Belgorod

Belgorod (oroszul: Белгород) város Oroszország nyugati részén, a Donyec folyó mentén, 40 km-re az orosz-ukrán határtól. A Belgorodi terület adminisztratív központja.

Belgorod (Белгород)
A város központja és északi része
Belgorod címere Belgorod zászlaja
Közigazgatás
Ország	Oroszország
Föderációs alany	Belgorodi terület
Alapítás éve	993
Városi jogokat kapott	1596
Polgármester	Vaszilij Nyikolajevics Potrjaszajev
Irányítószám	308000
Körzethívószám	+7 4722
Autórendszám kódja	31
Testvérvárosok	Lista Wakefield Harkiv Herne Opole Vyshhorod Pryluky Luhanszk Niš Orjol Szevasztopol Csangcsun Jevpatorija Szumi City of Wakefield Kurszk
Népesség
Teljes népesség	333 931 fő (2023)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	130 m
Terület	153,1 km²
Időzóna	UTC+3 nyáron UTC+4
Elhelyezkedése
Belgorod Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 50° 36′, k. h. 36° 36′50.6, 36.6
Belgorod Pozíció a Belgorodi terület térképén
Belgorod weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Belgorod témájú médiaállományokat.

Népessége: 353 043 fő (2008), 356 402 fő (a 2010. évi népszámláláskor).

Történelme

A Belgorod név (mint a szerbiai Belgrád) a szláv fehér város szóból ered, mivel a város környékén sok a fehér mészkő. A települést először 1237-ben említik, amikor Batu kán csapatai pusztították. 1596-ban itt volt Borisz Godunov egyik erődje, melyet a krími tatárok ellen állítottak föl a déli határok védelme érdekében.

Miután az orosz határt délebbre jelölték ki, az erődöt elhanyagolták és a várost Kurszk igazgatása alá helyezték. A poltavai csata előestéjén Nagy Péter idelátogatott, és egy egész sereget állomásoztatott itt.

A második világháború kurszki csatájában egy Belgorod környéki falu, Prohorovka (Прохоровка) volt a történelem legnagyobb tankcsatájának színhelye (1943. július 12-én). Második világháborús emlékmű a Belgorodi Dioráma és egy hatalmas katedrális Prohorovkában.

A város a Belgorodi terület egyik ipari és kulturális központja, melyet 1954-ben alapítottak. Fő oktatási központjai a Belgorodi Suhov Állami Technológiai Egyetem, a Belgorodi Állami Egyetem, a Belgorodi Mezőgazdasági Akadémia és a Belgorodi Pénzügyi Akadémia. A Belgorodi Akadémiai Színházat a 19. század egyik híres színészéről, Mihail Szemjonovics Scsepkinről (oroszul: Михаил Семёнович Щепкин) nevezték el. A várost szolgálja a belgorodi repülőtér.

Híres emberek

Itt születtek:

• Vaszilij Garbuzov (1911–1986) szovjet közgazdász és politikus, a Szovjetunió pénzügyminisztere
• Szvetlana Horkina, (1979–) kétszeres olimpiai bajnok orosz tornász. A város sportcentrumot építtetett a tiszteletére, amely előtt egy Horkina-szobor látható.
• Szerhij Kuznyecov (1963–) szovjet-ukrán labdarúgó
• Andrej Lutaj (1986–) orosz műkorcsolyázó
• Nyikolaj Szlicsenko (1934–2023) roma származású szovjet-orosz színész, énekes, színházi rendező, színigazgató
• A város díszpolgárai:
  • Alekszej Leonov űrhajós, az első ember, aki kilépett a világűrbe.
  • Georgij Zsukov, a Szovjetunió marsallja.
  • Ivan Konyev, a Szovjetunió marsallja.
  • Fjodor Jemeljanyenko MMA-világbajnok.

Kerületei

Belgorod két kerületre van osztva:

• Keleti, melynek lakossága: 141 709 fő (2002-es adat)
• Nyugati, melynek lakossága: 195 321 fő (2002-es adat)

Épületek

• Tévétorony (befejezetlen)
• A belgorodi egyetem

Testvérvárosok

• Wakefield, Anglia
• Herne, Németország

További információk

• A Belgorodi Suhov Állami Technológiai Egyetem honlapja (oroszul)