Cserhátsurány

magyarországi község Nógrád megyében

Cserhátsurány (szlovákul: Črhátske Šurany) község Nógrád megyében, a Balassagyarmati járásban.

Cserhátsurány
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
MegyeNógrád
JárásBalassagyarmati
Jogállás község
Irányítószám 2676
Körzethívószám 35
Népesség
Teljes népesség858 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség44,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület18,8 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Cserhátsurány (Magyarország)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 58′ 29″, k. h. 19° 25′ 37″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 29″, k. h. 19° 25′ 37″
Cserhátsurány (Nógrád megye)
Cserhátsurány
Cserhátsurány
Pozíció Nógrád megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Romhánytól északkeletre fekvő település.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről háromféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök cur kifejezés, jelentése: méltóság. A település nevének előtagja, a Cserhát egyébként a hegység neve, ahol található.

TörténeteSzerkesztés

Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.

A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.

A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.

1656-ban Lónyay István fiának, Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.

1726-ban a szandai Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nem sokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János (Besztercebánya, 1655 - 1713, Cserhátsurány) részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell tartani, mert a képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72%-a magyarnak, 6,1% cigánynak mondta magát (28% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64%, református 1%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 0,8% (32% nem nyilatkozott).[11]

NevezetességekSzerkesztés

Híres emberekSzerkesztés

KépgalériaSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  3. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
  4. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  5. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  6. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
  7. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
  8. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  9. Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
  10. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  11. Cserhátsurány Helységnévtár
  12. Sréter kiskastély - Cserhátsurány. museum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
  13. Simonyi-kastély. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)

További információkSzerkesztés