Főmenü megnyitása

Szendehely (németül: Sende) község Nógrád megyében, a Rétsági járásban.

Szendehely
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Szendehely címere
Szendehely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásRétsági
Jogállás község
Polgármester Altsach Ignác
Irányítószám 2640
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség1535 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség155,38 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,04 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szendehely (Magyarország)
Szendehely
Szendehely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 51′ 19″, k. h. 19° 06′ 17″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 19″, k. h. 19° 06′ 17″
Szendehely (Nógrád megye)
Szendehely
Szendehely
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Szendehely témájú médiaállományokat.

FöldrajzSzerkesztés

A település Nógrád megye délnyugati részén, a Dunakanyar közelségében, a Naszály és a Börzsöny lábánál található. Budapesttől 45, Váctól 11, Rétságtól 10 km-re fekszik.

Egyéb belterületei:

Külterületi településrészei:

TörténelemSzerkesztés

Németek alapították a községet. A különálló, de közigazgatásilag a faluhoz tartozó Katalinpuszta Nógrád megye nyugati kapuja. A váci püspökség ősi birtoka volt a környék, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. A környék neve valaha Szenthely volt – bizonyára a földbirtokos püspökség után – ami az idők során Szendehelyre módosult. Az itt letelepedő németek 1717-ben Frankföldről (Franken) érkeztek Magyarországra, és a mai Berkenyén alapítottak falut. Onnan költöztek át a túlnépesedés miatt még 1753-ban a Vác és a nagymarosi rév felé vezető út mellé. A németek fejlett szőlőkultúrát hoztak magukkal, a környékbeli lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, bizonyítva, hogy az utódok sem felejtették el a vincellérség fogásait. A Börzsöny szélén fekvő település lakói jelentős erdőművelést is folytattak. A falu új részén, a Börzsöny szélén egy kis kápolna található. Katalinpusztán nincs templom, de áll itt egy fa harangláb. Mindkét településrészen sok régi lakóház maradt fenn, és majd mindenhol őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is: ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat „fláderos” festéssel színezték. Az ófalu boltíves műemlék hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

2001-ben a település lakosságának 60%-a magyar, 37%-a német, 2%-a cigány, 1%-a szlovák nemzetiségűnek vallotta magát.[3]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,2%-a magyarnak, 3,3% cigánynak, 36% németnek, 0,7% szlováknak mondta magát (8,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,8%, református 3,7%, evangélikus 1,9%, felekezeten kívüli 7,4% (19,2% nem nyilatkozott).[4]

KözlekedésSzerkesztés

Megközelítése a 2-es főúton (amely egyben keresztül halad a községen) lehetséges.

SzemélyekSzerkesztés

 
Migazzi Kristóf Antal váci püspök címere a sekrestye falán

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Szendehely. A Magyar Köztársaság Helységnévtára 2009. KSH, 2009. (Hozzáférés: 2011. február 10.)
  3. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  4. Szendehely Helységnévtár

ForrásSzerkesztés

További információkSzerkesztés