Petrőc
Petrőc (korábban Petrovác, szerbül Бачки Петровац / Bački Petrovac, szlovákul Petrovec vagy Báčky Petrovec) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.
Petrőc (Бачки Петровац / Bački Petrovac) | |||
Az evangélikus templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szerbia | ||
Tartomány | Vajdaság | ||
Körzet | Dél-bácskai | ||
Község | Petrőc | ||
Rang | városi jellegű település | ||
Polgármester | Pavel Marčok (DP) | ||
Irányítószám | 21470 | ||
Körzethívószám | +381 21 | ||
Rendszám | NS | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 7452 fő (2011) | ||
Népsűrűség | 103 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 87 m | ||
Terület | 65,1 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 45° 21′ 23″, k. h. 19° 35′ 18″45.356389°N 19.588333°EKoordináták: é. sz. 45° 21′ 23″, k. h. 19° 35′ 18″45.356389°N 19.588333°E | |||
Petrőc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrőc témájú médiaállományokat. |
Fekvése
szerkesztésÚjvidéktől 22 km-re északnyugatra, Palánkától 25 km-re északkeletre, Verbásztól 30 km-re délre fekszik. Áthalad rajta a Begej folyó.
A község (járás) települései
szerkesztésA községhez (járáshoz) Petrőcön kívül még három település tartozik (zárójelben a szerb és egyéb név szerepel):
Története
szerkesztésA település első emléke a 14. századból való. 1437-ben a Garai családé lett, előtte Szentiváni Balog Mihály birtoka volt.
1703-ban Petrőcöt mint a futaki uradalomhoz tartozó pusztát említették, amelyen az 1715-ös adatok szerint 18 adófizető lakott.
1717-ben Petrovcze néven Bodrog vármegyéhez került.
1718-ban a futaki uradalom névsorában szerepelt 19 adózóval, és ekkor már faluként említették.
1722-ben Petróczon 15 adófizető családot említettek, 1736–1737-ben pedig Alpárral együtt volt megadóztatva.
1745-ben a futaki uradalom földesura, Csernovics András, Csányi Mátyást bízta meg, hogy a petrováci puszta eddigi szerb lakosságához evangélikus népet telepítsen, ezért neki és utódainak a falu elöljárói tisztét biztosította. Csányi Mátyás ekkor Pest vármegyéből szlovák jobbágy családokat telepített ide. A 18. században ideérkezett szlovákok ma is a település népességének többségét alkotják.
A trianoni békeszerződésig Bács-Bodrog vármegye Újvidéki járásához tartozott, majd Jugoszláviához került. 1941 és 1944 között ismét Magyarországé, majd megint Jugoszláviáé lett, 2006-tól az önálló Szerbia része.
Népesség
szerkesztésA népesség alakulása
szerkesztés1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
---|---|---|---|---|---|---|---|
7452 | 7503 | 8104 | 7822 | 7729 | 7236 | 6727[1] | 6155[2] |
Etnikai összetétel 2002-ben
szerkesztésNemzetiség | Szám | % |
Szlovákok | 5549 | 82,48 |
Szerbek | 573 | 8,51 |
Jugoszlávok | 169 | 2,51 |
Horvátok | 56 | 0,83 |
Magyarok | 36 | 0,53 |
Cigányok | 22 | 0,32 |
Muzulmánok | 10 | 0,14 |
Montenegróiak | 9 | 0,13 |
Ruszinok | 8 | 0,11 |
Szlovének | 5 | 0,07 |
Macedónok | 5 | 0,07 |
Albánok | 4 | 0,05 |
Ukránok | 3 | 0,04 |
Németek | 3 | 0,04 |
Csehek | 1 | 0,01 |
Oroszok | 1 | 0,01 |
Egyéb/Ismeretlen[3] |
Etnikai összetétel 2011-ben
szerkesztésNemzetiség | Lélek- szám |
szlovákok | 4982 |
szerbek | 610 |
horvátok | 45 |
magyarok | 43 |
albánok | 26 |
jugoszlávok | 21 |
cigányok | 20 |
ruszinok | 9 |
montenegróiak | 8 |
szlovének | 7 |
macedónok | 6 |
muzulmánok | 6 |
németek | 4 |
bosnyákok | 2 |
ukránok | 2 |
Egyéb | 10 |
nem nyilatkozott | 278 |
régiós kötődésű | 71 |
ismeretlen | 5 |
Neves személyek
szerkesztés- Itt született 1857-ben Radó Sámuel, születési nevén Róthfeld Salamon[4] író, újságíró.
- Itt született 1862-ben Kvacsala János bölcseleti és teológiai doktor, dorpáti egyetemi rendes tanár.
- Itt született 1935-ben Juraj Tušiak szlovák író, költő, és műfordító.
- Itt született Godra Mihály (1801–1874) szlovák költő, nyelvész
- Karol Miloslav Lehotský (1846–1915) szlovák író, fordító, pedagógus
- Gustav Maršal Petrovský (1862–1916) szlovák író
- Kvetoslava Benková (1951–2014) szlovák énekesnő
Testvérvárosai
szerkesztés- Nyitra, Szlovákia
- Rózsahegy, Szlovákia
- Turócszentmárton, Szlovákia
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul) 38. oldal
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
- ↑ Radó Sámuel. Magyar Életrajzi Index