Főmenü megnyitása

Radó Sámuel, születési nevén Róthfeld Salamon[1] (Petrőc, 1857. február 7.Budapest, 1919. július 18.)[2] író, újságíró. Felesége Hirsch Nelli, Hirsch Lipót nyomdai igazgató lánya.[3]

Radó Sámuel
Született Róthfeld Sámuel
1857. február 7.
Petrőc
Elhunyt 1919. július 18. (62 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Házastársa Hirsch Nelli
Foglalkozása újságíró
A Magyar Távirati Iroda vezérigazgatója
Hivatali idő
1898 1918
Előd Maszák Hugó és Egyesy Géza
Utód Fabró Henrik

ÉletútjaSzerkesztés

Rothfeld Dávid és Stern Mimi fiaként született. Jogi tanulmányait a bécsi egyetemen végezte és miután a bírói pályát választotta, egy ideig a bécsi országos törvényszéknél mint jegyző működött. Később újságíró lett, néhány évet Párizsban és Berlinben töltött. Külföldi lapok tudósítójaként tért haza. Bécsi lapoknak, különösen a Neues Wiener Tagblattnak budapesti levelezője és 1891-től a Budapesten megjelenő Neues Politisches Volksblatt egyik tulajdonosa és főszerkesztője volt 1894. június hó 5-éig. Akkor a Pester Lloyd vezércikkírója és a bécsi Politische Correspondenz hazai képviselője lett. Tudósította a francia Havas és az angol Reuter hírügynökséget is. 1890. május 11-én Budapesten kötött házasságot Hirsch Nellyvel.[4]

1898-ban a Magyar Távirati Iroda vezetésével bízták meg. Valójában a hírügynökséget koncesszióba adták, hogy a fenyegető csődöt ezáltal elkerüljék.[5][6] Radó Sámuel húsz éven át irányította, és igazgató-főszerkesztőként a hírszolgáltatás újjászervezése terén nagy érdemeket szerzett.

A napi politikával foglalkozó számos cikket írt. Affaire Thorn-Tilot című színművét Bécsben mutatták be (1882). Jóval később Újságírók címen írt drámát (Budapest, 1914). „Radó Sámuel minden igazságnak - az egymással ellenkező igazságoknak is megértője, de egyetlenegynek sem a Don Quijote-ja.” – írta róla a darabbal kapcsolatban kortársa, Fenyő Miksa.[7] Halálát szívbaj, érelmeszesedés okozta.

MunkáiSzerkesztés

  • Tisza, seine Partei, seine Gegner (München, 1888)
  • Az összeférhetetlenség. Irta Fabricius (Budapest, 1898)
  • Die ungarische Verfassung geschichtlich dargestellt. Mit einem Anhang: Die wichtigsten Verfassungs-Gesetze (Berlin, 1898; Budapesten nyomatott.)
  • Das Deutschtum in Ungarn (Berlin, 1903; Budapesten nyomatott).
  • Politikai olvasókönyv (Budapest, 1907)
  • Hírlapírók iskolája (Budapest, 1909)
  • Népies politika (Budapest, 1910)
  • Politikai jelszavak és frázisok (Budapest, 1912)
  • John Bull és társai (Budapest, 1916).

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Radó Sámuel témában.