Ófalu (Magyarország)

magyarországi község Baranya vármegyében

Ófalu (németül: Ohwala, Ohfala;[3] horvátul: Faluv[4]) község Baranya vármegyében, a Pécsváradi járásban.

Ófalu
Ófalu látképe
Ófalu látképe
Ófalu címere
Ófalu címere
Ófalu zászlaja
Ófalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásPécsváradi
Jogállásközség
PolgármesterBechli Erzsébet (független)[1]
Irányítószám7695
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség335 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség32,69 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület9,85 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 13′ 13″, k. h. 18° 31′ 51″Koordináták: é. sz. 46° 13′ 13″, k. h. 18° 31′ 51″
Ófalu (Baranya vármegye)
Ófalu
Ófalu
Pozíció Baranya vármegye térképén
Ófalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ófalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bonyhádtól kb. 15 km-re délre fekszik, 5 km-re a 6-os főútttól. Csak innen lehet aszfaltúton megközelíteni, földesúton Véménd és Cikó felől is elérhető. Keskeny völgyben található zsáktelepülés. Ófalu a Kelet-Mecsek határán a 6-os főközlekedési úttól 5 km-re fekvő sváb község, tagja a Kelet-Mecsek Gyöngyei turisztikai egyesületnek. Különleges természeti szépségét a települést övező 7 domboldal karéjban elhelyezkedő egymásra torlódó koszorúja adja.

Ófalu lakossága ma 330 fő, a lélekszám stagnál. A kb. 140 lakóházból mintegy 30 ház tulajdonosa német nyelvterületről származó külföldi állampolgár. Az idegenforgalmat elsősorban ezeknek a német állampolgároknak a nyári itt tartózkodás jelenti, ezenkívül falusi turizmussal 3-4 család foglalkozik, az elhelyezhető vendégek száma kb. 40 fő.

Egy 1426 körüli oklevél szerint Ófalu a pécsi püspök birtokához tartozott. A török hódoltság alatt elnéptelenedett községbe az 1750-es években érkeztek az első németajkú telepesek (Heckentapper-„bokorugrók”) Hessen területéről, leszármazottaik alkotják a mai napig Ófalu lakosságának 94%-át, akik ma is német nemzetiségűnek vallja magát, akik a sváb nyelvjárást élő nyelvként használják a faluban.

 A mecseki község méltán híres és látogatott, turisztikai gyöngyszemeink közé tartozik. Az országosan és nemzetközi szinten is ismert és elismert úti- és természetfilm rendező, Rockenbauer Pál emlékének tisztelgő Dél-dunántúli Kéktúra is áthalad a falun. Ezenkívül a Magyar Zarándokút önkormányzati társulás tagjaként szállásadó település is, mely által még több vállalkozó szellemű természetjáró ismerheti meg Ófalut és meseszép környezetét.

Története

szerkesztés

Ófalu nevét az oklevelek 1426-ban említették először Ofalu néven. A települést a török idők után az elpusztult települések közt tartották számon. 1740 után népesítette újra birtokosa a bonyhádi Perczel család. 1760 táján rövid időre német üvegkészítők telepedtek le a faluban.

Az erdős környezetben fekvő Ófalu fő foglalkozásai a fafeldolgozás (fafaragás, székkészítés).

Ófalu a 20. század elején Baranya vármegye pécsváradi járásához tartozott.

1989-ben tiltakozás bontakozott ki az ide tervezett atomhulladék-lerakó ellen.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Angyal Lajosné (független)[5]
  • 1994–1998: Kófiás Endre (független)[6]
  • 1998–2002: Kófiás Endre (független német kisebbségi)[7]
  • 2002–2006: Kófiás Endre (független német kisebbségi)[8]
  • 2006–2010: Kófiás Endre Zsolt (független)[9]
  • 2010–2012: Kófiás Endre Zsolt (független)[10]
  • 2013–2014: Bechli Erzsébet (független)[11]
  • 2014–2019: Bechli Erzsébet (független)[12]
  • 2019–2024: Bechli Erzsébet (független)[1]
  • 2024– :

A településen 2013. március 24-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

szerkesztés

Az 1910-es népszámlálási adatok szerint akkor a településnek 800 lakosa volt, ebből 53 magyar, 747 német volt, melyből 675 római katolikus, 118 evangélikus volt.

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
326
319
316
349
347
345
335
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,8%-a magyarnak, 83,5% németnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 85,7%, református 0,6%, evangélikus 2,7%, felekezeten kívüli 0,3% (10,7% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 85,2%-a vallotta magát magyarnak, 63,8% németnek, 1,4% cigánynak, 6,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 52,8% volt római katolikus, 0,9% evangélikus, 0,6% református, 2,3% egyéb katolikus, 8,1% felekezeten kívüli (35,4% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
 
német tájház
  • Német Nemzetiségi Tájház. A Német Nemzetiségi Múzeum az idetelepült németség kultúráját őrzi. A tájházban állandó kiállítás látható „Faesztergályos és székes mesterség” címmel. Községünkben jelenleg is dolgoznak faesztergályosok és székesek saját műhelyükben, gyékénnyel fonott székeik modern világunkban is keresettek.
  • Római katolikus temploma – Páduai Szent Antal tiszteletére szentelték fel. Az ófalui hitközség 1888-ban úgy döntött, hogy saját templomot épít. Erre a célra 1500,- korona állt rendelkezésre. A hiányzó összeg pótlására könyöradomány gyűjtésére kértek engedélyt a vármegye területére. Nagylelkű adományozó volt Walter Antal pécsi püspöki kanonok, Cikó szülötte (1939-1916.), valamint Wojnics Jozefa Etelka bárónő, a Perczel család tagja, Ófalu földbirtokosa. A templom építésében társadalmi munkában vettek részt a falu lakói, ki-ki tehetsége szerint. Az épíytést Horváth József helyi építőmester vezette. Az építkezés 1904-ben fejeződött be és június 13-án a megyés püspök Szent Antal tiszteletére szentelte fel. A falunapi rendezvényt is Szent Antal napjához kötik.
  • Szent Vendel szobor.

Ismert emberek

szerkesztés

Ófalu díszpolgárai

szerkesztés
  • Hein Károly (volt tanácselnök)
  • Pausch Antal
  • Kaltenbach Jenő (nemzetiségi ombudsman)
  • Bruno Scheideggert
  • A Magyar Köztársaság helységnévtára, 2008.

Külső hivatkozások

szerkesztés
  1. a b Ófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 31.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ófalu (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. június 13.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 25.)
  5. Ófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Ófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  7. Ófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  8. Ófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  9. Ófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  10. Ófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  11. a b Ófalu települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013. március 24. (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  12. Ófalu települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
  13. 2013. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2013 (Hozzáférés: 2020. június 14.)
  14. Ófalu Helységnévtár
  15. Ófalu Helységnévtár