Jasznaja Poljana

település Oroszország Tulai területén

Jasznaja Poljana (oroszul: Ясная Поляна) település Oroszország Tulai területén, a Scsokinói járásban, Tula városától kb. 15 km-re délnyugatra.

Jasznaja Poljana
A Tolsztoj Múzeum
A Tolsztoj Múzeum
Közigazgatás
Ország Oroszország
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Jasznaja Poljana (Oroszország)
Jasznaja Poljana
Jasznaja Poljana
Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 54° 04′ 30″, k. h. 37° 31′ 35″Koordináták: é. sz. 54° 04′ 30″, k. h. 37° 31′ 35″
Jasznaja Poljana weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jasznaja Poljana témájú médiaállományokat.
Nem tévesztendő össze a Kalinyingrádi területen fekvő Jasznaja Poljanával, a kelet-poroszországi trakehneni ménes származási helyével.

A név jelentése: „fényes (világos) tisztás”.

A helység mellett terül el a Tolsztoj család azonos nevű egykori birtoka és udvarháza. Itt született, évtizedekig itt élt és alkotott Lev Nyikolajevics Tolsztoj, az orosz- és a világirodalom klasszikusa. Kívánságának megfelelően az egyik itteni erdő tisztásán helyezték örök nyugalomra.

A mintegy 400 hektárnyi területet később emlékhellyé alakították, a régi udvarházban múzeumot rendeztek be.

A Tolsztoj-múzeum

szerkesztés
 
Lev Tolsztoj egykori szobája
 
Az író sírja

Az ősi birtok rendbetétele, az úri ház és környezetének kialakítása nagyobb részt az író anyai nagyapja, Nyikolaj Szergejevics Volkonszkij herceg nevéhez fűződik. A herceg az udvarházat egyetlen lányára, Marija Nyikolajevna Volkonszkaja hercegnőre, (az író anyjára) hagyta, az ő örökségeként került azután a Tolsztoj család tulajdonába. 1917 után a birtokból állami gazdaság lett,[1] de Lev Tolsztoj felesége a családi házban maradhatott 1919 őszén bekövetkezett haláláig. 1921-ben rendeletet adtak ki, melyben a területet múzeummá nyilvánították, és annak „komisszárjává” Alekszandra Lvovnát, az író lányát nevezték ki. Az 1920-as években jelentős szerepe volt a múzeum létrejöttében és kialakításában egészen 1929-ig, amikor végleg elhagyta a Szovjetuniót.[2]

1941-ben az országot ért német támadás miatt a múzeum tárgyait a szibériai Tomszkba menekítették. Az evakuációt Lev Tolsztoj egyik unokája, Szofja Andrejevna Tolsztaja-Jeszenyina, (néhány hónapig Szergej Jeszenyin felesége), az összevont Tolsztoj-múzeumok akkor kinevezett igazgatója irányította. Jasznaja Poljana 45 napig német megszállás alatt volt, a múzeum tárgyait azonban csak a háború végén, 1945 májusában szállították vissza eredeti helyükre. Az épületek és a természeti környezet jelentősebb helyreállítása 1951-ben kezdődött meg és hosszú ideig elhúzódott. 1994 óta a múzeumi komplexum igazgatója Vlagyimir Iljics Tolsztoj, az író egyik leszármazottja.

Az egykori lakóépület helyiségeit, köztük a családi nagy ebédlőt az eredeti állapotnak megfelelően rendezték be. Bemutatják Lev Tolsztoj háló- és dolgozószobáját, bútorait, személyes tárgyait, a családi ikonokat, és itt őrzik a 22 000 kötetből álló könyvtárat, mely három nemzedék során alakult ki. A múzeumhoz tartozik a parasztgyerekek számára Tolsztoj által alapított iskola, a hatalmas park és az író sírja is.

  1. Henri Troyat. Tolsztoj élete. Budapest: Gondolat Kiadó, 829. o. (1967) 
  2. Henri Troyat fenti könyvének lábjegyzete: „…1920 végén elhagyta Oroszországot” (830. o.) nyilvánvalóan téves.