Cserhátsurány
Cserhátsurány község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
Cserhátsurány | |
Cserhátsurány látképe | |
Közigazgatás | |
Ország | Magyarország |
Régió | Észak-Magyarország |
Vármegye | Nógrád |
Járás | Balassagyarmati |
Jogállás | község |
Polgármester | Katulin Károly (független)[1] |
Irányítószám | 2676 |
Körzethívószám | 35 |
Népesség | |
Teljes népesség | 682 fő (2023. jan. 1.)[2] |
Népsűrűség | 44,47 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 18,8 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 60″, k. h. 19° 25′ 60″ | |
Cserhátsurány weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Cserhátsurány témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése szerkesztés
A Cserhát középső részén fekszik, a legközelebbi várostól, Balassagyarmattól mintegy 15 kilométerre dél-délkeleti irányban.
A közvetlenül határos települések: észak felől Iliny, északkelet felől Varsány, kelet felől Herencsény, dél felől Terény, nyugat felől Cserháthaláp, északnyugat felől pedig Nógrádmarcal.
Megközelítése szerkesztés
Csak közúton érhető el, keleti és nyugati szomszédai felől egyaránt a 2123-as úton. Határszélét délnyugaton érinti még a 2124-es út is.
Az ország távolabbi részei felől az Aszód és Balassagyarmat közt húzódó 2108-as útról közelíthető meg, a legegyszerűbben, mohorai vagy magyarnándori letéréssel, Cserháthalápon keresztül.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget az Aszód–Balassagyarmat–Ipolytarnóc-vasútvonal Magyarnándor vasútállomása kínálja, mintegy 8 kilométerre nyugatra.
Nevének eredete szerkesztés
Nevének cser előtagja a magyar népnyelvben cserjés, bokros helyet jelent. A nevében levő hát szélesebb tetejű magaslatot, míg a surány szó eredetéről háromféle felfogás alakult ki: az egyik szerint szláv szó és valamihez tartozást jelent, míg a másik nézet szerint ótörök cur kifejezés, jelentése: méltóság. A település nevének előtagja, a Cserhát egyébként a hegység neve, ahol található.
Története szerkesztés
Cserhátsurány középkori település, nevét egykor Suránynak írták.
A 14. században Surány a Csór nemzetség birtoka volt. 1344-ben a Csór nemzetségbeli Tamás királyi főajtónálló birtokai közé tartozott Surány is, aki itt templomot építtetett és a pápától búcsú tartására is engedélyt kapott. 1429-1443 között Szanda várához és a Rozgonyiak birtokai közé tartozott, 1443-ban pedig a Liszkói és a Surányi családok voltak a földesurai.
A török időkben, 1562-1563 között Rusztem budai pasa solymászai főnökének: Hamidnak a hűbérbirtoka volt. 1633-1634 között a váci nahije községei között sorolták fel öt adóköteles házzal.
1656-ban Lónyay István fiának, Lónyay Gábornak voltak itt részbirtokai. Az 1715-ben végzett összeíráskor 8, 1720-ban 6 magyar háztartást írtak itt össze.
1726-ban a szandai Sréter család birtoka volt. A Sréter család építtette a falu evangélikus templomát is, mely műemlék. A templom nem sokkal II. József türelmi rendelete után épült. A családból Sréter János (Besztercebánya, 1655 - 1713, Cserhátsurány) részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is, ahol a fejedelem dandártábornoka volt. A községben álló kastélyuk a18. században épült, később átalakították, oszlopos bejárati csarnokkal bővítették.
Közélete szerkesztés
Polgármesterei szerkesztés
- 1990–1994: Szántó József (KDNP)[3]
- 1994–1998: Szántó József (KDNP)[4]
- 1998–2002: Szántó József (Fidesz-MDF-KDNP-MDNP-FKgP-MKDSZ)[5]
- 2002–2006: Szántó József (Fidesz-MKDSZ-MDF)[6]
- 2006–2010: Szántó József (Fidesz–KDNP)[7]
- 2010–2014: Szántó József (Fidesz–KDNP)[8]
- 2014–2019: Szántó József (Fidesz–KDNP)[9]
- 2019–2020: Katulin Károly (független)[10]
- 2020-tól: Katulin Károly (független)[1]
A településen 2020. október 4-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, mert a képviselő-testület június 30-án feloszlatta magát.[11] A választás négy polgármester-jelöltje között a hivatalban létő településvezető is elindult, és meg is erősítette pozícióját.
Népesség szerkesztés
A település népességének változása:
Lakosok száma | 837 | 850 | 858 | 750 | 687 | 682 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[12]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72%-a magyarnak, 6,1% cigánynak mondta magát (28% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64%, református 1%, evangélikus 1,8%, felekezeten kívüli 0,8% (32% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 93,2%-a vallotta magát magyarnak, 9,8% cigánynak, 0,6% németnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (6,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 61,6% volt római katolikus, 1,9% evangélikus, 0,4% református, 1,7% egyéb keresztény, 1,9% egyéb katolikus, 4,5% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).[14]
Nevezetességek szerkesztés
- gótikus temploma egyhajós, nyolcszög alaprajzú, tornya később barokk sisakot kapott. 1934-ben átalakították és kibővítették. A középkori épület képezi ma az új templom szentélyét.
- Sréter kastély - a 18. században épült.[15]
- Római katolikus templom
- Helytörténeti kiállítás
- Jánossy-kastély
- Simonyi-kastély[16]
Híres emberek szerkesztés
- 1766-ban itt házitanítóskodott Sréter György udvarházában Tessedik Sámuel.
- 1867. november 10-én itt született Sréter István honvédelmi miniszter.
- 1894-ben itt született Szentpáli Pál evangélikus lelkész, költő.
Képgaléria szerkesztés
-
A község római katolikus temploma
-
Légi fotó a cserhátsurányi Jánossy-kastélyról
-
A Simonyi-kastély légi felvételen
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ a b Cserhátsurány települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2020. október 4. (Hozzáférés: 2020. december 2.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 3.)
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 10.)
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 25.)
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Cserhátsurány települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. március 11.)
- ↑ Nem tudtak együtt dolgozni a polgármesterrel, ezért új önkormányzatot választottak Cserhátsurányban. www.blikk.hu (2020. október 5.)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Cserhátsurány Helységnévtár
- ↑ Cserhátsurány Helységnévtár
- ↑ Sréter kiskastély - Cserhátsurány. museum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
- ↑ Simonyi-kastély. muemlekem.hu. (Hozzáférés: 2018. június 8.)
További információk szerkesztés
- Cserhátsurány az Ipoly-menti Palócok Honlapján
- A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései