Főmenü megnyitása

Wikipédia β

Lev Nyikolajevics Tolsztoj

Lásd még: Alekszej Tolsztoj orosz–szovjet író.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj (oroszul: Лев Николаевич Толстой; 1828. szeptember 9.1910. november 20.) orosz író, filozófus; az orosz irodalom és a világirodalom egyik legnagyobb alkotója, „legragyogóbb lángelméje”,[1] a realista orosz próza mestere.

Lev Nyikolajevics Tolsztoj
L.N.Tolstoy Prokudin-Gorsky.jpg
Élete
Születési név Лев Николаевич Толстой
Született 1828. szeptember 9.
Jasznaja Poljana, Tula, Orosz Birodalom
Elhunyt 1910. november 20. (82 évesen)
Asztapovo (ma Lev Tolsztoj), Lipecki terület, Orosz Birodalom
Sírhely Jasznaja Poljana
Nemzetiség orosz
Szülei Nikolay Tolstoy
Házastársa Szofja Andrejevna Bersz (1862–1910)
Gyermekei 15 gyermek
Pályafutása
Irodalmi irányzat realizmus
Fontosabb művei Háború és béke (1863–1869)
Anna Karenina (1873–1877)
Ivan Iljics halála (1886)
Kitüntetései
  • Order of Saint Anna, 4th class
  • Medal In memory of Crimean War
Lev Nyikolajevics Tolsztoj aláírása
Lev Nyikolajevics Tolsztoj aláírása
Lev Nyikolajevics Tolsztoj weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lev Nyikolajevics Tolsztoj témájú médiaállományokat.

Minden idők egyik legnagyobb regényírójának tekintik a Háború és béke és az Anna Karenina című művei miatt, melyeknek középpontjában az orosz élet realista ábrázolása áll.

Tartalomjegyzék

ÉleteSzerkesztés

Ifjúsága, tanulmányai (1828–1847)Szerkesztés

Tolsztoj régi orosz arisztokrata családból származott, családja a grófi címet még I. Péter cártól kapta. Az író negyedik gyermekként Jasznaja Poljanában született 1828. szeptember 9-én. A birtok anyjának hozományaként vált a Tolsztojok tulajdonává, majd később az író lakhelyévé mintegy 65 éven át. Volkonszkaja hercegnő, az édesanyja nagy műveltségű, több nyelven is beszélő asszony volt, 1831-ben hunyt el.

1837-ben a család úgy döntött, hogy áttelepedik Moszkvába, hogy a gyermekek megfelelő taníttatásban részesüljenek. Még ugyanebben az évben apja Tulában – feltehetően gyilkosság áldozataként – életét vesztette. Az árva gyermekeket ezután a nagynénik vették pártfogásukba, biztosítva nevelésüket.

1844-ben, mintegy 16 esztendősen Tolsztoj beiratkozott a kazáni egyetemre keleti nyelveket tanulni, majd egy év múltán átváltott a jogtudományra. Tanulmányait 1847-ben azonban félbehagyta s egy ideig az ifjú arisztokraták társasági összejövetelein, szalonokban, bálokban töltötte idejét, majd tavasszal hazatért Jasznaja Poljanába.

Hazatérése, első írói kísérletek a Kaukázusban (1847–1856)Szerkesztés

Hazatérve a poljanai birtokra, mely vagyonmegosztás révén jutott tulajdonába, megpróbálta modern reformokkal egyengetni. Ám a birtokgazdaság átalakítására tett kísérletei kudarcba fulladtak jobbágyai bizalmatlansága miatt. 1849-ben odahagyta birtokát s Pétervárra igyekezett, hogy mégis megszerezze jogi diplomáját. Vizsgái letétele után ismét Jasznaja Poljanába utazott. (Végül is nem végezte el az egyetemet.)

1851-ben hirtelen elhatározással a Kaukázusban belépett a hadseregbe. Hadapródként, egy tüzéralakulatnál szolgált mint altiszt, ám befolyásos katonák ismeretségi körébe tartozva sok kényelmetlen katonai gyakorlatot kikerült. Mindezek ellenére többször életveszélyben forgott, mivel az alakulat részt vett a kaukázusi hegylakók ellen vívott küzdelmekben. Itt született meg első regénye, a Gyermekkor, melyet életrajzi elemek tarkítanak. 1854 januárjában Tolsztojt zászlóssá léptették elő s a Krímbe vezényelték át. A krími háború során 1855-ben átélte Szevasztopol ostromát, melyben az oroszok elvesztették a várost a török, francia, angol csapatokkal szemben. A háborút és az orosz katonát örökíti meg a Szevasztopoli elbeszélések (1855–1856) című alkotásában.

