Főmenü megnyitása

Hollókő egy község Nógrád megyében, a Szécsényi járásban. Magyarország egyetlen olyan faluja, amely szerepel az UNESCO világörökség listáján, és így világszerte ismert. A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut, Hollókőt vette fel a Világörökség listájára. A legfontosabb feltételnek, azaz az egyedi és egyetemes jelentőségnek Hollókő azzal tesz eleget, hogy a 1718. században kialakított falu a tradicionális építészet és a 20. századot megelőző falusi élet olyan, páratlan példája, amelyet sikerült eredeti állapotában megőrizni. Hollókő napjainkra sem vált szabadtéri múzeummá: mindmáig élő, lakott település. Hagyományőrző lakói a legtöbb épületet most is rendeltetésszerűen használják. Dr. Román András és Mendele Ferenc[3] közreműködésével került műemlékvédelem alá a község.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Hollókő
Hollókő vára
Hollókő vára
Hollókő címere
Hollókő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásSzécsényi
Jogállás község
Polgármester Szabó Csaba (FIDESZKDNP)[1]
Irányítószám 3176
Körzethívószám 32
Népesség
Teljes népesség329 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség64,09 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület5,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Világörökség-azonosító401
Elhelyezkedése
Hollókő (Magyarország)
Hollókő
Hollókő
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 31″Koordináták: é. sz. 47° 59′ 46″, k. h. 19° 35′ 31″
Hollókő (Nógrád megye)
Hollókő
Hollókő
Pozíció Nógrád megye térképén
Hollókő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hollókő témájú médiaállományokat.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

A falu Nógrád megye középső részén Szécsénytől délkeletre 12, Pásztótól északnyugatra 20 km-re, a Cserhát hegységben épült. A mindössze pár száz fős település ófaluja a világörökség része. A falu közúton Szécsény felől a 22-es főútról vagy a 21. számú főútról Pásztó előtt lehajtva a 2122-es számú mellékúton közelíthető meg – erről ágazik ki a bekötő 21 146-os út. A településről másik irányba nem lehet továbbmenni, így Hollókő egy zsáktelepülés. Hollókő központjában működik 1964 óta az a falumúzeum, amely egy jellegzetes palóc parasztcsalád életmódját, lakását, bútorait viseletét és gazdasági eszközeit mutatja be.

Természeti viszonyokSzerkesztés

 
A Cserhát dombjai a várból

A Keleti- vagy Vulkáni-Cserhát alacsony vulkáni rögvidék, ahol harmadkori romvulkánok, andezit kőzettelérek (dájkok) és összetört lávatakaró roncsai bukkannak felszínre. Hollókő, Buják, Szanda és Ecsegvára is egy-egy dájkra (pontosabban: Hollókő egy neckre) épült. A Karancs (729 m) andezit lakkolit hegy: az egymás felett és mellett elhelyezkedő kőlencséket sok helyen még beborítja az oligocén homokkő. Az andezit csak a meredekebb részeken exhumálódott.

A hollókői várhegy egy nagyjából 14 millió éves (miocén korú) vulkán kürtőkitöltésének roncsa: a vulkáni felépítmény lepusztulása után a kürtőben megszilárdult, kemény, az eróziónak jobban ellenálló andezit kipreparálódott a környező üledékes kőzetekből.

A vár körüli egykori erdőség maradványa a jelenlegi fás legelő: a fákat fokozatosan vágták ki a legelő gyarapítása érdekében. A külterjes állattartás visszaszorulása után a területen megindult a szukcesszió.

ÉghajlatSzerkesztés

A Cserhát középhőmérséklete 9-9,5 °C, éves csapadéka 600–650 mm, mert szélárnyékban fekszik. A patakok vízhozama csekély, fő folyója a Galga.

Hollókő éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,02,89,315,020,923,025,323,920,314,65,81,413,6
Átlaghőmérséklet (°C)−2,00,33,613,714,518,618,519,116,611,35,10,610,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−4,0−1,71,66,010,513,615,014,811,77,02,2−1,76,3
Átl. csapadékmennyiség (mm)393238556380616345375640609
Havi napsütéses órák száma55911461871901901961881459682591625
Forrás: A Karancs-Medves és a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet, Nógrád és Gömör határán (szerk. Kiss Gábor, Baráz Csaba, Katarina Gaálová, Judik Béla), Bükki Nemzeti Park Igazgatóság, Eger, 2007. ISBN 978-963-87289-2-0


