Rózsahegy

város Szlovákiában

Rózsahegy (szlovákul Ružomberok, németül Rosenberg) város Szlovákiában a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásának székhelye. A Felső-Vág legnagyobb városa. Fehérpatak, Csernova, Hrboltó és Vlkolinec települések tartoznak hozzá.

Rózsahegy (Ružomberok)
A város látképe
A város látképe
Rózsahegy címere
Rózsahegy címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásRózsahegyi
Rang város
Első írásos említés 1233
Polgármester Igor Čombor
Irányítószám 034 01
Körzethívószám 044
Forgalmi rendszám RK
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség26 854 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség224 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság535 m
Terület126,72 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rózsahegy (Szlovákia)
Rózsahegy
Rózsahegy
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 49° 04′ 45″, k. h. 19° 18′ 15″Koordináták: é. sz. 49° 04′ 45″, k. h. 19° 18′ 15″
Rózsahegy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegy témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

FekvéseSzerkesztés

A Turócszentmártontól 37 km-re keletre, Liptószentmiklóstól nyugatra fekszik a 18-as és az 59-es főút találkozásánál, a Vág és a Revuca összefolyásánál fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét arról kapta, hogy egy vadrózsával benőtt dombon alapították.

 
A városháza
 
Park a Š.Hýroš téren

TörténeteSzerkesztés

Területén már a késő bronzkori ún. lausitzi kultúra népének volt megerősített települése, később a rómaiak és a szlávok telepedtek meg itt. A várost szász bányászok alapították a fontos kereskedelmi utak kereszteződésénél fekvő, vadrózsával benőtt Horka nevű dombon a 13. században. 1233-ban „terra Reuche” néven említik először. 1332-ben „Rosenberk”, 1337-ben „Rosonberch”, 1376-ban „Rosumbergh”, 1459-ben „Rozembere” alakban szerepek a korabeli forrásokban. 1318-ban városi jogokat kapott, melyeket Károly Róbert kiszélesített. Határában ezüstöt és rezet bányásztak. 1390-ben kiváltságait elvesztve a likavai uradalomhoz csatolták. A 15. század elején német jellege a huszita uralom révén szlávra változott. A 16. században mezőváros, vásártartási joggal, fejlett kézműiparral, evangélikus latin nemesi iskolával. 1607-ben evangélikus zsinat színhelye. 1625-ben 126 jobbágy- és 19 zsellérháza volt. 1715-ben 3 malom és 155 adózó háztartás volt a városban, közülük 40 kézműves családé. 1720-ban 92 adózója volt. 1729-ben létesült piarista gimnáziuma. Lakói főként földműveléssel, állattartással, kézművességgel és kereskedelemmel foglalkoztak. A várost sok elemi csapás pusztította. 19. századi fellendülését főleg faiparának és papírgyártásának köszönheti. 1848-ban a likavai függőségtől is megszabadult, majd fokozatosan a szlovákok pénzügyi, ipari és kulturális központja lett. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásának székhelye volt.

 
A városközpont részlete

Vályi András szerint „ROZENBERGA. Elegyes tót Mezőváros Liptó Várm. földes Ura a’ Kir. Kamara, ’s a’ Likavai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, és evangelikusok; Oskolája jeles, mellyben a’ Piárista Szerzetbéli Atyák tanitanak; fekszik Vág vize mellett, Likavának szomszédságában, Gombáshoz 2 mértföldnyire. Szerentsétleníttetett 1784-ik esztendőben Júniusban, midőn dél tájban, természeti tűzláng lobbanván fel, mintegy 60000 forint kárt vallottak e’ tűznek dühössége által. Barna, és fejér tarkás márvánnya nevezetes. Néhai tudós Pálma Apátúr, és Történet-írónak születése helye. Posta is van benne; határja középszerű, fája, legelője van, más vagyonnyai is meglehetősek.”[2]

Fényes Elek szerint „Rosenberg, tót m.-város, Liptó vmegyében, a Vágh vize mellett. – Számlál 2451 kath., 76 evang., 5 zsidó lak. – A Revucza vize itt folyik a Vághba; továbbá a szepesi, thuróczi, zólyomi, árvai országutak itt jönnek össze. Van egy piaristák temploma collegiummal együtt; kath. kisebb gymnasium a piaristák felügyelése alatt; cs. kir. só-, posta-, és gazdasági tisztségi-hivatal; polgári oskola; réz és vas lerakóhely; nagy vendégfogadó; papiros- és több liszt-malmok; lakosai sok cserép-edényt égetnek; márványt törnek; savanyuvize is van; tart népes heti- és országos-vásárokat. – Pálma, nevezetes történetirónk itt született. F. u. a kamara.”[3]

NépességeSzerkesztés

1784-ben 268 házában 1889 lakos élt.

1828-ban 357 háza és 2532 lakosa volt.

1880-ban 3247 lakosából 2612 szlovák és 228 magyar anyanyelvű volt.

1890-ben 6879 lakosából 5987 szlovák és 383 magyar anyanyelvű volt.

1900-ban 8198 lakosából 6983 szlovák és 630 magyar anyanyelvű volt.

1910-ben 12 249 lakosából 8340 szlovák, 1735 magyar, 1031 német, 670 cseh, 216 román és 135 lengyel anyanyelvű volt.

1921-ben 14 220 lakosából 12 175 csehszlovák és 126 magyar volt.

1930-ban 15 663 lakosából 13 519 csehszlovák és 60 magyar volt.

1991-ben 29 416 lakosából 28 762 szlovák és 49 magyar volt.

2001-ben 30 417 lakosából 29 394 szlovák és 41 magyar volt.

2011-ben 28 400 lakosából 25 912 szlovák és 35 magyar volt.

NevezetességeiSzerkesztés

 
A rózsahegyi vasútállomás

SportSzerkesztés

Női kosárlabdacsapata, az MBK Ružomberok európai hírű, két EuroLeague győzelmével a legeredményesebb szlovák kosárlabdacsapat.

Híres emberekSzerkesztés

TestvértelepülésSzerkesztés

  Hollókő Magyarország

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Rózsahegy témájú médiaállományokat.