Tanulmányutakon (1856–1862)Szerkesztés

Szevasztopol eleste után Tolsztoj elhagyta a hadsereget és Pétervárra indult. Itt lépett kapcsolatba kora jeles egyéniségeivel, a legismertebb írókkal és az irodalmi körökkel. Találkozott Goncsarovval, Nyekraszovval, Turgenyevvel és Csernisevszkijjel is, ám nem igazán vonzotta e környezet. Két esztendeig hol Pétervár, hol Jasznaja Poljana volt a lakóhelye.

1857-ben féléves külföldi tanulmányutat tett, melynek során eljutott Svájcba, Németországba, Franciaországba és felkereste azokat a helyeket, ahol Rousseau élt. Nyugat-Európában tett látogatása azonban csalódást keltett számára. Tapasztalatai arra késztették, hogy ezután a gyakorlati élet és a munka eszméjének terjesztése felé forduljon. Az önmagát fenntartani tudó paraszti közösség ideálja is hajtotta, mikor falusi iskolát alapított a környékbeli parasztok gyermekeinek számára. A történelmet ő maga oktatta a gyerekeknek, s intézményében egyetemisták oktatták a fiatalokat. 1861-ben békebírói tisztséget kapott, de ő fontosabbnak tartotta az iskolával foglalkozást.

1860–61-ben tanulmányi céllal újabb nyugat-európai utazásra indult: írókat (Charles Dickens, Ivan Turgenyev) és pedagógusokat (Friedrich Fröbel, Adolf Diesterweg) látogatott meg. Londonban Dickens nevelésről szóló előadását is meghallgatta. 1859 és 1862 között Jasznaja Poljana-i birtokán egy iskolát működtetett a környék gyerekei számára. Iskolakísérlete – amiről írásaiban is beszámolt – sok vonatkozásban előfutára a Summerhilli Szabad Iskolának. George Dennison The Lives of Children c. híres könyvében külön fejezetet szentel Tolsztoj pedagógia nézeteinek. Tolsztoj minden vonatkozásban elutasította az erőszakot, még akkor is, ha ezt iskolakötelezettségnek hívják. Az általa működtetett iskolában nem volt osztályzás, nem volt kötelező házi feladat és nem volt kötelező a bejárás. Néha alig lehetett hazazavarni a gyerekeket.

Letelepedés, házasélet, a tolsztojánizmus hatásai (1862–1910)Szerkesztés

1862-ben feleségül vette a tizennyolc éves, német származású Szofja Andrejevna Berszet, egy neves moszkvai orvos leányát, ki 16 esztendővel volt nála fiatalabb. Első éveiket még békességben töltötték, az asszonynak kedvére volt a főúri életforma, a társasági élet, emellett szorgalmasan másolta férje kéziratait és segítette munkájában.

Ez az időszak vált Tolsztoj számára a legtermékenyebb korszakká, s ekkor alkotta legjelentékenyebb alkotásait. 1863–1869 között hatalmas energiával és műgonddal írta meg a Háború és békét, mely folytatásokban négy éven keresztül került kiadásra. Ezt követte az Anna Karenina megszületése 1873–1877 között.

Tolsztoj világnézetében az 1880-as években fordulat tapasztalható. 1881-től nagyon intenzíven a vallási kérdések felé fordult: például az evangéliumokat is újból oroszra fordította. Az Evengéliumok alapján képzelte el az ideális Isten országát a Földön. A legfontosabbnak a felebaráti szeretetet tartotta, illetve azt a tanítást, hogy a gonosszal szemben sem szabad erőszakosnak lenni. Egyre inkább terhesnek találta addigi arisztokrata életformáját s látványosan megpróbált kilépni e korábbi életmódjából: egyszerű parasztként kezdett öltözködni s kaszálni ment a rétre.

1881-ben a Tolsztoj család átköltözött Moszkvába, ám a nyarakat még Jasznaja Poljanában töltötték. Az író érdekes erkölcsi, vallási, politikai szemlélete miatt először családjával, feleségével szaporodtak meg konfliktusai, melyek Szofja Andrejevna nem egyszer hisztérikus kitöréseihez, öngyilkossági fenyegetéseihez vezettek. Házassága megromlott, s ezen az sem segített, hogy az asszony 15 gyermekkel ajándékozta meg Tolsztojt.

 
Az idősödő író

Később a társadalmi előítéletekkel is meg kellett küzdenie. 1882-től rendőri megfigyelés alatt állt. Hitről szóló írásait betiltották, és azt terjesztették róla, hogy megháborodott. Szenilis, bogaras öregúrnak tartotta a közvélemény. 1891-ben családja úgy határozott, hogy felosztják birtokát, mintha az író már nem is élne. Még ugyanezen esztendőben újságokban tett közzé egy nyilatkozatot, amely szerint lemond 1881 után írt alkotásainak kiadási jogairól s feljogosít mindenkit Oroszországban és külföldön, hogy "…ellenszolgáltatás nélkül kiadja vagy színpadra vigye valamennyi művét" akár oroszul, akár fordításban.

1889-től 1899-ig dolgozott harmadik nagy regényén, a Feltámadáson, amelyben az erkölcsi felemelkedés lehetőségét és a szellemi megtisztulást mutatta be. A könyv megjelenése oda vezetett, hogy 1901 februárjában kiközösítették. Még ugyanebben az évben súlyos tüdőgyulladást kapott, s a Krímben töltött egy esztendőt, ahol megkísérelte kikúrálni magát. Ebben az időszakban Gorkij és Csehov jelentettek gyakori társaságot számára.

1908-ban Oroszország s a világ alkotó művészei Tolsztoj 80. születésnapját ünnepelve szinte zarándokhellyé változtatták Jasznaja Poljanát. Ám egy házkutatás után, amikor az összes fellelhető kéziratot elkobozták, a családi viszályok tovább éleződtek.

1910. október 27–28. éjjelén Lev Tolsztoj összecsomagolt, majd orvosa és legkisebb lánya társaságában titokban menekülve hagyta el otthonát. Pár napot egy remetelakban húzódott meg Optyinában, majd vonatra szállt. Útközben az asztapovói vasútállomáson le kellett szállnia, mivel rosszul lett. Az állomásfőnök lakásán hunyt el tüdőgyulladásban november 7-én (új időszámítás szerint november 20.).

Tolsztojánizmus: az író valláserkölcsi véleményeSzerkesztés

Tolsztoj erkölcsi világszemléleteSzerkesztés

A tolsztojánizmus, azaz az író vallási és erkölcsi világszemlélete nem egyik pillanatról a másikra alakult ki, hanem hosszú fejlődés, gondolkodás eredményeképpen született meg.

„Tolsztoj filozófiája krízissel kezdődik. Grófi gyerekszobával, katonás, párbajos fiatalsággal, hírnévvel, hetedhétországon sikerekkel, abszolút alkotásokkal és kispolgárian boldog családi élettel a háta mögött, az ötvenéves Tolsztoj egyszer csak a fejéhez kap. Zavartan néz körül: hogy, hogy nem, a sima, cikornyátlan úton eltévedt. Elillant éveinek töretlen ívelése nem tölti el megelégedéssel, nem lát bennük semmi megvilágosító értelmet, amely erőt adna a folytatáshoz a delelőn túl is. Szembe kerül a miértekkel és ez, mint minden orosznál, nála is majdnem tragikussá válik. Eddig mindig úgy érezte, hogy igen, kétségtelenül van ilyen kérdés, az élet kérdése, de csak foglalkozni kell vele alkalomadtán, s akkor megoldódik. Most nincs idő rá, majd egyszer… A kérdés azonban mind gyakrabban mered eléje, egyre sürgetőbben követeli a választ, a «tudott» választ – és Tolsztoj nem képes válaszolni. Eddig két biztos pontot tudott az életében, családját és művészetét, most látja, hogy családja is éppen olyan boldogtalan, mint ő, a művészete pedig… «A művészet csak az élet tükre. Ha az életnek nincs értelme, a tükör is megszünik érdekesnek lenni.» Öngyilkosságra gondol…Egyszer azonban egy kora tavaszi napon az erdőn találkozik Istennel” – írja Laziczius Gyula 1928-ban a Nyugatban.[2]

Gondolatai nyomon követhetők regényeiben és elbeszéléseiben. Kora társadalmát kritikával szemlélve állapítja meg, hogy a tiszta emberség hordozói csupán a parasztok és a gyermekek. Ám a világ megváltoztatását nem forradalom útján képzeli el, az erőszakot elítéli.

Az író szerint az embereknek maguknak kell megjavulniuk, tökéletesedniük s szeretettel illetve szánalommal lenniük a többi ember iránt. A világot pedig egy próféta fogja meggyőzni a jóság követésének szükségességéről. Ha az egyes ember megjavul, az egész világra pozitív hatással lesz e fejlődés, s az is jobbá válik általa.

KritikáiSzerkesztés

„Tolsztoj egész valláserkölcsi felfogásának csak egy pontja van, amellyel mindnyájan egyetértünk, hogy t. i. belső életünket a külső elé helyezzük, ami azonban nem új, hiszen minden vallás ezt tanítja. Alapgondolata helyes, de sem formáját, sem vallását és következményeit nem fogadhatjuk el, egész vallási és társadalmi rendszere egy lángelme sajnálatos eltévelyedése. Ez azonban semmit sem von le a költő, a művész értékéből” – írja Bonkáló Sándor.[3]

MűveiSzerkesztés

  • Gyermekkor (Детство) (1852)
  • Kamaszkor (Отрочество) (1854) (magyarul „Serdülőkor” címmel is megjelent)
  • Szevasztopoli elbeszélések (Севастопольские рассказы) (1855–1856)
    • Szevasztopol december havában (Севастополь в декабре месяце)
    • Szevasztopol májusban (Севастополь в мае)
    • Szevasztopol 1855 augusztusában (Севастополь в августе 1855 года)
  • Ifjúság (Юность) (1857)
  • Három halott (1859)
  • Családi boldogság (1859)
  • Polikuska (Поликушка) (1861)
  • Kozákok (Kазаки) (1863)
  • Háború és béke (Война и мир) (1863–1869)
  • Anna Karenina (Анна Каренина) (1873–1877)
  • Ivan Iljics halála (Смерть Ивана Ильича) (1886)
  • A sötétség hatalma (Власть тьмы) (1886)
  • A Kreutzer-szonáta (Крейцерова соната) (1889)
  • Feltámadás (Воскресение) (1889–1899)
  • Az élő halott (Живой труп) (1900)
  • Bál után (После бала) (1903)

Magyar fordításokSzerkesztés

  • gróf L. N. Tolstoj: Családi boldogság. Beszély; ford. Szentkirályi Albert; Franklin, Bp., 1878 (Olcsó könyvtár)
  • Tolsztoj Leo: Háború és béke. Történelmi korrajz, 1-6.; Ráth, Bp., 1885-1886
  • gróf Tolstoi Leon: Karenin Anna. Orosz regény, 1-3.; ford. R. Trux Hugóné; Pallas, Bp., 1887 (Pallas-könyvtár)
  • Szebasztopol; ford. Csopey László; Ráth, Bp., 1888
  • A Kreutzer szonáta. Regény; ford. Somogyi Endre; Robicsek, Bp., 1890
  • Dolgozzatok, amíg mécsetek ki nem alszik. Regény a kereszténység első korszakából; ford. Somogyi Ede; Robicsek, Bp., 1891
  • Iljics Iván halála. Gróf Tolsztoj Leó regénye; ford. Szabó Endre, ill. Pataky László; "Könyves Kálmán" Magyar Irodalmi és Könyvkereskedelmi Rt., 1893 (A Könyves Kálmán regénytára)
  • Iljics Iván halála; ford. Szabó Endre, ill. Richter Aurél; Corvina Ny., Bp., 1893 (Könyves Kálmán regénytára)
  • Mi tartja fenn az embereket? Elbeszélés az orosz népéletből; ford. Harmath Lujza; Gross, Győr, 1895 (Egyetemes könyvtár)
  • Úr és szolga. Beszély az orosz népéletből; ford. Ladoslanow Dömötör; Minta-Antiquarium, Bp., 1895
  • Népies elbeszélések; ford. Szabó Endre, Lampel, Bp., 1898 k.-1900 (Magyar könyvtár)
  • Egy muszka gróf meséje; magyarul elmondja Harmath Lujza; Méhner, Bp., 189? (Magyar mesemondó)
  • Mi a művészet?; ford. Hegedüs Pál; Gönczi, Szeged, 1899
  • A föltámadás. 1-2. köt.; Pallas, Bp., 1900
  • A hazafiság és a kormányok; Szilágyi, Bp., 1900
  • Korunk rabszolgasága; Adler Sándor, Bp., 1900
  • A sötétség országa. Dráma; ford. Szabó Endre; Lampel, Bp., 1902 (Magyar könyvtár)
  • Tudomány és művészet; ford. Hegedüs Pál; Eggenberger, Bp., 1902
  • Tolsztoi N. Leo: Elbeszélések; ford. Füredy F. Gusztáv; Franklin, Bp., 1903 (Orosz remekírók)
  • Leo Tolstoi: A házasság regénye; ford. Ilosvai Hugó; Magyar Könyvkiadó Társaság, Bp., 1903
  • Kiáltvány az emberiséghez; ford. Iván Imre, bev. Schmitt Jenő; Vass József, Bp., 1904
  • Karenina Anna, 1-2.; ford. Ambrozovics Dezső; Révai, Bp., 1905 (Klasszikus regénytár)
  • A pénz átka; Magyar Kereskedelmi Közlöny, Bp., 1905
  • Eszméljetek; Sachs, Bp., 1905
  • Nem tudok hallgatni. Az oroszországi kivégzésekről; ford. Nagy Imre; Sachs, Bp., 1908
  • Vallomásaim; ford. Szabó Endre; Minta-Antikvárium, Bp., 1910
  • Az élő holttest. Dráma; ford. Pásztor Árpád; Athenaeum, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • Az életről; ford. Nagy Sándor; Politzer, Bp., 1911 (Modern könyvtár)
  • Hadzsi-Murát. Regény / Az ördög. Elbeszélés; ford. Barta Irén; Athenaeum, Bp., 1912 (Athenaeum könyvtár)
  • Szergij atya; ford. Trócsányi Zoltán; Franklin, Bp., 1917 (Olcsó könyvtár)
  • A két huszár; ford. Trócsányi Zoltán; Athenaeum, Bp., 1918 (Olcsó regény)
  • Iljics Iván halála. Albert. Két elbeszélés; ford. Trócsányi Zoltán; Athenaeum, Bp., 1919 (Olcsó regény)
  • A Kreutzerszonáta; ford. Gyagyovszky Emil, bev. Bonkáló Sándor; Gutenberg, Bp., 192?
  • Mérceláb. Elbeszélés; ford. Simon Géza; Saly, Bp., 192?
  • A kereszt útján. Levelek; ford., bev. Görög Imre; Fővárosi Könyvkiadó, Bp., 192?
  • A kozákok; ford., bev. Trócsányi Zoltán, ill. Zsengeri Rózsi; Gutenberg, Bp., 1928 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Hadsi Murat; Érdekes Újság, Bp., 1920 (Legjobb könyvek)
  • Szevesztopol 1854. decemberében, 1855. májusában és augusztusában; ford. Várnai Dániel; Athenaeum, Bp., 1920 (Híres könyvek)
  • Iljics Iván halála. Regény; Pegasus, Wien, 1920 k. (Modern regényírók)
  • A hamis bankó / Gyermekésszel; ford. Faludi Iván; Világirodalom, Bp., 1921 (Világirodalom könyvtár)
  • A két zarándok; ford. Haiman Hugó; Kner, Gyoma, 1921 (Monumenta literarum)
  • Gyerekek a világ dolgairól. Jelenet; ford., bev. Várnai Dániel, ill. Nagy Sándor; Pán, Bp., 1921
  • Ifjúságom regénye. Gyermekkor. Kamaszkor. Ifjúkor; ford. Trócsányi Zoltán; Genius, Bp., 1922 (Nagy írók – nagy írások II.)
  • Kozákok; ford. Kincses István; Táltos, Bp., 1922
  • L. Ny. Tolsztoj levelei. 1848-1910; vál. P. A. Szergejenko, ford., bev. Görög Imre; Fővárosi Kiadó, Bp., 1923 (Documenta humana)
  • Az élő holttest. Dráma; ford. Bálint Lajos, Trócsányi Zoltán; Genius, Bp., 1924
  • Sok föld kell-e az embernek?; ford. Jaklovszky Dénes; Bonaventura Ny., Cluj-Kolozsvár, 1925 (A Katholikus Világ könyvei)
  • És a fény világít a sötétségben; ford. Gellért Hugó; Christensen, Bp., 1926 k. (A romantika klasszikusai)
  • A sötétség hatalma. Dráma; ford. Gellért Hugó / Ez az oka mindennek. Falusi komédia; ford. Haiman Hugó; Gutenberg, Bp., 1926 k.
  • Találkozás a különítménynél egy moszkvai ismerőssel. Nyehljudov herceg kaukázusi emlékirataiból; ford. Gellért Hugó; Globus Ny., Bp., 1926 k.
  • A kaukázusi fogoly; ford. Honti Rezső; Globus, Bp., 1926 k. (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Ifjúságom regénye. Gyermekkor, serdülőkor, ifjuság; ford. Haiman Hugó, bev. Salgó Ernő; Gutenberg, Bp., 1926 k. (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • A dekabristák. Részletek egy regénytervezetből; ford. Gellért Hugó; Guttenberg, Bp., 1926 k. (Gutenberg kiskönyvtár)
  • Ismeretlen Tolsztoj. A Tolsztoj-család hivatalos kiadása; sajtó alá rend. René Fülöp-Miller, ford. Benedek Marcell, Havas József; Révai, Bp., 1927
  • A kaukázusi fogoly; ford. Munkácsy Mihály; Lampel, Bp., 1927 (Magyar könyvtár. Új sorozat)
  • Háború és béke. Regény 15 fejezetben egy epilógussal, 1-5.; ford., bev. Bonkáló Sándor, ill. Semjén Ferenc; Gutenberg, Bp., 1928 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Karenina Anna, 1-4.; ford. Bonkáló Sándor, ifj. Pálóczy Horváth Lajos, sajtó alá rend. Trócsányi Zoltán, bev. Bonkáló Sándor, ill. Semjén Ferenc; Gutenberg, Bp., 1928 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • A kozákok; ford. Bonkáló Sándor; Révai, Bp., 1928 (Klasszikus regénytár. Új sorozat)
  • A két huszár; ford. Gellért Hugó, Peterdi István, bev. Szini Gyula; Globus Ny., Bp., 1928 k. (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Úr és szolga; ford Peterdi István, Trócsányi Zoltán, Gellért Hugó; Globus Ny., Bp., 1928 k. (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Hadzsi-murát és egyéb elbeszélések; ford. Gellért Hugó, ifj. Pálóczi Horváth Lajos, sajtó alá rend. Trócsányi Zoltán, bev. Szini Gyula, ill. Nasser Magda, Zoltán Aranka; Globus Ny., Bp., 1929 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Polikuska. Regény; ford. Moly Tamás; Tolnai, Bp., 1928 (Tolnai regénytára)
  • Mennyi földre van az embernek szüksége?; átírta Tahy Ferenc; Sylvester, Bp., 1929 (Magyar nép regénytára)
  • Családi boldogság; ford. Gellért Hugó, ill. Nasser Magda; Gutenberg, Bp., 1929
  • Szevasztopol; ford. ifj. Pálóczi Horváth Lajos, bev. ellátta Trócsányi Zoltán, ill. Zsengeri Rózsi, Zoltán Aranka; Gutenberg, Bp., 1929 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Feltámadás, 1-4.; ford. Havas András Károly, bev. Porzsolt Kálmán, ill. Semjén Ferenc; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Hóvihar és egyéb elbeszélések; ford. Gellért Hugó, sajtó alá rend. Trócsányi Zoltán, bev. Szini Gyula; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Iljics Iván halála és egyéb elbeszélések; ford. ifj. Pálóczy Horváth Lajos, Gellért Hugó, bev. Szini Gyula, ill. Zoltán Aranka, Zsengeri Rózsi; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Mese a bolond Ivánról és egyéb elbeszélések; ford. ifj. Pálóczy Horváth Lajos, Gellért Hugó, sajtó alá rend. Trócsányi Zoltán, bev. Szini Gyula; Gutenberg, Bp., 1929 (A Gutenberg Könyvkiadó Vállalat könyvei)
  • Mindennapra, 1-4.; Eugen Heinrich Schmitt és Skarvan német kiadásából ford. Szini Gyula, Németh Andor, Salgó Ernő; sajtó alá rend. Gellért Hugó; Gutenberg, Bp., 1929 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Az élő holttest; ford. Haiman Hugó, ill. Conrád Gyula; Gutenberg, Bp., 1929 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • A sötétség hatalma; ford. Gellért Hugó, ill. Conrád Gyula; Gutenberg, Bp., 1929 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Luzern. Regény; ford. Moly Tamás; Tolnai, Bp., 1929 (Tolnai regénytára)