TörténeteSzerkesztés

A falu története a 13. századig nyúlik vissza, a tatárjárás után épült fel a Szár-hegy vára. A sziklára épített erődítmény nevére egy régi legenda ad magyarázatot. Eszerint bizonyos Kacsics András – a 12. századtól ténylegesen a Kacsics nemzetség tagjai voltak ezen a területen a földesurak – elrabolta és épülő várába zárta a szomszédos földesúr szépséges asszonyát. Az asszony dajkája azonban „boszorkány” volt, és szövetkezett az ördöggel, akit rávett, hogy fiait változtassa hollóvá. Az ördögfiak az erődítményt kőről kőre lebontva kiszabadították az asszonyt, majd – becsületükre legyen mondva – nem szórták szerteszét a köveket, hanem egy közeli sziklán új várat raktak belőlük. Ez a vár lett Hollókő, az alatta elterülő falu pedig a várról kapta nevét. Egy hasonló monda szerint egy gőgös nemesúr kezdte el építeni a várat a hegytetőn. Még nem volt vele készen, amikor asszonyt rabolt magának és felvitte a félkész várába. Azonban az asszonynak volt két idomított hollója és ezek éjszakánként elhordták a köveket amiket a kőművesek nappal felraktak. A vár csak akkor épült fel, amikor a rabságban tartott asszony visszakapta szabadságát.

Mivel a korabeli oklevelek jobbára csak a várat említik, a faluról a középkorból pusztán az a tény ismert, hogy már a 14. század első felében egyházas hely volt. Eredetileg valószínűleg a vár nyugati oldalán lehetett – legalábbis az iratok alapján a szent Mártonnak szentelt római katolikus plébánia 1342-ben ott állt. A középkori Pusztatemplom helyét, amit a lakosság Előttyinek nevez, 1969-ben tárták fel. A Pusztavár, Pusztatemplom, Pusztaszőlők helynevek valószínűleg a tatárjárás után alakultak ki.

A török időkben sok más településhez hasonlóan Hollókő is elnéptelenedett: 1715-ben mindössze három adóköteles háztartásról szólnak a vármegyei összeírások. Újratelepítése hamarosan megtörténhetett, hiszen 1720-ban már nemes községként szerepelt a nyilvántartásban (ez azt jelentette, hogy lakói mentesültek az adófizetés kötelezettsége alól). A környék kedvezőtlen termőhelyi adottságai miatt hosszú időre megrekedt a település fejlődése. A várral szembeni, kisparcellás szőlőterületet 1860-ban alakították ki tagosítással: a falu alig 1200 magyar holdnyi (41 hektáros) határát a jobbágyfelszabadítás után 687 paraszti kisbirtokra szabdalták fel.

A településen többször pusztított tűzvész, mivel a házakat fából építették, alapozás nélkül, és könnyen gyulladó zsúptetővel fedték, a szabad tűzhelyek felett pedig kémény helyett csak füstlyukakon szellőztettek. Az 1909-es nagy tűzvész jelentette a fordulópontot: az immár vályogfalú házakat kőalapra emelték, és szarufás tetőszerkezettel, cserépzsindellyel fedték, megőrizve eredeti formájukat. A századelő hangulatát, az ősi palóc népi építészeti stílus emlékeit magán viselő Ófalu 1911-re nyerte el mai arculatát.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,8%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 0,3% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 74,6%, református 2,8%, evangélikus 0,3%, görög katolikus 0,6%, felekezeten kívüli 8,7% (13% nem nyilatkozott).[5]

Ófalu, a védett falurészSzerkesztés

 
A Fő utca a védett falurészben

Az Ófalu népi építészete mellett a helyi hagyományok, a népviselet és a gasztronómia is a Világörökség részét alkotja. Hollókő a térséget jellemző, egyutcás falutípust képvisel, melynek alapszerkezetét a központi útra merőlegesen, keskeny szalagtelkeken elhelyezkedő házak kettős vonala jelenti. A palóc településeken a nagycsaládok szokás szerint egyetlen telekre építkeztek, és a család létszámának növekedésével az utcára néző első ház mögött egyszerűen egy újat emeltek. A falu központjában, a domb tetején kialakított „szigeten” áll a kis fatornyos, fazsindellyel fedett templom, melyet 1889-ben közadakozásból építettek. Az épület kivételesen jó állapota és egyszerűségéből fakadó szépsége miatt valóságos kis ékkő.
A ma nem egészen 400 lelket számláló település közepén elhelyezkedő műemlékcsoport összesen 67 védett épületet foglal magába – ezek többnyire földszintes, kontyolt nyeregtetős parasztházak, melyek homlokfalát az utca és az udvar felől is áttört faragással díszített faoszlopos, deszkamellvédes tornácok (folyósó, gádor, ambítus, hambitus, ambis, hambit, gang[6]) szegélyezik.

Nevezetességek HollókőnSzerkesztés

 
Hollókői Vár

Hollókői Húsvéti FesztiválSzerkesztés

Hollókő minden évben megrendezésre kerülő legnagyobb rendezvénye a Húsvéti Fesztivál,[7] a hagyományok és az életöröm ünnepe. Egy hely, amit mindenkinek látnia kell! Gazdag folklórprogram, palóc gasztronómia, népszokások az elmaradhatatlan locsolkodással, koncertek, családi és gyermekprogramok nyújtanak feledhetetlen élményeket a vendégeknek. Húsvét napjain folyamatos program várja a bájos ékszerdoboz-faluba látogatókat, ahol az Ófalu parasztházai és köves utcája visszarepít minket az időbe.

NéprajzaSzerkesztés

A néprajztudomány jelenlegi állása, mai eredményei alapján vitatják a palócság eredetének kérdéseit. Ellentmondásos vélemények vannak az etnikum határairól, területi megoszlásáról, a néprajzi sajátosságok kizárólagos érvényességéről. Ennek ellenére Hollókőn, a világörökséghez tartozó védett falurészben Nógrád megye folklórjaként a palóc népcsoport életét, hagyományait mutatják be.

Népi építészeteSzerkesztés

A népi építészet jellegzetes alkotásai a palócházak, amelyek az ismert hármas tagolásukkal (tisztaszoba vagy ház, a pitvar és a kamra), jellegzetes díszítéseikkel, a ház homlokzatának alakításával az Ipoly és aCserhát vidékén sokfelé láthatók még.

NépviseleteSzerkesztés

Kenderből szőtt vászonnal varrták viseleteik jelentős részét, az ágyneműt, az asztalterítőt, törülközőt, a tarisznyát. Erre a gazdasági kényszerűség is rávitte a palóc asszonyokat. A hagyományosodó kismesterségek, a művészi, díszítő szándék gyakorlása az önkifejezés egyetlen, lehetséges eszköze volt.

A hollókői népviselet a mai napig élőnek tekinthető, de már csak a vasárnapi szentmisékre, jeles ünnepek alkalmából veszik fel a lányok és az asszonyok, a férfiak a 20. század közepe óta nem hordják. Az ünnepi felsőruházat valaha a család anyagi helyzetét is tükrözte, egyben öröklődő vagyontárgy volt. A viselet a családi állapotot kifejező főkötő, az ingváll és a sok alsószoknya. Utóbbiból munkához kettőt, ünnepeken akár húszat is felvettek a hollókői nők. Az ingváll több rétegű ruhadarab: vászon, gyolcs, selyem, végül tüll ujjat illesztettek össze, s az egészet együtt bíbor ingvállnak hívták.

IntézményeSzerkesztés

  • Hollókői Világörökség-kezelő Nonprofit Kft

A világörökségi védett falurész legnagyobb szállásadója. Főbb feladatuknak tekintik a rendezvények és a szabadidős programok szervezését és egy új Hollókő kép kialakítását, amelybe a pihenési lehetőségek mellett a (építészeti, népművészeti) hagyományok ápolása, és felelevenítése, az aktív pihenés lehetőségeinek megteremtése és fenntartása szerepel. Hozzájárul a falu műemléki értékeinek megóvásával és mindazon fejlesztések megvalósításával ahhoz, hogy a település lakói és a világ minden részéről érkező vendégek otthoniasan érezhessék magukat.

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Hollókő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b Javítva a település önkormányzatától érkezett információk alapján
  4. 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora (magyar nyelven). nepszamalas.hu, 2001. január 10. (Hozzáférés: 2009. július 5.)
  5. Hollókő Helységnévtár
  6. Magyar Néprajzi Lexikon tornác, folyósó, gádor, ambítus, hambitus, ambis, hambit, gang
  7. Hollókői Húsvéti Fesztivál, husvetifesztival.com

ForrásokSzerkesztés

  • Benkő Mihály: Hollókő-Ófalu (Salgótarján, 2009) ISBN 963-214-682-4
  • Faragó Zoltán: Hollókő-Várrom (Hollókő, 2009) ISBN 963-214-681-6
  • Pál József: Nógrád megye kézikönyve (Szekszárd, 1997) 387. o. ISBN 963-9089-12-5
  • A Bükki Nemzeti Park tájékoztatója – Hollókő, külterület

További információkSzerkesztés