Herencsény

magyarországi község Nógrád megyében

Herencsény község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.

Herencsény
A római katolikus Szent Mihály arkangyal templom a 13. századi rotundaszentély felől
A római katolikus Szent Mihály arkangyal templom a 13. századi rotundaszentély felől
Herencsény címere
Herencsény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Polgármester Bucsánszki Csaba (független)[1]
Irányítószám 2677
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség586 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség17,6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület33,18 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Herencsény (Magyarország)
Herencsény
Herencsény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 28′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 28′ 60″
Herencsény (Nógrád megye)
Herencsény
Herencsény
Pozíció Nógrád megye térképén
Herencsény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Herencsény témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

A Cserhát vidékén belül a Terényi-dombságban fekszik, a Fekete-víz völgyében.

A közvetlenül határos települések: észak felől Varsány, északkelet felől Nógrádsipek, kelet felől Cserhátszentiván, délkelet felől Kutasó, Bokor és Buják, délnyugat felől Terény, nyugat felől pedig Cserhátsurány.

MegközelítéseSzerkesztés

Csak közúton érhető el, keleti és nyugati szomszédai felől egyaránt a 2123-as úton. Az ország távolabbi részei felől az Aszód és Balassagyarmat közt húzódó 2108-as útról közelíthető meg, mohorai vagy magyarnándori letéréssel.

TörténeteSzerkesztés

Herencsény az őskor óta lakott hely. Írott források 1322-ben említették először, majd egy 1423-as dokumentumban tanúsága szerint az esztergomi érsek a korábbi román stílusú templomot – valószínűleg a rotundát – kibővítette. Később a falunak több birtokosa volt. A török dúlás után ezek a birtokosok kisebb önálló településeket hoztak létre. Ilyen volt Vajdafalu, a Róth család telepítése, a Váras nevű településrész, amelyet a Ráday család szervezett, s amely később a „Kukoricaváras” nevet kapta a falu lakóitól, s ilyen a Gándor nevű falurész, melyet a Wattay család telepített be. A legrégebbi két településrész a Tiszttartósor és a Szemetszög. A település része Harasztipuszta, amit az arra élők Harasztinak neveznek. Ezen a településrészen található a harasztipusztai templom, amit Török templomnak neveznek (a térképeken pedig Magtártemplom néven tűnik fel).

A falu lakói a búzatermesztés mellett már az 1500-as években is foglalkoztak szőlőtermesztéssel, a környék tölgyeseiben pedig a falu kondáját makkoltatták. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a földek fölaprózódtak, a falu lakosságának egy része cselédnek szegődött, napszámba járt, később pedig a környékbeli szénbányában talált munkát és megélhetést. A 20. század közepén, a második világháború után termelőszövetkezet alakult. A rendszerváltás után a kárpótlás nyomán elaprózott földeken kft.-k gazdálkodnak. A modern kori kenyérkereset egyik forrása a turizmus. A megalakult Palóc Út Szövetség ebben is segíti a település lakóit. Ismét előkerültek a népviseletek és az asszonyok egymás falvaiba járnak palóc díszben a búcsúba. A község határában fölállított Palócok Vigyázó Keresztje rövid időre kis központtá tette a községet a palócok körében (2020-ban már magánterületen áll, nem látogatható).

A 21. században föllendült falusi turizmust a községben található népi építészeti emlékek is segítik. A község legnagyobb nevezetessége, kiemelkedő építészeti jelentőségű műemléke a rotundából bővített katolikus templom. A mai templomnak a szentélye az egykori, román kori körtemplom, amelyet a 14. században építtetett ki a falu akkori földesura, az esztergomi érsek. A templom tornya későbbi építésű, a 18. században készült el.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Magyar Sándor (független)[3]
  • 1994–1998: Magyar Sándor (független)[4]
  • 1998–2002: Szandai József (Fidesz-FKgP-MDF-MDNP)[5]
  • 2002–2003: Szandai József (Fidesz)[6]
  • 2003–2006: Jusztin Józsefné (független)[7]
  • 2006–2010: Jusztin Józsefné (független)[8]
  • 2010–2014: Jusztin Józsefné (független)[9]
  • 2014–2018: Jusztin Józsefné (független)[10]
  • 2018–2018: Fazekas János (független))[11][12]
  • 2019–2019: Fazekas János (független)[13]
  • 2019-től: Bucsánszki Csaba (független)[1]

A településen 2003. július 13-án időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester lemondása miatt.[14]

2018. május 6-án újra időközi polgármester-választást kellett tartani Herencsényben,[11] mert a hivatalban lévő polgármester, Jusztin Józsefné 2018. január 23-án elhunyt.[15][12] A választás lényegében tét nélküli volt, mert csak egyetlen jelölt indult; az így felállt képviselő-testület viszont nem volt hosszú életű: már szeptember 21-én feloszlatta magát.[16][17] Emiatt 2019. január 6-án ismét időközi választást kellett tartani, amin egyetlen szavazatnyi különbséggel, 163:162 arányban, de a hivatalban lévő polgármester meg tudta erősíteni a pozícióját egyedüli kihívójával szemben.[13]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[18]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,6%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,2% örménynek, 0,2% ruszinnak, 0,3% szlováknak mondta magát (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 78,9%, református 0,2%, evangélikus 1,3%, felekezeten kívüli 7,6% (10,5% nem nyilatkozott).[19]

