Radó Sámuel

(1857–1919) író, újságíró
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 21.

Radó Sámuel, születési nevén Róthfeld Salamon[2] (Petrőc, 1857. február 7.Budapest, 1919. július 18.)[3] író, újságíró. Felesége Hirsch Nelli, Hirsch Lipót nyomdai igazgató lánya.[4]

Radó Sámuel
SzületettRóthfeld Salamon
1857. február 7.
Petrőc
Elhunyt1919. július 18. (62 évesen)
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar
HázastársaRadóné Hirsch Nelly (1890–1915)
Foglalkozása
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (9. parcella, 21. sor, 2. sírhely)
A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója
Hivatali idő
1898 1918
ElődMaszák Hugó és Egyesy Géza
UtódFabró Henrik
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Radó Sámuel témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Radó Sámuel témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Életútja

szerkesztés

Rothfeld Dávid és Stern Mimi fiaként született. Jogi tanulmányait a Bécsi Egyetemen végezte és miután a bírói pályát választotta, egy ideig a bécsi országos törvényszéknél mint jegyző működött. Később újságíró lett, néhány évet Párizsban és Berlinben töltött. Külföldi lapok tudósítójaként tért haza. Bécsi lapoknak, különösen a Neues Wiener Tagblattnak budapesti levelezője és 1891-től a Budapesten megjelenő Neues Politisches Volksblatt egyik tulajdonosa és főszerkesztője volt 1894. június 5-ig. Akkor a Pester Lloyd vezércikkírója és a bécsi Politische Correspondenz hazai képviselője lett. Tudósította a francia Havas és az angol Reuter hírügynökséget is. 1890. május 11-én Budapesten kötött házasságot Hirsch Nellyvel.[5]

1898-ban a Magyar Távirati Iroda vezetésével bízták meg. Valójában a hírügynökséget koncesszióba adták, hogy a fenyegető csődöt ezáltal elkerüljék.[6][7] Radó Sámuel húsz éven át irányította, és igazgató-főszerkesztőként a hírszolgáltatás újjászervezése terén nagy érdemeket szerzett.

A napi politikával foglalkozó számos cikket írt. Affaire Thorn-Tilot című színművét Bécsben mutatták be (1882). Jóval később Újságírók címen írt drámát (Budapest, 1914). „Radó Sámuel minden igazságnak - az egymással ellenkező igazságoknak is megértője, de egyetlenegynek sem a Don Quijote-ja.” – írta róla a darabbal kapcsolatban kortársa, Fenyő Miksa.[8] Halálát szívbaj, érelmeszesedés okozta.

  • Tisza, seine Partei, seine Gegner (München, 1888)
  • Az összeférhetetlenség. Irta Fabricius (Budapest, 1898)
  • Die ungarische Verfassung geschichtlich dargestellt. Mit einem Anhang: Die wichtigsten Verfassungs-Gesetze (Berlin, 1898; Budapesten nyomatott.)
  • Das Deutschtum in Ungarn (Berlin, 1903; Budapesten nyomatott)
  • Politikai olvasókönyv (Budapest, 1907)
  • Hírlapírók iskolája (Budapest, 1909)
  • Népies politika (Budapest, 1910)
  • Politikai jelszavak és frázisok (Budapest, 1912)
  • John Bull és társai (Budapest, 1916)
  1. PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  2. Radó Sámuel. Magyar Életrajzi Index
  3. Halálesete bejegyezve a Bp. IV. ker. (belváros) állami halotti akv. 67/1919. folyószáma alatt.
  4. Névpont.hu. [2014. október 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. április 19.)
  5. Budapesti neológ. izr. hitközség házassági anyakönyve, 193/1890. folyószám.
  6. 130 éves az MTI - de milyen a székháza? (Fővárosi blog, 2011-03-05).
  7. Andreides Gábor: Az államosítás és a Magyar Távirati Iroda működése a Tanácsköztársaság alatt (Médiakutató, 2009 tél).
  8. Fenyő Miksa (1914). Újságírók. Radó Sámuel drámája. Nyugat (4. szám). (Hozzáférés: 2015. április 18.) 
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Radó Sámuel témában.