Tula (Tulai terület)

Tula (oroszul: Тула) város Oroszország európai részének központjában; a Tulai terület székhelye, gazdasági és kulturális központja.

Tula (Тула)
A tulai kreml
Tula címere Tula zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Tulai terület
Rang	székhely
Alapítás éve	1146
Polgármester	Yuriy Tskipuri
Irányítószám	300000–300999
Körzethívószám	4872
Testvérvárosok	Lista Albany Kutaiszi Kaluga Besztercebánya Mahiljov
Népesség
Teljes népesség	466 609 fő (2023. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
é. sz. 54° 12′, k. h. 37° 37′54.2, 37.616666666667
Tula Pozíció a Tulai terület térképén
Tula weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tula témájú médiaállományokat.

Lakossága: 501 169 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Fekvés, éghajlat

A Közép-orosz-hátság északi részén, az Upa (az Oka jobb oldali mellékfolyója) két partján fekszik, Moszkvától alig 200 km-re délre. A fő folyóba a város területén három kisebb folyó torkollik: a Tulica, a Voronka és a Bezsa. Az Upa bal oldali, déli partján, a Tulica torkolatával szemközt van a kreml. A központi városrész is a bal parton, a folyó teraszain és azokat szegélyező dombokon fekszik. A jobb parton három ipari negyed alakult ki, közülük az északnyugati a régi időktől kezdve fegyvergyártók negyede volt.

Az éghajlat mérsékelten kontinentális. A januári középhőmérséklet -6,8 °C (a januári abszolút minimum -34,3 °C – 2006-ban), a júliusi 19,4 °C (az abszolút maximum 39,2 °C – 2010. augusztus). A csapadék évi mennyisége 614 mm, a legcsapadékosabb hónap a június és a július.

Történeti áttekintés

A 16. században összeállított ún. Nyikon-féle évkönyv szerint a település 1146-ban már létezett. Egy 1382-ben készült szerződésből tudjuk, hogy a 14. század első felében a települést az Arany Horda Dzsanibég nevű kánjának felesége, Tajdulla birtokolta. Később Tula a rjazanyi fejedelemé lett és 1503-ban került a moszkvai államhoz. Ez után kőből építették fel erődjét, a kremlt (1507–1520), mely az állam déli határán kialakított védővonal egyik megerősített pontja volt. 1552-ben sikeresen kiállta I. Devlet Giráj krími kán seregének ostromát.

Tulai kézművesek helyben bányászott vasércből a 16. század végétől készítettek fegyvereket a kincstár számára. Az első vasgyártó manufaktúrát Tula mellett, a Tulica folyó partján egy holland kereskedő létesítette 1632-ben. Később több hasonló épült, ahol szintén készítettek fegyvereket. I. Péter orosz cár rendeletére 1712-ben megalapították Tulában az első állami fegyvergyártó üzemet. A 18. században a város már híres vasgyártó központ volt, ahol fegyvereken kívül sokféle vasárut, használati eszközt, mérőműszereket is készítettek. 1778-ban kezdődött a később híressé vált tulai szamovárok gyártása, az 1830-as években készítették el az első itteni tangóharmonikákat.

1796-ban a város a Tulai kormányzóság székhelye lett. Fejlődését elősegítette a Tulán át vezetett első, Moszkva–Kurszk vasútvonal megépülése (1868). A 19. század végén 117 kisebb-nagyobb üzem, gyár működött; továbbra is vezető helyet foglalt el a vadász- és katonai fegyverek és lőszerek gyártása. Erőteljesen fellendült a fegyvergyártás és új ipari vállalatok is létesültek az 1904–1905-ös orosz–japán háború, illetve az első világháború éveiben, ezalatt a város lélekszáma is gyorsan növekedett.

Miután a kormányzóságokat megszüntették, 1929-től 1937-ig Tula a Moszkvai területhez tartozott, 1937-ben az akkor megalakított Tulai terület központja lett. A második világháború idején, 1941. októbertől decemberig a város déli határán volt a frontvonal, de a védőknek sikerült visszaverniük a német támadásokat. A front eltávolodása után megkezdődött a korábban evakuált termelővállalatok és kulturális intézmények visszaköltöztetése.

Gazdaság, közlekedés

Tula a Központi Gazdasági Körzet egyik nagy nehézipari központja. Hagyományosan legfontosabb ágazatai a kohászat és a gépipar

Kohászat

A városban két nagy vaskohászati vállalat működik.

• A Koszogorszki Kohászati Üzem elődjét a helyi vasérc felhasználásra alapították 1897-ben. Bár a helyi vasérctartalékok azóta lényegében kimerültek, napjainkban is nyersvasat és vasötvözetet gyártanak.
• A Tulacsermet, régi nevén Novotulai Vaskohászati Üzem építését 1931-ben kezdték meg, és 1935-ben kezdte meg a termelést.

Hadiipar

Itt működik a fegyveres erők egyik kiemelten fontos vállalata, a Műszeripari Tervezőiroda (KBP). A vállalat nagypontosságú lőfegyverek, irányítható tüzérségi- és légvédelmi rakétarendszerek, könnyű páncélozott járművek és harckocsik fegyverzetének kifejlesztésével, korszerűsítésével foglalkozik. Saját gyártóbázissal is rendelkezik.

A hadiipar jelentős helyi vállalatai közé tartozik a Tulai Gépgyár (Tulamaszavod), a Tulai Tölténygyár, a Tulatocsmas (többek között kiképzéshez használt eszközöket gyárt) és a nagy múltú Tulai Fegyvergyár is, ahol főként vadász-, sport- és hadi kézi lőfegyvereket készítenek.

2005-ben kezdték meg a korábbi kombájngyár területén kialakított új vállalatnál (Scseglovszkij Val) a BMD típusú deszantharcjármű-család negyedik generációjának, a BMD–4-nek az összeszerelést, melynek fegyverzetét szintén a helyi konstruktőri irodánál fejlesztették ki.

Egyéb gép- és műszeripar

További nagyvállalatok között említhetők például:

• Az egyik legnagyobb régi gépipari vállalat a Tulazseldormas. 2009-ben kezdték meg komplett munkavonatok: vasúti pályák tisztítására, javítására szolgáló önjáró munkagépek, hómarók, valamint portáldaruk előállítását.
• Egy másik nagy múltú gépgyárban (Gazsztrojgyetal, régi nevén: Tulamasgaz) a szénhidrogén-ipar csővezetékeihez gyártanak különféle elemeket, gázelosztó állomásokat és azok berendezéseit.
• Az Oktava nevű vállalatnál akusztikai berendezéseket, stúdiómikrofonokat és az összeköttetést biztosító hasonló katonai célú eszközöket készítenek.
• A (Tula)avtomatika főként elektrotechikai készülékek gyártásával, komplett elosztó- és transzformátor-alállomások építésével foglalkozik.

Közlekedés

A városon keresztül, illetve elkerülő útján halad az országos jelentőségű M2-es autópálya, amely Moszkvából Kurszkon és Belgorodon át az ukrajnai határig és onnan tovább a Fekete-tengerig vezet; valamint a Kaluga–Rjazany közötti főút.

Tula fontos vasúti csomópont, pályaudvaráról rendszeresen indulnak vonatok többek között Moszkva, Orjol, Szmolenszk, Kaluga felé. Itt vezet át a vasúti fővonal, mely Moszkvát Voronyezzsel és a déli vidékekkel köti össze.

A város északi peremén található repülőtér kizárólag katonai célokat szolgál. Tula mellett állomásozik a 106. Légideszant Gárda Hadosztály.

Kultúra, felsőoktatás

A legnagyobb felsőoktatási intézmények:

• A legnagyobb felsőoktatási intézmény a Tulai Állami Egyetem; 1992 előtt főiskola, 1992–1995 között műszaki egyetem, 1995 óta klasszikus egyetem. A 2010-es évek elején 7 karán 73 tanszék működik és összesen (nappali és levelező tagozaton) körülbelül húszezer hallgatója van.
• A Lev Tolsztoj nevét viselő Tulai Állami Pedagógiai Egyetem; 1995 előtt főiskola, 1938 óta áll fenn.
• Tulai Tüzérségi Műszaki Főiskola
• Tulai Közgazdasági és Informatikai Főiskola; 2000-ben alapították, nem állami intézmény.

Ezeken kívül más egyetemek, intézmények kihelyezett tagozatai, illetve tudományos- és kutatóintézetek is működnek a városban.

Tulának több színháza és több múzeuma van. A helyi fegyvergyártás történetét és eredményeit a város híres, nagy múltú fegyvermúzeuma mutatja be. Kiállításai 1989-től 2012-ig a tulai kreml egyik templomépületében voltak megtekinthetők, időközben elkészült az intézmény számára tervezett új múzeumépület. 1990 óta a helyi ipar másik nevezetességének, a szamovároknak is külön múzeuma van.

A Tulai Szépművészeti Múzeumhoz – törzsanyagán, a képzőművészeti gyűjteményeken kívül – több fiók-intézmény tartozik. 2006-ban a város fő látnivalóját, a kremlt is a múzeumi egyesülés szervezetéhez csatolták.

A városon kívül, de attól csupán 14 km-re fekszik Jasznaja Poljana, Lev Tolsztoj egykori udvarháza, a mai emlékmúzeum.

Önkormányzat

A város polgármestere (mer) 2012. december 19. óta Alekszandr Jevgenyjevics Prokopuk. Korábbi polgármesterek:

• Jevgenyij Vasziljevics Avilov: 2011. március 10. – 2012. december 19.
• Alisza Jevgenyjevna Tolkacseva: 2010. március 31. – 2011. március 2.
• Vlagyimir Szergejevics Mogilnyikov: 2005. november 12. – 2010. március 3.

Források

• Nagy szovjet enciklopédia, 3 (orosz nyelven) (1969–1978) 
• szerk.: G. M. Lappo: Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija (1994). ISBN 5 85270 026 6 
• A város hivatalos honlapja (orosz nyelven). [2020. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 10.)
• Antal Zoltán. Szovjetunió (II. kötet: Gazdaságföldrajz). Budapest: Gondolat Kiadó, 196., 491. o.. ISBN 963-280-304-3 II. kötet (1980) 
• A Tulai Állami Egyetem (orosz nyelven). (Hozzáférés: 2013. március 15.)
• A Tulai Szépművészeti Múzeum (orosz nyelven). [2013. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
• A tulai kreml (orosz nyelven). [2013. augusztus 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)
• A Tulai Állami Fegyvermúzeum (orosz nyelven). [2011. április 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 15.)