Rajna-vidék-Pfalz

szövetségi tartomány Németországban
(Rajna-vidék–Pfalz szócikkből átirányítva)

Rajna-vidék-Pfalz (németül: Rheinland-Pfalz, pfalzi nyelven Rhoilond-Palz) Németország szövetségi tartománya az ország délnyugati részén Mainz tartományi székhellyel. A szövetségi tartományt a második világháború után 1946. augusztus 30-án hozták létre nagyrészt az egykori porosz Rajna-vidék déli részéből (Koblenz és Trier központokkal), illetve Rheinhessen területéből és Rajnai Palotagrófságnak (a Kurpfalznak) a Rajna jobb partján lévő területeiből. Rajna-vidék-Pfalz nevére RLP, RPF, illetve RP rövidítésekkel is hivatkozhatunk (az utóbbit könnyen össze lehet keverni az RP autójelzéssel, ami Rajna–Pfalz kerületének a jelzése).

Rajna-vidék-Pfalz
Rajna-vidék-Pfalz zászlaja
Rajna-vidék-Pfalz zászlaja
Rajna-vidék-Pfalz címere
Rajna-vidék-Pfalz címere

FővárosaMainz
é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 60″Koordináták: é. sz. 50° 00′ 00″, k. h. 8° 15′ 60″
Legnagyobb városMainz
Államformaköztársaság
Vezetők
MiniszterelnökMalu Dreyer (SPD)
Hatalmon lévő pártSPD, FDP, Zöldek
Hivatalos nyelvnémet
Beszélt nyelveknémet, pfalzi
Tagság
Lista
IT Planning Council
Népesség
Népszámlálás szerint4 084 844 fő (2018. dec. 31.)[1]
Becsült4 012 000 fő (2014. december 31.)
Népsűrűség202 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19 854,21 km²
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznemeuró
Nemzetközi gépkocsijelD
Internet TLD.de
Villamos hálózat230 V 50 Hz
Közlekedés irányajobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Rajna-vidék-Pfalz témájú médiaállományokat.
Erbeskopf

Rajna-vidék-Pfalz Észak-Rajna-Vesztfália, Hessen, Saar-vidék, Baden-Württemberg szövetségi tartományokkal, illetve Belgiummal, Franciaországgal és Luxemburggal határos.

Földrajza szerkesztés

Fekvése szerkesztés

Rajna-vidék-Pfalz északon magában foglalja a Rheinischen Schiefergebirge hegységtől kezdve az Eifel középhegység déli részét, a Hunsrück hegységet, a Westerwald középhegységet és a Taunus északi részét, valamint a Rajna-menti dombság déli részét, az Észak-Pfalzi hegyvidéket, a Landstuhler Bruchot, a Délnyugat-Pfalzi Fennsíkot, a Pfälzer Waldot és a Felső-Rajnai Alföld egy részét.

Németország legrégebbi városai közül Andernach, Boppard, Koblenz, Mainz, Speyer, Trier és Worms egyben Rajna-vidék-Pfalz legrégebbi városai is, és ezek közül Trier és Worms a szó szoros értelmében tényleg „a legrégebbi városok” Németországban. Ezek közül hivatalosan csak Wormsot jelölte a szövetségi kormányzat az 1994-ben alapított Most Ancient European Towns Network tagságára, ami Európa legidősebb városait fogja össze. Ennek az az alapja, hogy a kelta eredetű Borbetomagus már a római idők előtt egy városszerű település volt Worms környékén.

Folyók és tavak szerkesztés

Rajna-vidék-Pfalz szövetségi tartományon folynak keresztül a Rajna, Mosel, Saar és Lahn folyók, amelyek szövetségi hajózási útvonalak is egyben. Ezeken túlmenően itt találhatók még a Nahe, Sauer, Our, Glan és Sieg folyók, amelyek I. rendű vízfolyások. Gazdasági jelentőségük miatt számontartunk még további kerek 720 km II. rendű vízfolyást is. Ezek a következők: Waldlauter, Wieslauter, Wiesbach, Otterbach, Erlenbach, Michelsbach, Pfrimm, Hahnenbach, Simmerbach, Guldenbach, Ellerbach, Ahr, Prüm, Enz, Nims, Schwarzbach, Hornbach, Kyll, Dhron, Lieser, Alf, Wied, Selz, Nister, Aar. A fennmaradó vízfolyások a III. rendűek. Rajna-vidék-Pfalz legnagyobb tava a Laacher See, amely egy egykori vulkán krátertava.

Hegyvidékek szerkesztés

Friedrichskopf (Dollberge)RösterkopfRingelkopfButtehecker SteinköpfeUsarkopfIdarkopfHohe AchtRuppelsteinSandkopf (Damflos)SteingerüttelkopfKahlheidAn den zwei SteinenErbeskopf

Geológia szerkesztés

Jóllehet aktív vulkáni tevékenység nem tapasztalható a területen, azonban a korábbi vulkáni aktivitás nyomai megtalálhatóak a kőzetekben, különösen a Vulkaneifel területén, de a Pechsteinkopfnál is a Haardtgebirge hegységben. A Laacher See, Rajna-vidék-Pfalz legnagyobb tava is egy régi vulkán krátertava, és a mai napig szakértői viták tárgyát képezi, hogy a vulkán valóban véglegesen kialudt-e. A Vulkaneifel területén további krátermélyedések és szén-dioxidforrások is találhatóak. Ez utóbbiak az Andernach gejzír révén a világ legmagasabb hidegvíz-gejzírjét hozzák létre. A régió geológiáját és a múltbéli vulkanikus tevékenységet tanulmányozandó egy ún. vulkánparkot hoztak létre a területen egy 1990-ben elkezdett projekt keretében. Komolyabb károkat okozó földrengések nem fordulnak már elő a területen, jóllehet a Rheingraben és a Neuwieder Becken korlátozottan veszélyeztetett földrengésveszélyes zónaként van számontartva.

Régiók szerkesztés

Rajna-vidék-Pfalz területe a következő régiókra osztható: északon Westerwald, nyugaton az Eifel hegység, a tartomány közepén a Hunsrück, keleten a Taunus és Rheinhessen hegységei, valamint délen Pfalz régiója. Ezek mellett a Neuwieder Becken, Rajna-vidék-Pfalz és a Rajna–Neckar-szög sűrűn lakott vidékek, és a két utóbbi a szomszédos szövetségi tartományokkal szoros kapcsolatban van.

Jegyzetek szerkesztés

További információk szerkesztés