Bokor (település)

magyarországi község Nógrád vármegyében

Bokor község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. Nevét egyes kutatók a középkorban használatos „Bukur” személynévből eredeztetik, de a bokor köznévből is származhat a táj bokros-cserjés jellege miatt. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Bokor
Az evangélikus templom
Az evangélikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeNógrád
JárásPásztói
Jogállásközség
PolgármesterHegedűs Pál (független)[1]
Irányítószám3066
Körzethívószám32b
Népesség
Teljes népesség87 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség16,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság253[3] m
Terület6,75 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 46″, k. h. 19° 32′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 55′ 46″, k. h. 19° 32′ 31″
Bokor (Nógrád vármegye)
Bokor
Bokor
Pozíció Nógrád vármegye térképén
Bokor weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A templom karzata
A templom oltára

A Cserhát magaslatai közt fekszik, Pásztótól légvonalban nagyjából 10 kilométerre nyugatra. A völgyben fekvő falut dombok-erdők övezik, kiváló gyalogos- és kerékpár-útvonalakkal.

Megközelítése

szerkesztés

Zsáktelepülés, csak közúton és csak egy útvonalon érhető el, a Mohora-Alsótold közt húzódó 2123-as útból kiágazó 21 147-es számú mellékúton, Kutasón keresztül.

Az ország távolabbi részei felől a legkönnyebben a Hollókő elérését is segítő 2122-es útról közelíthető meg, Alsótoldon letérve a 2123-as úton, majd arról Kutasó irányában délnek fordulva.

Története

szerkesztés

Bokor Árpád-kori település. Az oklevelek 1265-ben említették először egy birtoklevélben. Báthori István országbíró 1439-ben kapta adományul, ekkor Buják várának tartozéka volt. A középkori falu valamivel délebbre feküdt, és Kisbokornak nevezték, és valószínűleg a török időkben pusztult el. Ősi templomának maradványait az eke néha még az 1900-as évek elején is felvetette. 1715-ben a vármegyei adóíveken öt magyar és öt szlovák, 1720-ban pedig öt magyar, valamint egy-egy szlovák és német háztartást írtak össze. Az 1770 évi úrbéri rendezéskor Darvas Ferenc és Darvas József, majd később, a 19. század elején Zsembery Zsigmond és a Gyürky család voltak birtokosai. 1863-ban egy nagy tűzvész alkalmával az egész község leégett, az evangélikus templommal együtt, amely azonban újra felépült.

A 20. század elején Nógrád vármegye Sziráki járásához tartozott.

1910-ben 286 lakosából 74 magyar, 212 szlovák volt. Ebből 48 római katolikus, 232 evangélikus, 6 izraelita volt.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
Polgármester Megjegyzés
1990–1994 Cserenyi Pál független[4]
1994–1998 független[5]
1998–2003 független[6]
2003–2006 Dömsödi Gábor független[7] Időközi választás 2003. április 27.
2006–2010 Engel Krisztina független[8]
2010–2011 független[9] hivataláról lemondott
2011–2014 Dömsödi Gábor független[10] Időközi választás 2011. november 20.
2014–2020 Hegedűs Pál független[11]
2020–2024 független[12] Időközi választás 2020. január 28.

A településen a 2002. október 20-án megtartott önkormányzati választás után, a polgármester-választás tekintetében nem lehetett eredményt hirdetni, szavazategyenlőség miatt. Aznap a 117 szavazásra jogosult lakos közül 99 fő járult az urnákhoz, egyikük érvénytelen szavazatot adott le, az érvényes szavazatok pedig épp fele-fele arányban oszlottak meg a két, független jelölt, Cserényi Pál addigi polgármester és egyetlen kihívója, Dömsödi Gábor médiaszemélyiség között.[13] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2003. április 27-én tartották meg.[14]

2011. november 20-án újabb időközi polgármester-választást kellett tartani a községben, ezúttal az addigi polgármester lemondása okán.[15] A választáson a leköszönő faluvezető elődje egyedüliként indult el, így az érvényes szavazatok 100 %-ával nyerte el, immár másodjára a polgármesteri posztot.[16]

A 2019. október 13-án tartott önkormányzati választás után a polgármester-választás tekintetében ismét nem lehetett eredményt hirdetni a településen, ezúttal megint csak az első helyen kialakult szavazategyenlőség miatt:[17] az előző polgármester, Hegedűs Pál és három kihívójának egyike, Ocskay Zoltán egyaránt 31-31 szavazatot szerzett.[18] Az emiatt szükségessé vált időközi választást 2020. január 26-án tartották meg: ezen Hegedűs Pál októberi kihívói közül senki sem jelöltette magát, új jelöltként indult el viszont dr. Illés Márta, aki végül 10 szavazattal, 32-42 arányban alulmaradt a korábbi településvezetővel szemben.[1]

Önkormányzati képviselő-testületei

szerkesztés

Hegedűs Pál polgármester, Engel Krisztina alpolgármester; Kórósné Baros Erzsébet, Maczkó László és Szepes Péter képviselők.

