A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése. Túlnyomó többségük Bajorország és Württemberg tartományokból érkezett.

Dunai svábok
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunai svábok témájú médiaállományokat.
A dunai svábok a Kárpát-medencében

A dunai svábok jelentős része a 1920. század során asszimilálódott és beolvadt a magyar társadalomba, egy részük azonban máig megőrizte anyanyelvét és kultúráját.

A dunai svábok alkotják a magyarországi németek (Ungarndeutsche) zömét. (A magyarországi németek ma Magyarország legnagyobb nemzetisége.)

NevükSzerkesztés

A dunai svábok a németországi svábokról (Svábföld lakóiról) kapták nevüket. Ez azonban nem mindig van összefüggésben az egyes Kárpát-medencei közösségek valódi származásával: nemcsak svábok, hanem jelentős részben bajor régióból jöttek, osztrák, valamint pfalzi, hesseni, németalföldi és elzászi eredetűek is vannak.

TörténelemSzerkesztés

A 18. század közepén nagyszámú német családot telepítettek le Magyarország egész területére, hogy a török hódoltság és háborúk idején elpusztult magyar lakosságot pótolják.

A második világháború után a magyarországi sváb lakosság egy részét erőszakkal Németországba telepítették.

TelepüléseikSzerkesztés

MagyarországSzerkesztés

A magyarországi svábok ma legnagyobb számban Baranyában, Tolnában, Bács-Kiskunban élnek. Baranya megyében találhatók szinte teljesen németek által lakott falvak is (Óbánya, Ófalu). Ezt követi Tolna megye német ajkú lakossága, amely a Mecsek északi lejtőin és a Sió-parti falvakban található meg nagy számban. A harmadik legtöbb német Bács-Kiskun megyében koncentrálódva, a Kalocsától délre eső vidék településein él (Baja, Hajós, Érsekhalma, Császártöltés, Nemesnádudvar, Sükösd), és Harta, amely Kalocsától északra helyezkedik el A Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja, az egyik legfontosabb és legelismertebb oktatási intézményük Baján található. Szekszárdon található az ország egyetlen német nyelvű, a német nemzetiségi kultúra és identitás megőrzésében fontos szerepet ellátó színháza (Deutsche Bühne).

Jelentős még Budapest, a Budai-hegység és a Pilis környékének sváb lakossága (például Solymár, Pilisvörösvár, Pilisszentiván, Piliscsaba, Leányvár, Dorog, Nyergesújfalu, Csolnok, Máriahalom, Zsámbék, Budaörs, Budafok, Taksony, Dunaharaszti, Újhartyán, Vecsés, Ceglédbercel, Szigetszentmárton, Szigetcsép, Szigetújfalu, Ráckeve, Etyek stb.) Budapesten Soroksáron élnek nagyobb számban svábok, a szomszédos Pesterzsébeten működik a Német Nemzetiségi Gimnázium (Deutsches Nationalitätengymnasium), de a Tamási Áron Gimnáziumban Budán, illetve Pilisvörösváron, a Schiller Gimnáziumban (Schiller Gymnasium Werischwar) is nagy hangsúlyt fektetnek a német nemzetiségi oktatásra.

Komárom-Esztergom megye területén is előfordulnak, Csolnok és Leányváron felül sváb települések Dunaszentmiklóson, Vértessomlón, Kecskéden, Környén, Tarjánban, Szomoron, Bajon, Alsógallán és Felsőgallán, Várgesztesen, Szomódon, Vértestolnán, Agostyánban. Fejér megye területén, Móron, Pusztavámon, Gánton, Vértesbogláron, Vértesacsán, Száron, Újbarkon, Mányon.