  • Szergij atya; ford. Trócsányi Zoltán; Franklin, 193? (Orosz remekírók)
  • Egy markőr feljegyzései; ford. Gellért Hugó; Gutenberg, Bp., 1930 k.
  • Gyerekésszel és egyéb elbeszélések; ford. Gellért Hugó; Gutenberg, Bp., 1930 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Járjatok a világosságban; ford. Gellért Hugó; Gutenberg, Bp., 1930 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Egy élet önvallomásokban. Napló-lapok és levelek, 1-2.; sajtó alá rend. Arthur Luther, ford. Gellért Hugó; Gutenberg, Bp., 1930 (Tolsztoj összes regényei és elbeszélései)
  • Szevásztopol; ford. Bonkáló Sándor, bev. Voinovich Géza; Franklin, Bp., 1930 (Élő könyvek Külföldi klasszikusok)
  • Luzern 1857; ford. Borsodi Vilmos; Centrum Ny., Bp., 1936
  • 1812; ford. Safáry Ferenc; Európa, Bp., 1942
  • Tudomány és művészet; ford., bev. Rózsahegyi Zoltán; Phőnix, Bp., 1942 (Klasszikus írások)
  • Igazi házasság; ford. Lukács László; Új Hang, Bp., 1943
  • Tolsztoj levelei; ford., bev., jegyz. Timár László; Officina, Bp., 1943 (Officina könyvtár)
  • Nagyon szerettem... Regény; átdolg. Behárfalvy Aranka; Globus Ny., Bp., 1943 (Vasárnapi regénytár)
  • Ha a szívedre hallgatsz. Regény; átdolg. Vajda Albert; Globus Ny., Bp., 1943 (Vasárnapi regénytár)
  • A Kreutzer szonáta; ford. Havas András Károly; Anonymus, Bp., 1944
  • Az újkor vége; ford. Torjai András; Egyetemi Ny., Bp., 1945 (Az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai)
  • Egy ló története; ford. Szőllősy Klára; Révai, Bp., 1947 (Révai könyvtár)
  • Gyermekmesék; Toma Alexandru után ford. Asztalos István, ill. Mihai Teisanu; Editura de Stat, Bucureşti, 1947
  • Egy szegényasszony élete; ford. Száva István, ill. Janovits István; Népszava, Bp., 1947
  • Hadzsi-Murát. Kis regények; ford. Szöllősy Klára; Révai, Bp., 1949 (A realizmus mesterei)
  • Hóvihar; ford. Gellért György; Hungária Ny., Bp., 1949 (Forintos regény)
  • Hóvihar; ford. Gellért György, Peterdi István, Trócsányi Zoltán; Szikra, Bp., 1949
  • Mesék; ford. Lányi Kamilla; Franklin, Bp., 1950
  • Kis mesék; Testvériség-Egység, Noviszád, 1950
  • Egy szegény asszony élete; ford. Száva István; Franklin, Bp., 1950
  • Anna Karenina; ford. Németh László, bev. Barabás Tibor; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1951
  • Három medve. Mese; ford. Áprily Lajos, ill. V. Lebegyev; Ifjúsági, Bp., 1952
  • Úr és szolga; ford. Kós Károly, Kolumbán Mózes; Az Orosz Könyv, Bukarest, 1954 (Orosz klasszikusok)
  • Háború és béke, 1-2.; ford. Makai Imre; Új Magyar Kiadó, Bp., 1954 (Orosz remekírók)
  • Feltámadás; ford. Szöllősy Klára; Új Magyar Kiadó, Bp., 1954 (Orosz remekírók)
  • Lev Tolsztoj meséi; ford. Áprily Lajos, ill. Rozsda Endre; Ifjúsági, Bp., 1954
  • A paraszt meg az ördög; ford. Rab Zsuzsa, ill. Csernus Tibor; Ifjúsági, Bp., 1955
  • Kozákok. Kaukázusi elbeszélés; ford. Szőllősy Klára; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (Olcsó könyvtár)
  • Gyermekkor, serdülőkor, ifjúság; ford. Németh László, utószó Kelemen Sándor; Új Magyar Kiadó, Bp., 1955 (Orosz remekírók)
  • Regények és elbeszélések, 1-2.; ford. Áprily Lajos et al.. utószó Füst Milán, ill. Zádor István; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (Orosz remekírók)
  • Színművek; ford. Németh László, utószó Heller Ágnes, ill. Zádor István; Új Magyar Kiadó, Bp., 1956 (Orosz remekírók)
  • Műveltség gyümölcse. Komédia; ford. Németh László, bev. Pók Lajos, ill. Kass János, Upor Tibor; Művelt Nép, Bp., 1956 (Népszerű drámák)
  • Mesék és elbeszélések; Az Orosz Könyv, Nagyvárad, 1957 (Kincses könyvtár)
  • Családi boldogság; ford. Szőllősy Klára, ill. Bozóky Mária; Európa, Bp., 1958
  • Szevasztopol. Három elbeszélés; ford. Tábor Béla, utószó Esti Béla, ill. Győry Miklós; Magyar Helikon, Bp., 1960
  • Lev Tolsztoj művei, 1-10.; szerk. Kardos László, Török Endre, Zöldhelyi Zsuzsa; Magyar Helikon, Bp., 1964-1967
  • Ivan Iljics halála; ford. Szöllősy Klára; Irodalmi, Bukarest, 1968
  • Polikuska; ford. Szőllősy Klára, .ill. Hincz Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1968 (Képes regénytár)
  • Kreutzer szonáta. Kisregények és elbeszélések; ford. Németh László, Szőllősy Klára; Európa, Bp., 1973
  • Gyónás. Napló – levelek; vál., előszó, jegyz. Szilágyi Júlia, ford. Brodszky Erzsébet et al.; Kriterion, Bukarest, 1978 (Téka)
  • Lev Tolsztoj. Háború és Béke. A regény tartalmának tömörített ismertetése; Allenby-Könyvtár, Tel-Aviv, 197?
  • Pánov bácsi karácsonya; Tolsztoj nyomán írta Mig Holder, ill. Nathalie Vilain, angolból ford. Rencsényi Tibor; Krscanska sadasnjost–Agapé, Zagreb–Novi Sad, 1989
  • Panov apó különös napja; Ruben Saillens meséjét átdolg. Lev Tolsztoj, mesélő Mig Holder, ill. Tony Morris, angolból ford. Nagy Erzsébet; Omega, Debrecen, 1990
  • Szevasztopol; vál., szerk., jegyz. Tabák András, ford. Tábor Béla; Zrínyi, Bp., 1990 (Zrínyi-zsebkönyvek)
  • Muzsikélet. Egy orosz parasztasszony életének története / Bábja dolja; A. Tyurina elbeszélése nyomán lejegyezte T. A. Kuzminszkaja, eredeti orosz szöveggond. L. N. Tolsztoj, ford. Lukács László, utószót, jegyz. H. Lukács Borbála; Argumentum, Bp., 1995
  • Napló; ford. Gellért György, Kozma András, szerk. Török Endre; Osiris, Bp., 1996
  • Ivan Iljics halála. Teljes, gondozott szöveg; ford. Szőllősy Klára, szerk., sajtó alá rend., jegyz. Dukkon Ágnes; Raabe Klett, Bp., 1998 (Matúra Klasszikusok light)
  • Tolsztoj-breviárium. Lev Nikolájevics Tolsztoj élete, művei és gondolatai; összeáll., ford. Cserna Andor; Farkas Lőrinc Imre, Bp., 2003
  • Tolsztoj, karácsony [Pánov bácsi karácsonya]; fotó, ill. Bohony Beatrix; Bohony, Budakeszi, 2005
  • Kisregények, elbeszélések, 1-2.; vál., szerk., jegyz. Gerencsér Zsigmond; Európa, Bp., 2007
  • Gyónás / Mi a művészet?; szerk., jegyz. Gerencsér Zsigmond, ford. Makai Imre, S. Nyírő József; Európa, Bp., 2010
  • A három medve és más mesék; Lev Tolsztoj nyomán, ill. Eszes Hajnal; Cahs, Debrecen, 2011
  • Járjatok világosságban. Elbeszélések; vál., szöveggond. Kindelmann Győző; Szt. István Társulat, Bp., 2012
  • A két jó barát és más mesék; Lev Tolsztoj nyomán, ill. Eszes Hajnal; Cahs, Debrecen, 2015
  • "Mindennapra" Tolsztojtól januárra. Sok író gondolata az igazságról, életről és a magaviseletről Tolsztoj által összegyűjtött, összeválogatott és minden napra elrendezett olvasmányok köre, 1904-1908. Fordítás; ford., jegyz. Bedzsula Bálint László; magánkiadás, Madocsa, 2015
  • "Mindennapra" Tolsztojtól februárra. Sok író gondolata az igazságról, életről és a magaviseletről Tolsztoj által összegyűjtött, összeválogatott és minden napra elrendezett olvasmányok köre, 1904-1908; ford., jegyz. Bedzsula Bálint László; magánkiadás, Madocsa, 2015
  • "Mindennapra" Tolsztojtól márciusra. Sok író gondolata az igazságról, életről és a magaviseletről Tolsztoj által összegyűjtött, összeválogatott és minden napra elrendezett olvasmányok köre, 1904-1908; ford., jegyz. Bedzsula Bálint László; magánkiadás, Madocsa, 2016
  • Mindennapra. Január–április; Hermit, Onga, 2016
  • "Mindennapra" Tolsztojtól áprilisra. Sok író gondolata az igazságról, életről és a magaviseletről Tolsztoj által összegyűjtött, összeválogatott és minden napra elrendezett olvasmányok köre, 1904-1908. Fordítás; ford., jegyz. Bedzsula Bálint László; magánkiadás, Madocsa, 2017

JegyzetekSzerkesztés

  1. Mohácsy K.: Irodalom a középiskolák 3. osztálya számára, Korona Kiadó, Bp.1992. 134. old.
  2. Laziczius Gyula: A bölcselő Tolsztoj. Nyugat, 18. sz. (1928)
  3. Bonkáló Sándor: Tolsztoj futása és halála. Nyugat, XVIII. évf. 19. sz. (1925. okt. 16.)

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés