Likavka
Likavka (szlovákul Likavka) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásában.
| Likavka | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Rózsahegyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1315 | ||
| Polgármester | Marián Javorka | ||
| Irányítószám | 034 95 | ||
| Körzethívószám | 044 | ||
| Forgalmi rendszám | RK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2987 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 170 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 494 m | ||
| Terület | 18,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Likavka
Pozíció Szlovákia térképén
| |||
| é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 18′ 30″Koordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 18′ 30″ | |||
| Likavka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Likavka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
FekvéseSzerkesztés
Rózsahegytől 1 km-re északra, a Vág jobb partján, a Likavka patak völgyében fekszik. Az 59-es főút áthalad a településen.
TörténeteSzerkesztés
Várát valószínűleg a 13. század második felében[forrás?] építtette Doncs mester a Balassák őse. 1397-től említik, amikor Prokop morva őrgróf elfoglalta, de Zsigmond 1399-ben visszaszerezte, majd királyi várként a liptói ispánság tartozéka lett. 1431-ben leégett, majd 1440-es újjáépítésekor átalakították. Giskra huszitáitól Mátyás foglalta vissza, akinek egyik kedvenc tartózkodási helye volt a vadban gazdag vidék. Sokáig lakott itt fia, Corvin János is, aki mint liptói gróf kapta Likavát, a főkapu felett még a 18. században is látható volt a Hunyadi-címer.
A mohácsi vészt követően egy nagyobb értékű pénzleletet rejtettek el a település közelében.[2]
A 16–17. században épültek a külsővár erődítményei. Thököly Sebestyén birtoka, majd elkobzásakor a császáriak lerombolták. 1707-ben a kurucok foglalták el, majd egyre elhagyottabb lett és fokozatosan leomlott.
A falu a 14. században keletkezett, amikor pásztorokat telepítették ide és a vár jobbágyfaluja lett. Első említése 1341-ből származik. 1549-ben 14 adózó háztartást számláltak itt, ekkor vízimalom és fűrészüzem is működött a településen. 1600-ban 23 lakott háza volt, ezen kívül még vízimalom és 17 lakatlan telek áll a faluban. Az 1625-ös urbárium szerint 12 jobbágytelkén 25 család élt, valamint 38 zsellérház is állt a községben. 1715-ban 16 adózó portája volt. 1787-ben 89 házában 883 lakos élt. 1828-ban 179 háza és 1228 lakosa volt. Lakosai tutajozással, fafaragással, szövéssel, kosárfonással foglalkoztak. A falu lakói évszázadokig a szentmártoni templomba jártak istentiszteletre, a Szent György templom 1889-re épült fel.
Vályi András szerint "LIKAVKA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Rozembergnek szomszédságában, mellynek filiája, Korvinus János által építtetett, költséges Vára 1707dikben le rontattatott. Legelője szoross, földgye közép termékenységű, határjának egy része síkos, mind a’ két féle fája elég van, a’ Rózembergi piatztól sints meszsze."[3]
Fényes Elek szerint "Likava, tót falu, Liptó vármegyében, Rozenbergtől északra egy fertály órányira: 1227 kath. lak. – Feje egy kamarális nagy uradalomnak. Határja nagy, erdeje szép fenyvesekkel és vadakkal gazdag. Urasági tehenészet, juhtartás. Láthatni itt a Choes hegyén egy régi várnak omladékait is, mellyről azt hiszik, hogy Mátyás király épitette légyen. Hajdan gr. Illésházi és Tökölyek is birták."[4]
A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Rózsahegyi járásához tartozott. 1945-ben a helyiek aktívan részt vettek a felszabadító harcokban, amiért 11 lakost végeztek ki.
NépességeSzerkesztés
1910-ben 2153 lakosából 1994 szlovák, 92 magyar, 39 német, 1 horvát és 27 egyéb anyanyelvű volt. Ebből 2038 római katolikus, 64 evangélikus, 41 izraelita, 9 református és 1 görög katolikus vallású volt.
1970-ben 3781 lakosából 3743 szlovák volt.
2001-ben 2915 lakosából 2894 szlovák és 4 magyar volt.[5]
2011-ben 3097 lakosából 3026 szlovák, 15 cseh, 3 magyar és 47 ismeretlen nemzetiségű volt.
Neves személyekSzerkesztés
- Likava várába menekítették a fiatal Thököly Imrét.
- Itt szolgált kapitányként Nemessányi Bálint (1642/1643 körül – 1706) kuruc diplomata.
- Itt szolgált prefektusként Kereskényi László (1680 körül – 1738) a Rákóczi-szabadságharc kuruc ezredese.
- Itt szolgált prefektusként Usaly Péter (?-1579 előtt) várkapitány, udvarmester.
- Itt ásatott Jozef Hoššo.
NevezetességeiSzerkesztés
- A községtől keletre 637 m magas hegy tetején állnak Likava várának több emelet magas romjai.
- A neogótikus Szent György templom 1886 és 1889 között épült.
- Két kápolnája közül az egyik a Hétfájdalmú Szűzanya, a másik Jézus Szentséges Szíve tiszteletére van szentelve.
JegyzetekSzerkesztés
- Štefan Nikolaj Hyroš 1876: Zámok Lykava a jeho páni, poťahom na državie, Lyptov a okolie. Turč. sv. Martin.
- Alexander Križka 1922: Likavský zámok. Krásy Slovenska II/2.
- Teschler Béla 1918: Visszapillantás a lykavai magyar királyi kincstári uradalom múltjába. Liptószentmiklós.
- Ivan Houdek: Počiatky Likavy, jej stavebný vývin a dominium. Sborník muzeálnej slovenskej spoločnosti 1944-1948.
- ↑ The 2021 Population and Housing Census
- ↑ rtvs.sk 19. min; mult-kor.hu
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. június 3.)
Külső hivatkozásokSzerkesztés