Lakossága

szerkesztés

A lakosság korösszetétele 2010-ben:

  • 0–6 éves – 4 fő
  • 7–14 éves – 5 fő
  • 15–24 éves – 10 fő
  • aktív korú – 52 fő
  • nyugdíjas – 66 fő
A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
131
130
125
93
89
87
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 93%-a magyar, 7%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[19]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99%-a magyarnak, 8,7% románnak, 20,4% szlováknak mondta magát (1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 24,3%, református 7,8%, evangélikus 45,6%, egyéb vallású vagy felekezetű 8,7%, felekezeten kívüli 6,8% (6,8% nem nyilatkozott).[20]

2022-ben a lakosság 87,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,6% szlováknak, 2,2% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,1% volt evangélikus, 18% római katolikus, 5,6% református, 4,5% egyéb keresztény, 6,7% felekezeten kívüli (30% nem válaszolt).[21]

Látnivalók

szerkesztés
  • Műemlék templomrom: A temető legmagasabb pontján állnak egy 13. századi templom romjai. A falmaradványokat fák, bokrok nőtték be. A nyugati fal hat méteres hosszan még áll, a keleti alapfalra az ezredfordulón ravatalozót építettek.[22]
  • Műemlék evangélikus templom: 1727-ben a Bokorban lakó evangélikusok a romos katolikus templomot használták – ez feltehetően a temetőben álló romtemplom volt. A mai templomot valamikor 1790 körül a Darvas család építtette a katolikusoknak, miután a falu 1770-ben az ő birtokukba került. 1863-ban leégett, de hamarosan újjáépítették.

A késő barokk stílusú templom egyhajós. Épített oltára és szószéke van. U alakú karzata négy faragott faoszlopon nyugszik. Padlózata nagy, négyzetes, sima padlótéglákból áll.[23]

A településen található még egy baptista imaház is, amely a hívek felajánlásaiból és kétkezi munkájából épült 1936-ban.

A megélhetés fő forrása a mezőgazdaság: a családok többsége önellátó módon gazdálkodik. Kereskedelmi mennyiséget mézből és málnából termelnek. A falu legjelentősebb vállalkozása egy sajtot gyártó kisüzem.

Kulturális élet, rendezvények

szerkesztés

Évente kétszer országos futóverseny útvonala halad át a falun.

Helyi rendezvények:

  • Minden évben falunap különböző versenyekkel szervezünk, gyerekeknek, illetve felnőtteknek egyaránt.
  • Egykor színvonalas hagyományőrző csoport működött, de ma már nyoma sincs.
  • A falut időnként a szlovák kisebbségi önkormányzat képviseli a hagyományőrző rendezvényeken, mint például a Vanyarci Haluska Fesztiválon.
  • Kitüntetettek:
  • A község nyugalmazott falugondnoka: Szepes Péter Gáborné, Aranka 2000-ben a szociális ágazat legmagasabb kitüntetését vehette át a Pro Caritate díjat Sárospatakon.
  • Bokor Község első díszpolgára: Krátki György (2014)

Szepes Péter, Nógrád Megye Salkaházi Sára díja, (2018)

  1. a b Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 20önkválidőközi nevű lábjegyzeteknek
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Bokor, Hungary (angol nyelven) (html). Falling Rain Genomics, Inc. (Hozzáférés: 2012. július 5.)
  4. Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  6. Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  7. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) ”2003idők” nevű lábjegyzeteknek
  8. Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  9. Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. Bokor települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011. november 20. (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  11. Bokor települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2015. június 3.)
  12. Bokor települési időközi választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  13. Bokor települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 4.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. 2011. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2011 (Hozzáférés: 2020. június 9.)
  16. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) 11önkválidőközi nevű lábjegyzeteknek
  17. Bokor települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 10.)
  18. Bokor települési polgármester-választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2020. január 28. (Hozzáférés: 2020. január 28.)
  19. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  20. Bokor Helységnévtár
  21. Bokor Helységnévtár
  22. A templomrom. Műemlékem.hu
  23. Az evangélikus templom. Műemlékem.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Bokor (település) témájú médiaállományokat.