Híres emberekSzerkesztés

Herencsényben születtekSzerkesztés

Herencsényhez kötődnekSzerkesztés

  • A német megszállók elől bujdosó Bethlen István, Magyarország egykori miniszterelnöke 1944-ben néhány hónapig a herencsényi Bolza család kúriájában talált menedéket. Ezt dombormű hirdeti a községháza falán és egy emléktábla a kúria kapuján.
  • Bartus Józsefné: Nívódíjas mesemondó, népművészet mestere, Magyar Kultúra Lovagrend tagja[21]

NevezetességeiSzerkesztés

 
A harasztipusztai templom
  • Arethusa-forrás.[22] A falu ezt a területet "Források" néven ismeri. 1943-ban nyilvánították védetté. A rét és erdő találkozásánál fakadó forrásnak az itt táborozó cserkészek adták a szép mitológiai nevet.[23] A Forrásoktól ered a Feketevíz patak. Ezen a tájon találkoznak a középső Cserhát legerdősebb tömbjei (Sasbérc, Nagy-hegy) a Fekete-víz ligetes, dombos lapályával. A terület a megye egyik legrégebben (1943) védetté nyilvánított természeti értéke.[24]
  • Nepomuki Szent János szobor (18. század, barokk)
  • Római katolikus templom az 1300-as évekből. – Román stílusú szentélye valószínűleg a XIII. században épült, eredetileg rotunda (körtemplom) volt, amit később a nyugati irányban kibővítettek. A templomot először a XIV. század során, majd 1852-ben bővítették, ekkor épült a tornya is. A templom közelmúltban építészeti fölújítása során új tetőzetet is kapott, mellyel kiemelték az egykori rotunda alakját is. A rotunda tetejére vörösréz sisakborítás került.
  • Harasztipusztai templom (gótikus stílusú) – A XIV. században épült kisméretű, egyhajós, torony nélküli templomot 1854-től az 1990-es évekig magtárnak használták. A '90-es évek végén felújították az épületet.
  • Herencsényi Fonó – A palóc hagyományok bemutatása, felelevenítése
  • Vendégváró Kemence – Herencsény közepén a szabadtéri színpad és a sportpálya mellett kialakított park dísze a Vendégváró Kemence.
  • Palócok Vigyázó Keresztje – A 2005 nyarán felszentelt kereszt a falu feletti Gyürki-hegyen áll egy barlangkápolnával a tövében.[25]

GazdaságaSzerkesztés

A településen működik a Magyar Ökotársulás Közösség, amely a Közösség által támogatott mezőgazdaság.[26]

RendezvényekSzerkesztés

  • Szent Mihály napi búcsú – A falu templomának búcsúja. Minden évben a Mihály naphoz (szeptember 29.) legközelebb eső vasárnapon ünneplik
  • Herencsényi Falunap – Évente nyár derekán rendezik meg a Herencsényi Falunapot. Ilyenkor a szabadtéri színpadhoz várja vendégeit a falu, ahol népzenei és könnyűzenei előadók, hagyományőrző csoportok lépnek fel.
  • Palócok Vigyázó Keresztje búcsú – Hagyományteremtő szándékkal a környék palócsága 2005 nyarán a frissen felállított kereszthez zarándokolt, azóta minden évben a Falunappal együtt kerül megrendezésre a búcsú is július első hétvégéjén.
  • Herencsényi Szüret

Könyvek HerencsényrőlSzerkesztés

  • Zólyomi József: Herencsény története – Nagy Iván Könyvek 2. (Balassagyarmat, 1998)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
  5. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  6. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  7. a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003. július 13. (Hozzáférés: 2020. május 27.)
  8. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  9. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  10. Herencsény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  11. a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  12. a b Fazekas János lett Herencsény új polgármestere. origo.hu, 2018. május 6. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  13. a b Herencsény települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. január 6. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  14. Időközi önkormányzati választások 2003-ban (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2003 (Hozzáférés: 2020. május 26.)
  15. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 25.)
  16. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019 (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  17. Joób Sándor: 1 szavazat előnnyel Fazekas János marad Herencsény polgármestere. Index.hu, 2019. január 6. (Hozzáférés: 2020. június 26.)
  18. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  19. Herencsény Helységnévtár
  20. Zólyomi 1998 208. o.
  21. Szül.: 1931. október 27.
  22. A forrásról
  23. Zólyomi 1998 9. o.
  24. Arethusa-forrás. itthon.hu. [2018. május 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  25. Palócok Vigyázó Nagykeresztje. cserhatinfo.hu. (Hozzáférés: 2018. május 13.)
  26. Nagy Melinda: Herencsény: Ötvenöt család, egy lelkes falu és egy mintagazdaság. tudatosvasarlo.hu, 2013. augusztus 28. (Hozzáférés: 2018. május 13.)

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés