Ukrán ábécé
Az ukrán ábécé (ukránul Українська абетка [ukrajinszka abetka]) Ukrajna hivatalos nyelvének, az ukránnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 10–12. század folyamán.
А а | Б б | В в | Г г | Ґ ґ | Д д | Е е | Є є | Ж ж | З з | И и |
І і | Ї ї | Й й | К к | Л л | М м | Н н | О о | П п | Р р | С с |
Т т | У у | Ф ф | Х х | Ц ц | Ч ч | Ш ш | Щ щ | Ю ю | Я я | Ь ь |
A betűk neve és kiejtése
szerkesztésNagybetű | Kisbetű | Név | IPA | X-SAMPA |
---|---|---|---|---|
А | а | а [a] | [a] | [a] |
Б | б | бе [be] | [b] | [b] |
В | в | ве [we] | [w] | [w] |
Г | г | ге [ɦe] | [ɦ] | [h\] |
Ґ | ґ | ґе [ge] | [g] | [g] |
Д | д | де [de] | [d] | [d] |
Е | е | е [e] | [e] | [e] |
Є | є | є [je] | [je], [ʲe] | [je], ['e] vagy [_je] |
Ж | ж | же [ʒe] | [ʒ] | [Z] |
З | з | зе [ze] | [z] | [z] |
И | и | и [ɪ] | [ɪ] | [I] |
І | і | і [i] | [i] | [i] |
Ї | ї | ї [ji] | [ji] | [ji] |
Й | й | й [ɪj], йот [jot] | [j] | [j] |
К | к | ка [ka] | [k] | [k] |
Л | л | ел [el] | [l] | [l] |
М | м | ем [em] | [m] | [m] |
Н | н | ен [en] | [n] | [n] |
О | о | о [o] | [o] | [o] |
П | п | пе [pe] | [p] | [p] |
Р | р | ер [er] | [r] | [r] |
С | с | ес [es] | [s] | [s] |
Т | т | те [te] | [t] | [t] |
У | у | у [u] | [u] | [u] |
Ф | ф | еф [ef] | [f] | [f] |
Х | х | ха [xa] | [x] | [x] |
Ц | ц | це [t͡se] | [t͡s] | [ts] |
Ч | ч | че [t͡ʃe] | [t͡ʃ] | [tS] |
Ш | ш | ша [ʃa] | [ʃ] | [S] |
Щ | щ | ща [ʃt͡ʃa] | [ʃt͡ʃ] | [StS] |
Ю | ю | ю [ju] | [ju], [ʲu] | [ju], ['u] vagy [_ju] |
Я | я | я [ja] | [ja], [ʲa] | [ja], ['a] vagy [_ja] |
Ь | ь | м’який знак [mjaˈkɪj znak] |
[ʲ] | ['] vagy [_j] |
’ | апостроф [aˈpos.trof] |
– | – |
Az ukrán írás csaknem teljesen fonetikus. Két, a nyelvben megtalálható mássalhangzóhoz nem tartozik külön betű, hanem két betű kombinációjaként írják őket. Ezek a дз [d͡z] és a дж [d͡ʒ].
Bizonyos magánhangzók előtt néhány mássalhangzó meglágyul (palatalizálódik): a д, т, з, с, ц, л, н és a дз hangok lággyá válnak, ha я, є, і, ї, й vagy ю követi őket. A megelőző mássalhangzó lágyulását jelzi a lágyságjel (ь) is.
Az aposztróf azt jelzi, hogy a megelőző mássalhangzó nem palatalizálódik. Például a сім'я ("család") szóban az м nem lágy, a я kiejtése pedig [ja]: [sim.ja].
A szovjet időszakban nem használták a ґ betűt, helyette csak a г volt használatban.
Az ukrán nyelv átírásai
szerkesztésNagybetű | Kisbetű | Általános célú magyar átírás |
Tudományos (Kniezsa-féle) magyar átírás |
Hivatalos nemzeti átírás[1][2] |
ISO 9[3] átírás |
ALA/LC[4] átírás |
BGN/PCGN[5] átírás |
WWS[6] átírás |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
А | а | a | a | a | a | a | a | a |
Б | б | b | b | b | b | b | b | b |
В | в | v | v | v | v | v | v | v |
Г | г | h, g[7] | h | h, gh[8] | g | h | h | h |
Ґ | ґ | g | g | g | g̀ | g | g | g |
Д | д | d, gy[9] | d | d | d | d | d | d |
Е | е | е | e | e | e | e | e | e |
Є | є | e, je[10] | je | ie, ye[11] | ê | ie | ye | je |
Ж | ж | zs | ž | zh | ž | zh | zh | ž |
З | з | z | z | z | z | z | z | z |
И | и | i | y | y | i | y | y | y |
І | і | i | i | i | ì | i | i | i |
Ї | ї | ji | ji | i, yi[11] | ï | ï | yi | ji |
Й | й | j | j | i, y[11] | j | ĭ | y | j |
К | к | k | k | k | k | k | k | k |
Л | л | l | l | l | l | l | l | l |
М | м | m | m | m | m | m | m | m |
Н | н | n, ny[9] | n | n | n | n | n | n |
О | о | o | o | o | o | o | o | o |
П | п | p | p | p | p | p | p | p |
Р | р | r | r | r | r | r | r | r |
С | с | sz | s | s | s | s | s | s |
Т | т | t, ty[9] | t | t | t | t | t | t |
У | у | u | u | u | u | u | u | u |
Ф | ф | f | f | f | f | f | f | f |
Х | х | h | ch | kh | h | kh | kh | x |
Ц | ц | c | c | ts | c | ts | ts | c |
Ч | ч | cs | č | ch | č | ch | ch | č |
Ш | ш | s | š | sh | š | sh | sh | š |
Щ | щ | scs | šč | shch | ŝ | shch | shch | šč |
Ю | ю | u, ju[10] | ju | iu, yu[11] | û | iu | yu | ju |
Я | я | a, ja[10] | ja | ia, ya[11] | â | ia | ya | ja |
Ь | ь | –, j[12] | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ | ’ |
’ | – | ’ | " | ′ | – | " | - |
Példák az átírásra
szerkesztésA példák a fenti táblázat sorrendjét követik!
- Київ – Kijiv, Kyjiv, Kyiv, Kyïv, Kyïv, Kyyiv, Kyjiv
- Ігор – Ihor, Ihor, Ihor, Ìgor, Ihor, Ihor, Ihor
- Євген – Jevhen, Jevhen, Yevhen, Êvgen, Ievhen, Yevhen, Jevhen
- гривня – hrivnya, hryvnja, hryvnia, gryvnâ, hryvnia, hryvnya, hryvnja
- Запоріжжя – Zaporizzsja, Zaporižžja, Zaporizhia, Zaporižžâ, Zaporizhzhia, Zaporizhzhya, Zaporižžja
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hivatalos nemzeti átírás az 1996. április 19.-i „9. sz. döntés” alapján, bővebb információk: Верховна Рада України – Про впорядкування транслітераці українського алфавіту латиницею. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ A megkettőzött mássalhangzókat az átírás nem kettőzi: Запоріжжя → Zaporizhia
- ↑ International Organization for Standardization: ISO 9:1995 (PDF/nyomtatott). ISO.ch. (Hozzáférés: 2012. december 12.)
- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems Archiválva 2006. január 3-i dátummal a Wayback Machine-ben. Version 1.3. March 2000.
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ hangutánzó és idegen eredetű szavakban
- ↑ зг átírásában: zgh
- ↑ a b c є, і, ї, ь, ю, я előtt, lágyult helyzetben
- ↑ a b c szó elején, magánhangzó és ’ után
- ↑ a b c d e szó elején
- ↑ о előtt, de nem д, н, т után