Főmenü megnyitása

Harta (Magyarország)

magyar település

Harta (horvátul: Karta, Hartava, (németül: Hartau[3]) nagyközség Bács-Kiskun megyében, a Kalocsai járásban.

Harta
Harta utcarészlet.jpg
Harta címere
Harta címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
MegyeBács-Kiskun
JárásKalocsai
Jogállás nagyközség
Polgármester Dollenstein László[1]
Irányítószám 6326
Körzethívószám 78
Népesség
Teljes népesség3239 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség25,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület129,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Harta (Magyarország)
Harta
Harta
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 41′ 40″, k. h. 19° 01′ 39″Koordináták: é. sz. 46° 41′ 40″, k. h. 19° 01′ 39″
Harta (Bács-Kiskun megye)
Harta
Harta
Pozíció Bács-Kiskun megye térképén
Harta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Harta témájú médiaállományokat.

ElnevezéseiSzerkesztés

Horvátul a településnek két ismert neve van. A felsőszentivániak Karta, a bátyaiak Hartava néven említették.[4]

FekvéseSzerkesztés

A Duna mellett; Budapesttől 100 km-re, az 51-es főúton Solt és Dunapataj között található.

TörténeteSzerkesztés

Harta és környéke ősidők óta lakott helynek számít, amit az itt talált nagyszámú régészeti leletanyag is bizonyít. Területén bronzkorból és avar korból származó település nyomai kerültek elő a földből, valamint gazdag leletanyagú honfoglalás kori temetőt is feltártak itt a közelmúltban.

A település nevét az oklevelek 1187-ben említik először. Nevét 1193-ban Horta, 1289-ben Harta alakban írták.

1187-ben Eufrozina királyné (1146), II. Géza király neje Harta egy részét a székesfehérvári kereszteseknek adta, míg Harta másik része fehérvári várbirtok volt.

A település a tatárjárás alatt lakatlanná vált, s a lakatlanná vált várföldet (a várjobbágyok, és Hartai(?) nemesek földje mellett) IV. László király, 1289-ben Vejtei Sebestyénnek adta, és határát leíratta. Az oklevélben leírt határ a déli Duna-parttól kelet felé indulva a „várjobbágyok és nemesek Hartája” megfelel a mai Dunapataj mellett fekvő Nagyharta pusztának. Északon Ölle és Szüle faluval (ma puszta) határos.

Hartáról a Madocsai rév vitt át a Dunántúlra.

A települést Harta, Kis-Harta, 1455-ben Nagy-Harta neveken említik az okiratok.

1455-ben Mikolai Mihály és Bálint birtoka. 1573-ban, a török időkben a székesfehérvári vár tartozéka. 1686-os összeíráskor már mint néptelen helyet említették.

17221724 között a település földesura gróf Ráday Pál volt, aki az elnéptelenedett faluba Württemberg, Hessen, Pfalz és Speyer környéki németeket telepített.

A 20. század elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Dunavecsei járásához tartozott.

1910-ben 4967 lakosából 1968 magyar, 2962 német volt. Ebből 1447 római katolikus, 836 református, 2626 evangélikus volt.

2001-ben lakosságának 6,4%-a sváb, a többiek nagyrészt magyar nemzetiségűek.

A településhez tartoztak Hartaibojár és Hartaimikla, valamint Dunatetétlen és Érsekiharta puszták is.

Hartaibojár, HartaimiklaSzerkesztés

A 16. században még önálló helység volt. Bojárt (Bolyár) és Miklát 1596-ban Szegedy Márton és András kapták királyi adományként. Az 1754. évi vármegyei nemesi összeírás adatai szerint e két puszta Tersztyánszky László és József, továbbá Vigyázó Pál és Mihály birtoka volt.

Szülleölle pusztaSzerkesztés

Nevét 1427-ben említettek először az oklevelek, ekkor került Kormői Péter neje Katalin birtokába. A 18. században a Földváry családé, a 20. század elején a hartaiak birtoka, akik a mintegy 500 hold erdőt 1865-ben kiirtották és szántófölddé alakították át. A helység neve előtte Kisharta volt.

Nevének eredeteSzerkesztés

Egyes műkedvelő helytörténészek szerint a község neve a német „hart” (kemény) szóból származhat, ugyanis Hartát nagyrészt német telepesek népesítették be a 18. században. A környékbeliek szerint rendkívül keményen dolgoztak, ezért kaphatta a település ezt a nevet.

A fenti magyarázat népetimológia. Tekintve, hogy a falut Horta vagy Harta néven már 12–13. századi oklevelek is említik, neve nyilvánvalóan nem származhat a 18. századi német telepesektől.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

 

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 3,6% cigánynak, 20,9% németnek, 0,3% románnak mondta magát (15,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 26,4%, református 12,2%, evangélikus 23%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 11,8% (24,9% nem nyilatkozott).[5]

ForrásokSzerkesztés


NevezetességeiSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Harta települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
  3. Magyarország németlakta települései magyarul és németül, ungarndeutsche.de
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 27.)
  5. Harta Helységnévtár

További információkSzerkesztés