Néhány sváb lakosságú községet tudhat magáénak továbbá Veszprém, Hajdú-Bihar Somogy, Vas (Vaskeresztes) és Békés megye is. Ezeken kívül Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Isten veled hazánk! – Gott mit Dir, unsere Heimat! – Dokumentumfilm a svábok kitelepítéséről
  • Ez volt a sorsom – Dokumentumfilm a Kápolnapusztáról, a vértesi sváb falu tragédiájáról
  • Hanák Ottóné Braun Margit: Anyám konyhája. Sváb ételek humorral, néprajzzal fűszerezve; Német Kisebbségi Önkormányzat, Németkér, 2004
  • Schőn Mária: Hajósi sváb népi elbeszélések; szöveggond. Bereznai Zsuzsanna; Cumania Alapítvány, Kecskemét, 2005 (Cumania könyvek)
  • Kalászi svábok krónikásai; gyűjt., interjúk, szerk. Szabó Ferenc; Német Nemzetiségi Egyesület, Budakalász, 2006
  • Blasszauer Róbert–Kardné Hettesheimer Mária: Kis-Svábtörökország; Balaton Akadémia, Keszthely, 2006 (Balaton Akadémia könyvek)
  • Teréz néni receptjei. Sváb magyar konyha minden étele; Betűmetsző, Tyukod, 2007
  • Géczi Endréné–Peszt Miklósné–Hesz Péterné: "Mindent elvettek tőlünk!". Svábsors Baranyában. Visszaemlékezések; Háhn Judit, Pécs, 2010
  • Midi néni receptkönyve. Sós és édes sütemények, sváb ételkülönlegességek; receptvál., összeáll. Bayerné Zwickl Borbála, Kiss-Bayer Veronika, Zwicklné Wenczlik Mária; Solymári Helytörténeti Alapítvány, Solymár, 2010
  • Wilhelm-Pék Bora: Főzni az alkotás örömével avagy Válogatás székely és sváb kincseinkből; Wilhelm & Wilhelm Kft., Pécs, 2011
  • Migráció a Duna térségében. A németek betelepülése a 18. században; szerk. Vándor Andrea; Molnár Ny. és K., Pécs, 2013
  • "Szákcé, szákcé, hácé kszád". Mondja, mondja-megmondta. A császártöltési svábok nyelvi öröksége; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Császártöltés, 2016
  • Hajósi sváb-magyar szótár / Hajoscher Wörterbuch; fel. szerk. Knehr István; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Hajós, 2016
  • Vecsési sváb konyha. Wirthné Sárosi (Stiller) Éva receptjei; ford. Fazekas Annamária; 2. jav. kiad.; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Vecsés, 2017
  • Fink Jánosné Izing Elvira: Vértestolna múltjából. Sváb – német – magyar szótár. Magyar – német – sváb szótár; József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 2017
  • Bereznai Zsuzsanna–Schőn Mária: Könnyek népe. A hajósi sváb parasztság sorsa 1938–1954 között; Önkormányzat, Hajós, 2017
  • Emlékezés, 70. A dorogi sváb lakosság kitelepítésének 70. évfordulójára, 1947–2017; szerk. Szabó-Berghauer Zoltán; Német Nemzetiségi Önkormányzat–Önkormányzat, Dorog, 2017
  • Dabóczi Ákos: Kismarosi hagyományok képekben. Válogatás a Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény fotóiból; Kismarosi Falumúzeum Alapítvány, Kismaros, 2018
  • Helyi sváb zenekarok és zenészek képeskönyve; gyűjt. Kövesdi István, Plutzer Lénárd, szerk. Polónyiné Zsuzsandor Ibolya, Polónyi Péter, ford. Jaszmann Gabriella; Ceglédberceli Német Nemzetiségi Ifjúsági Egyesület, Ceglédbercel, 2018 (Ceglédberceli füzetek)
  • Gill Józsefné: Berkenyei sváb szótár és múltidézés; 2. bőv. kiad.; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Berkenye, 2018
  • Wendelin Gruber: A vörös sárkány karmai között. Tíz év Tito uralma alatt; ford. Varga Judit Mária; Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány, Bp., 2019
  • Hollós Lajos: Ceglédberceli sváb énekek gyűjteménye / Kulturerbe aus Ceglédbercel; összeáll. Kaposi József; Ceglédberceli Zeneegyesület, Ceglédbercel, 2019
  • Adonyi sváb ízek; ford. Szabó-Pajer Loretta; Német Nemzetiségi Önkormányzat, Adony, 2020
  • Régi ízek egy bakonyi sváb falu, Németbánya konyháiból; összeáll. Kiss Albertné; Jókai Mór Városi Könyvtár–Német Nemzetiségi Önkormányzat, Pápa–Németbánya, 2020
  • Bihari Zoltán: Mi, svábok. Történetek magyarországi németekről; Nemzeti Értékek, Szeged, 2020
  • Történetek a sublótból. Nyergesújfalu és Tát sváb közösségének hagyományai, életmeséi; összeáll. Vachajáné Kisgyőri Szilvia, Szőke Erika; Önkormányzat, Nyergesújfalu, 2021
  • Wéber Krisztina: Hoztam utat. Ha tudni akarod ki vagy, tudnod kell honnan jöttél, hogy láthasd hova érsz; Időjel, Pilisvörösvár, 2021

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés