Főmenü megnyitása

Eduard Albertovics Balahuri (ukrán betűkkel: Едуард Альбертович Балагурі; Huszt, 1931. szeptember 24.Ungvár, 2004. január 26.) ukrán régész és történész, egyetemi tanár. 1991–1996 között az Ungvári Nemzeti Egyetem (UzsNU) Történelem karának dékánja, 1993–2001 között Ókor és középkor tanszékének vezetője volt. Jelentős szerepe volt több kárpátaljai régészeti lelőhely feltárásában. Fő kutatási területe a bronzkor volt.

Eduard Albertovics Balahuri
Született 1931. szeptember 24.
Huszt
Elhunyt 2004. január 26. (72 évesen)
Ungvár
Foglalkozása régész

1955-ben végezett az Ungvári Állami Egyetem (ma: Ungvári Nemzeti Egyetem) történelem karán. Majd tudományos tevékenységet végzett, aspiráns volt az Ukrán SZSZK Tudományos Akadémiája Társadalomtudományi Intézetében, Lvivben. kandidátusi disszertációját 1965-ben védte meg. Kandidátusi disszertációját a késő bronzkori Noua kultúra Dnyeszeter-melléki történetének témakörében írta. 1961-től az Ungvári Állami Egyetemen oktatott. 1963-tól docensnek nevezték ki. 1985-ben kapott egyetemi tanári kinevezést. 1988-ig az általános történelem tanszék munkatársa volt. 1991–1996 között az Ungvári Nemzeti Egyetem Történelem karának dékánja volt. 1993-tól 2001-ig az Ókor és a középkor tanszék vezetőjeként dolgozott. Nagydoktori fokozatot 1983 novemberében szerzett. Doktori disszertációját a Felső-Tisza-vidék lakónak bronzkori története (Isztorija naszelennya Verhnyoho Potissza v bronzovomu vici) címmel írta.

Külső hivatkozásokSzerkesztés