2007-es magyarországi vasútbezárások

2007. március 4-től a MÁV megszüntette a személyszállítást 14 vasútvonalon és vonalszakaszon, 478 kilométeren.[1] 2007. március 3-án közlekedett utoljára személyvonat ezeken a szakaszokon, az érintett településeken azután Volán-társaságok menetrend-szerinti járatai folytatták a személyszállítást, ma viszont már a Volánbusz Zrt. látja el ezt a feladatot. A személyszállító vonatok leállítása után néhány vonalon a teherszállítás folytatódott. Alig egy hónap múlva a MÁV vonatpótló autóbuszokkal kiszolgált vonalain is az azóta a Volánbuszba beolvadt helyi volán társaságok vették át a személyszállítást.[2]

A 2007-es magyarországi vasútbezárások térképe

A Gyurcsány-kormány által 2007-ben, és Bajnai-kormány által 2009-ben bevezetett vasútbezárásoknak szavak szintjén nagy kritikusa volt a Fidesz. A fideszes Fónagy János 2009-ben azt ígérte, hogy „a Fidesz kormányra kerülése esetén mindenütt, ahol erre műszaki lehetőség van, helyre fogjuk állítani a közösségi közlekedést”.[3] Természetesen minden bezárt vasútvonalon megvan a műszaki lehetőség a vonatközlekedés újraindítására, a rosszabb állapotú vasútvonalakon is némi felújítás után a vonatközlekedés újraindítható. Vagyis Fónagy János azt ígérte, hogy minden bezárt vasútvonalat és vonalszakaszt újraindítanak. Ennek ellenére az Orbán-kormány mindeddig a szocialista kormányok által 2007-ben bezárt 14, és a 2009-ben bezárt 24[4] (azaz összesen 38) vasútvonal és vonalszakasz közül csak 10 vasútvonalon és vonalszakaszon indította újra a forgalmat, tehát a kormány mai napig nem tartotta be ezt a vidéken élő emberek életét és a környezetvédelmi szempontokat is segíteni hivatott ígéretét.

Története

szerkesztés

A bezárások háttere

szerkesztés

A magyarországi szárnyvonalak személyforgalmának megszüntetésére a magyar kormány kezdeményezésére került sor. A 2006-os országgyűlési választások és a második Gyurcsány-kormány megalapítása után szinte azonnal a közbeszéd része lett az állam takarékoskodási kényszere, ezen belül a MÁV-csoport veszteségének tarthatatlansága. 2006 folyamán Kóka János közlekedési miniszter 81 mellékvonal bezárásának lehetőségét vizsgálta meg.[5] Kóka elképzelései között eredetileg nem csupán a vasútvonalak személyforgalmának felszámolása, hanem regionális vasúti társaságok szervezése, a MÁV adminisztrációs személyzeti létszámának csökkentése, illetve a vasút és a busztársaságok közötti verseny korlátozása is szerepelt, ám ezek közül csak a vasútbezárás jutott el később a megvalósítás szakaszába.[6] 2006 folyamán több felmérés és tanulmány is készült amelyekben 26 vasútvonal azonnali, további 23 vonal néhány éven belüli bezárását javasolták. A javaslat alapját az év szeptemberében elkészített forgalomszámlálás adta.[5] A kora nyáron napvilágot látott szüneteltetési tervekből a minisztérium egyre-másra engedményeket kényszerült tenni. Többek között sikeresen lobbizott a forgalom fenntartásáért a Bakonyvasút Szövetség, Karsai József battonyai és Szirbik Imre szentesi polgármester. A leállítandó vonalakat tartalmazó lista 15-re rövidült 2006. december 1-jén, miután Kóka Jánost meghallgatta az Országgyűlés MSZP-frakciója, ám a bezárásokat ellenző baloldali képviselők csoportja a terv teljes visszavonását nem tudta elérni.[7] Az ellenállás miatt a minisztérium nem csak az érintett vonalak körét szűkítette, de annak ideiglenes elhalasztására is kényszerült: a vonatok leállítására a 2006 decemberi menetrendváltás idejére kitűzött időpontban nem került sor. A szüneteltetésre ítélt vonalak köre 2007 január közepére vált véglegessé, akkor tűzték ki az utolsó üzemnapok időpontját is.[8]

A kormányzat fő célja a MÁV veszteségeinek mérséklése volt, a mintegy 500 kilométernyi vasútvonal bezárásából körülbelül 6–7 milliárd forint megtakarítást remélt.[2][9] Azonban a későbbiekben nem sikerült tisztázni, hogy a 2007-es vasútvonal-bezárások eredményeztek-e megtakarítást a MÁV számára.[10] A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) által 2009-ben közzétett adat szerint a bezárások miatt a vasút 11 dolgozóját küldték el (10-et nyugdíjba), a társaság számára jelentős költséget jelentő dolgozói bérezés így nem csökkent észrevehetően. Szintén 2009-ben Szép Béla szocialista országgyűlési képviselő arról számolt be, hogy az üzemszünettel járó költségek (lopáskárok, őrzés stb.) vélhetően kiegyenlítik, ha ugyan meg nem haladják az üzemeltetés korábbi költségeit, így a 2007-es intézkedések veszteséget eredményeztek a vasúttársaság gazdálkodásában.[11] 2010-ben Fellegi Tamás gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy az addig bezárt 29 vasútvonal a MÁV veszteségeit alig 1%-kal mérsékelte.[12]

Társadalmi reakció

szerkesztés

A kormányzat a vasútvonalak megszüntetését „szolgáltatóváltásként” kommunikálta, a megszűnő vonatok helyett azonos számú buszjáratot rendelt meg.[2] A Kóka János által vezetett minisztérium a forgalom megszüntetését követő héten megjelent közleményében elégedetten nyugtázta a bezárások lebonyolítását.[13] A parlamenti ellenzék fő erejét adó Fidesz hevesen bírálta a kormányzat vasútpolitikáját, több képviselője a vidék sunyi ellehetetlenítésével vádolta a kormányt.[14][15]

A bezárások tervezetét már az első, 28 vonalat tartalmazó változat nyilvánosságra kerülésekor támadták a jelentősebb környezetvédő szervezetek, köztük a Védegylet és a Levegő Munkacsoport.[16] Ugyancsak rideg fogadtatásra talált a kormányzati terv az érintett települések önkormányzatainak körében.[2][17] A legerősebb társadalmi ellenállás a 14-es számú vonal esetében bontakozott ki. A vasút fennmaradásában érdekeltek hiába mutattak rá a buszos forgalompótlás hiányosságaira, a személyforgalom felfüggesztését már nem tudták elkerülni.[14] Csaknem valamennyi bezárt vonal esetében sor került kisebb tiltakozó megmozdulásra is.[18][19][20]

Utóélete

szerkesztés

2007 márciusa után a vasútbezárások témáját a kormányzat továbbra is napirenden tartotta, és további vasútvonalak bezárását kezdte vizsgálni, így két éven belül a 2009-es magyarországi vasútbezárások során újabb 24 vasútvonalon szűnt meg a személyszállítás. A 2010-ben hatalomra került második Orbán-kormány feladatának tűzte ki a bezárt vasútvonalak újranyitását ellenzékben tett ígéretei alapján, de ez mindössze 10 vasútvonalat érintett az összesen bezárt 38-ból. A 2007-es bezárások köréből csak egyetlen vonal nyílt újra, a Pápa–Csorna-vasútvonal, amelyen 2010. július 4-én újraindult a személyszállítás.[21]

Érintett vasútvonalak listája

szerkesztés

Megszűnt vasúti személyszállítás

szerkesztés

Az alábbi vasútvonalakon a vasúti személyszállítás 2007. március 3-ával megszűnt, 2007. március 4-től a személyszállítást az érintett viszonylatokon Volán végezte, ma viszont a Volánbusz Zrt. végzi.

 
Üzemszünet a Fülöpszállás–Kecskemét vasútvonalon 14 hónappal a rendszeres forgalom leállítása után
Vonal száma Bezárt vonalszakasz Hossz (km) Jelenlegi állapot
13 Környe – Kisbér – Pápa 86 Veszprémvarsány – Franciavágás között rendszeres teherforgalom, Veszprémvarsány – Környe között járhatatlan, forgalomból kizárva. Pápa – Franciavágás között rendszeres teherforgalom volt 2022-ig, amikor a pápai reptér bővítése miatt a vasútvonal érintett szakasza kizárásra került, későbbi felbontás céljából.
14 Pápa – Csorna 37 2010. július 4-én újraindult a személyszállítás.
24 Zalabér-Batyk – Zalaszentgrót 6 Járható. Utoljára 2023. május 13-án közlekedett különvonat rajta. 2019-ben az újranyitását tervezték, ami a MÁV pályafenntartás ellenállása miatt meghiúsult
27 Hajmáskér – Lepsény 31 Hajmáskér - Papkeszi között rendszeres teherforgalom. Papkeszi - Lepsény között forgalomból kizárva.
62 Sellye – Villány 58 Drávafok – Sellye – Vajszló között rendszeres teherforgalom. A vonal többi része hiányos, járhatatlan.
76 Diósjenő – Romhány 18 Járhatatlan, forgalomból kizárva.
84 Kisterenye – Kál-Kápolna 55 Végig járható. Kisterenye – Mátramindszent illetve Recsk-Parádfürdő – Kál-Kápolna között alkalmi teherforgalom.
88 Mezőcsát – Nyékládháza 17 Járható. Utoljára 2016. október 29-én közlekedett különvonat rajta.
95 Kazincbarcika – Rudabánya 15 Sínlopások miatt járhatatlan.
112 Nagykálló – Nyíradony 23 Forgalomból kizárva. Utoljára 2019. szeptember 14-én közlekedett különvonat rajta.
129 Murony – Békés 8 Járható. Nincs teherforgalom.
151 Kunszentmiklós-Tass – Dunapataj 50 Kunszentmiklós-Tass – Solt között járható, szórványos teherforgalom. Solt és Dunapataj között járhatatlan, forgalomból kizárva.
152 Kecskemét alsó – Fülöpszállás 39 Kecskemét – Helvécia között szórványos teherforgalom. Helvécia – Fülöpszállás között forgalomból kizárva, pályafenntartási járművekkel járható.
153 Kiskőrös – Kalocsa 31 Rendszeres teherforgalom. A vonal teherforgalom céljából felújítást kapott és meghosszabbításra került Foktőig.

Megszűnt vasútpótló buszjáratok

szerkesztés

Az alábbi vasútvonalakon a vasúti személyszállítás korábban megszűnt, de mivel fennállt a MÁV szolgáltatási kötelezettsége, vasúti autóbuszokkal bonyolították le a forgalmat. Mivel ezek a buszjáratok vasúti járatpótlásnak minősültek, így vasúti menetrendben szerepeltek, vasúti díjszabással voltak igénybe vehetők. A vasútbezárással együtt ezeken a viszonylatokon is megszűnt a MÁV szolgáltatása, a helyettük Volán buszok indultak (ma viszont már ezeken a viszonylatokon is a Volánbusz Zrt. látja el ezt a feladatot).

Vonal száma Vonatpótló busz viszonylata Vasúti forgalom megszűnése a viszonylaton
48 Tamási – Pincehely
  • Tamási – Keszőhidegkút-Gyönk: 1990. április 1.

A vonatpótló buszok a vasúti nyomvonaltól eltérően Tamási és Pincehely között közlekedtek.

49 Dombóvár – Tamási – Lepsény
  • Dombóvár – Tamási: 1990. április 1.
  • Tamási – Mezőhidvég: 1992. szeptember 26.
  • Mezőhidvég – Lepsény: 1999. június 25.

A közút eltérő vonalvezetése miatt a vonali vonatpótló buszok Fürgedet nem érintették, oda külön járatként Tamási – Fürged pótlóbuszok közlekedtek.

62 Sellye – Barcs
  • Sellye – Középrigóc: 2006. május 7.
64 Pécsvárad – Bátaszék
  • Pécsvárad – Palotabozsok: 1997. május 31.
  • Palotabozsok – Bátaszék: 2003. január 22.

(A táblázat az utolsó vonatok közlekedésének a napját tartalmazza, a vasútpótló járatok indulása a következő nap volt.)

  1. Vasúti mellékvonalakat búcsúztattak, Origo, 2007
  2. a b c d Kapitány Szabó Attila: Vonatok mennek, buszok jönnek (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. március 2. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  3. Fónagy János (Fidesz) sajtótájékoztatója 2009. november 27-én, youtube.com
  4. Tömött vonatokat állítanak le, Index, 2009. szeptember 28.
  5. a b Kapitány Szabó Attila: Repetázhat a MÁV forgalom- szüneteltetésből (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. november 28. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  6. Kapitány Szabó Attila: Szárnypróbálgatás (magyar nyelven). Népszabadság, 2006. június 8. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  7. Putsay Gábor: Halálra ítélt vasútvonalak (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2006. december 7. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  8. Nem dübörögnek: 14 vasútvonalon leáll a személyszállítás (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. január 18. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  9. Felszámolják a vasútvonalak több mint tíz százalékát (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. június 7. [2009. szeptember 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  10. Sokba kerül a vasútbezárás (magyar nyelven). Hírszerző, 2007. március 12. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  11. Máriás Leonárd: Egy forintot sem nyerünk, sőt veszítünk a vonalbezárásokka. Hírszerző, 2009. november 2. [2009. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  12. Fellegi: első a vasút fejlesztése (magyar nyelven). FN, 2010. június 11. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  13. A vasút viszi el a konvergenciaprogramot? (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. március 12. (Hozzáférés: 2010. május 21.)
  14. a b Fidesz: fejlesztés helyett vidékfelszámolás zajlik (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. március 6. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  15. Interpellációk a vasúti szárnyvonalakról (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  16. Borsodi Attila: Ízekre szedték Kóka vasútellenes érveit (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2006. július 12. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  17. Tolcsvai L. László: Ha majd leáll a vasút… (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2006. július 11. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  18. Putsay Gábor: Eredménytelenül tiltakoznak a felszámolás ellen a civilek és az önkormányzatok (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. február 28. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  19. Tolcsvai L. László: Szomorú emlékezés Mezőcsáton (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2010. június 21.)[halott link]
  20. B. Papp László: Hazáig sírt a Zsuzsi vonat (magyar nyelven). Népszabadság, 2007. március 5. (Hozzáférés: 2010. június 21.)
  21. PK: Öt vasúti szárnyvonalon újraindítják a személyszállítást (magyar nyelven). Magyar Nemzet, 2010. június 21. [2010. június 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. június 21.)

További információk

szerkesztés