek Chama néven tettek ismét említést róla.
1327-ben Károly Róbert király, mint az örökös nélkül elhunyt Búcsúi Mihály birtokát Pál fia Deseu beregi ispánnak adományozta.
Az 1400-as évek elején pedig Upor István Beregszásznak zálogosította el a birtok harmadrészét. Később a Szentiványi, Kajdi és a gróf Károlyi családok birtoka lett.
A 19. században ruszin jobbágyok telepedtek le a faluban.
Tiszacsoma a trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Tiszaháti járásához tartozott.
Nevezetességek
szerkesztés- Református temploma
- Görögkatolikus temploma
- A Görögkatolikus templomban található Szent István ereklye
- Honfoglalás kori temető a falu határában, melynek területén emlékparkot létesítettek. Az 1,5 hektár területű, a 9–13 sz. között használt temetőben az első leleteket a 19. század végén tárták fel. Az akkor előkerült leleteket a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzik. 1986–1987-ben lovas sírok is előkerültek. Az 1990–es években Fodor István magyar, valamint Vjacseszlav Kotihorosko és Eduard Balahuri ukrán régészek folytattak ásatásokat, akkor számos tárgyi emlék is előkerült. 1996-ban honfoglalási emlékparkot létesítettek a temető területén.
Testvérvárosai
szerkesztésTiszacsoma testvérvárosai a következők:
Ország | Város | Megye / Körzet / Régió / Állam | |
---|---|---|---|
Magyarország | Csaroda | Szabolcs-Szatmár-Bereg | |
Magyarország | Héhalom | Nógrád |
Források
szerkesztés- Györffy György: Bereg vármegye.
- Lehoczky Tivadar: Bereg vármegye monographiája, III. kötet (különös rész), Ungvár, 1881, pp. 198–201.