Szigetszentmárton
Szigetszentmárton (németül: Sankt Martin) község Pest megyében, a Ráckevei járásban.
| Szigetszentmárton | |||
 | |||
| Az 1788-ban épült, és 2009-2010-ben felújított katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Magyarország | ||
| Megye | Pest | ||
| Járás | Ráckevei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Lerner Henrik (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2318 | ||
| Körzethívószám | 24 | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2247 fő (2018. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 198,97 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szigetszentmárton
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 47° 13′ 37″, k. h. 18° 57′ 27″Koordináták: é. sz. 47° 13′ 37″, k. h. 18° 57′ 27″ | |||
Szigetszentmárton
Pozíció Pest megye térképén
| |||
| Szigetszentmárton weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szigetszentmárton témájú médiaállományokat. | |||
Tartalomjegyzék
FekvéseSzerkesztés
Szigetszentmárton festői, sokszínű - közel 750 éves - kis település, a Csepel-sziget szívében.
- Szomszédos települések: Szigetcsép, Szigetújfalu, Ráckeve
- Keletről a Kis-Duna határolja.
MegközelíthetőségSzerkesztés
- A Ráckevei HÉV-vel a budapesti Közvágóhíd végállomástól Szigetszentmárton-Szigetújfalu nevű állomásig kell utazni.
- Közúton Volánbusz autóbuszokkal vagy személygépkocsival Budapestről kb. 1 óra alatt lehet elérni a Csepel-szigeten keresztül, vagy az M0-s autóútról.
- Az 51-es főúton keresztül Lacháza-Árpád híd-Ráckeve útvonalon is megközelíthető.
TörténeteSzerkesztés
Szigetszentmárton az ősi települések közé tartozik. Azt, hogy már több ezer éve is éltek itt emberek, azt a község négyezer éves, világhírű régészeti „őskocsi” lelete is bizonyítja, melyet jelenleg a Nemzeti Múzeumban őriznek. A település elnevezésében a Szent Márton név a templom védőszentjére utal. Szigetszentmárton neve írásban először 1285-ben fordult elő, amikor is IV.(Kun) László király egyik oklevelét innen keltezte. Lázár deák 1528-ban készített térképe is jelöli Szent Márton falut. A község a középkorban mezővárosi rangot is viselt. Buda elfoglalását követően a török összeírások szerint népes település, ahol 43 adófizető családnév szerepel a listán 26 házzal. A Buda visszafoglalására indított felszabadító háború során a falu megfogyatkozott lakossága szétszéledt. A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A harcok elmúltával csak néhány család tért vissza, ezért Savoyai Jenő földesúr sváb telepeseket telepített a falu területére később Mária Terézia bajor telepeseket telepített le. Az 1838-as dunai nagy árvíz az 1886. évi tűzvész, mely a falu kétharmadát elpusztította, megváltoztatta települési jelleget, rendezettebbé váltak az utcák és a beltelkek. 1855-ben alapították az állami iskolát (az egyházé 1742 óta működött), 1888-ban óvodát szerveztek. A településen 1898-tól Önkéntes Tűzoltó Egyesület, 1909-től Gazdakör, 1936-tól Polgári Lövészegyesület működött, majd 1939-ben megalakult a Magyarországi Németek Szövetsége helyi szervezete, 1952-ben pedig a fúvószenekar is. A falu német ajkú lakossága szorgalmas munkával igyekezett vagyoni gyarapodását elősegíteni. Az 1941-ben tartott népszámláláskor Szigetszentmártonban 1069 éltek. Anyanyelve szerint 226 fő magyarnak, 843 pedig németnek tartotta magát. A második világháborút követő kitelepítést e népszámlálás alapján hajtották végre. A vagonokban elvittek helyére az alföldi és a szlovákiai területekről érkeztek magyarok.
A rendszerváltás előtt Szigetcsép, Szigetújfalu, Szigetszentmárton közös közigazgatási egységet képezett. Ez a rendszerváltozással megszűnt.
A lakosok száma 2010. január 1.-jén 2199 fő volt.[3]
A beruházások célszerű megvalósítása tette lehetővé, hogy ma már a település vezetékes ivóvízellátása 100%-os. A lakások 80%-ában van vezetékes gáz, 70%-ában vezetékes telefon. Az útfelület 85%-a pormentesített. Kiemelt helyen szerepel a csatornahálózat kiépítése.
A település fejlődésével lépést tartott az infrastruktúra fejlődése is. Üzletek, szálláshelyek, vendéglátóhelyek nyíltak. Felújították a kultúrházat.
NépességSzerkesztés
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87%-a magyarnak, 0,3% bolgárnak, 0,2% lengyelnek, 16,6% németnek, 0,2% románnak, 0,3% szerbnek mondta magát (12,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 34,1%, református 11,7%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 1,1%, felekezeten kívüli 24,2% (25,9% nem nyilatkozott).[4]
NevezetességeiSzerkesztés
NemzetiségpolitikaSzerkesztés
- Nemzetiségi oktatás folyik az óvodában, iskolában.
- Sváb Hagyományőrző Egyesület, német nemzetiségi tánccsoport, zenekar és kórus működik évtizedek óta.
- 1994-ben megalakult a Szigetszentmártoni Német Kisebbségi Önkormányzat.
- Minden évben megrendezik a Kis-Dunamenti Kulturális, Nemzetiségi és Ifjúsági Napokat.
PartnertelepüléseiSzerkesztés
JegyzetekSzerkesztés
- ↑ Szigetszentmárton települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 3. (Hozzáférés: 2018. szeptember 4.)
- ↑ 588-2/2010 Határozat
- ↑ Szigetszentmárton Helységnévtár
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51–52. szám, 16–18.
